Akik a jövővel is foglalkoznak
A Bodrogköz harminckét, zömében magyarok lakta településéből a tavalyi önkormányzati választások alkalmával hatban választottak új polgármestert. Többen úgy kaptak bizalmat a helyi közösségtől, hogy nem is volt önkormányzati tapasztalatuk, lelkesedésük és tenni akarásuk azonban meggyőzte a lakosságot.
Az egy évvel ezelőtti kormányválság küszöbén, állami szinten csatatérre hasonlító, ínséges körülmények közepette vették át a stafétát. Felesleges is lenne külön felsorolni, mi mindent igyekezett a korábbi kormány alsóbb szintre „delegálva” az önkormányzatok nyakába zúdítani az „oldjátok meg magatok, ahogy és amiből tudjátok” szellemiségében. Ilyen körülmények még a legkreatívabb adrenalin-sportolóknak, varázsló jelölteknek is komoly kihívást jelentenek. Lássuk, milyenek az ifjú, agilis keleti reformerek eddigi tapasztalatai?
Bagonyi János, a szülőfalujában éveken át tapasztalható tétlenséget megelégelve, elég elszántságot és tettvágyat érzett magában a változtatására. Így lett 29 évesen Bodrogköz legfiatalabb polgármestere. Azért a közösségért kívánt dolgozni, melynek mindig is aktív, lokálpatrióta tagja volt. A jövőre 810 éves Pólyánban elindult a fejlődés, a változás szimbólumaként Szent István ünnepén egy emlékkövet ajándékozott falujának. Annak központjában, a környékre jellemző andezitbe vésett címer az utókornak az elért sikereket, a megvalósult merész álmokat mesélő emlékként áll majd.
Sőt, a világítási idősávokat optimalizálva jelentős tételt takaríthattak meg a harmadával megemelkedett közvilágítási költségekből. Az óvodában hirtelen és váratlan problémaként szembesült a két helyen is szükséges meleg víz bevezetése mellett az elszállításig tárolandó biológiai hulladék számára előírt hűtőszekrény hiányával. Megörökölve elődjétől a higiénikusok háromszori figyelmeztetését és a büntetést kilátásba helyező felszólítását, gyorsan ezt a gondot is megoldotta. A közelmúltban a magyarországi óvoda-felújítási programnak köszönhetően ugyan külső felújításon esett át az épület, de bőven maradt még korszerűsíteni való. A nyári szünetben az óvoda belseje szépülhetett meg. Kassa megye ezereurós, a falu költségvetésének kétezer eurós és a kivitelező cég további anyagi támogatásával, közösségi munkával sikerült kicserélni a folyosók balesetveszélyes padlózatát, az elavult világítást és a falakat is kijavították, újrafestették.
A természet adta lehetőségeket kihasználva a polgármester szeretné, ha a községi épületek energiaigényét napelemekkel tudná biztosítani, ezért hamarosan benyújtják pályázataikat a környezetvédelmi alaphoz az óvoda, a községháza és a ravatalozó energetikai korszerűsítésére.
Számításaik alapján 3,5 év alatt megtérülne az ehhez szükséges akkumulátorok beszerzésével kapcsolatos beruházás, amellyel Pólyán a környezettudatos falvak sorát szaporítaná. Ahogy mondja Bagonyi János polgármester, a faluban négy elektromos autó van, és ezért máris a legzöldebb bodrogközi faluként emlegetik Pólyánt.
Valamelyest már belelátva a pályázatok rendszerébe az ifjú polgármester azt sérelmezi, hogy a kiírástól a beadásig nagyon rövid az időkeret. Pólyánban 8 éve semmilyen fejlesztésre nem pályáztak, vagyis Bagonyi János polgármester kollégáitól eltérően, elődjétől nem örökölt kidolgozott pályázatokat, melyeket az aktualizálás után újból be lehetett volna nyújtani. Így a nulláról indulva vágott bele az idővel való versenyfutásba.
Egy év elteltével örömmel nyugtázza, hogy a hulladékgazdálkodás terén javult a helyzet. A jelentős számú szegregált roma lakosságú falu vezetőjeként, a realitás talaján állva az év elején még valószínűtlennek vélte, hogy rá lehetne bírni sok lakost a szelektív hulladékgyűjtésre. Úgy tűnik azonban, lassan, de biztosan a pólyániak is megtanulják a lényegét.
A temetőben példaértékű változás a szelektív kukákon túl a komposztáló edény. Az örökös problémát jelentő, 25 konténernyi illegális szemétlerakatot sikerült felszámolnia, és ami a lényeg, elérte, hogy újabbak ne keletkezzenek. Ebben az évben még meghagyták a „zsetonos” rendszert, de jövőre hatályba lép náluk is a belső szabályzatban lefektetett változás, fejenként havi 18 eurós díjjal.
A polgármester fontosnak tartja az anyaországgal és a testvértelepülésekkel való aktív kapcsolattartást. Az adventi időszakban adják majd át a Nemzetpolitikai Államtitkárságnál benyújtott Gondoskodó Nemzet Program I. pályázatukon elnyert 2,5 millió forintból megvalósuló, a helyieket szolgáló két, egyelőre meglepetés tárgyát képező létesítményt.
November végén elkezdődhet a temető közvilágításának teljes (az oszlopok, a hálózat és a lámpatestek cseréjét magába foglaló) korszerűsítése, amit 10 éven át havi 130 euróval törleszt majd a falu azzal, hogy az ár magába foglalja a törlesztés lejártát követően a lámpatestek újabb cseréjét. A múlt év végén új jelenségként tapasztalt temetői lopások megelőzése céljából az idei költségvetés betervezett tételeként szereplő kamerarendszert – a hosszadalmas hivatali ügyintézés miatti csúszást követően – a közeljövőben végre fel tudják szerelni. A közmunkaprogramba egész évben változatlan számban, 16-an kapcsolódtak be, és a többi között kitisztították a temetőbe vezető elhanyagolt, gondozatlan utat is.
Az aktív lakosság zöme alkalmazotti viszonyban a vasútnál, az egészségügyben, a szolgáltatásban, illetve a közeli magyarországi gyárakban dolgozik, tíznél kevesebb a magánvállalkozók száma. A polgármester igyekszik a különböző generációkra egyformán figyelni.
A sportot, a kultúrát és a közösséget összetartó rendezvényeket fontosnak tartja és igyekszik bizonyítani, hogy nívós rendezvényt nem feltétlen több ezres költségvetésből lehet csak megvalósítani. Év vége felé közeledve megelégedéssel nyugtázza, hogy takarékos gazdálkodással sikerült tartaniuk a betervezett költségvetést, és a váratlan helyzetekkel is megbirkóztak.
Közvetlen, aktív emberként jellemzik őt a helyiek, hozzátéve, hogy már az eltelt egy év alatt is többet tett a közért, mint elődje, nem mellékesen kevesebb anyagi juttatásért.
Kropuch Martin lassan harminc éve, középiskolásként lett királyhelmeciből perbenyiki lakos. Mielőtt a változásra vágyó helyiek tavaly polgármesterükké választották, a királyhelmeci rendészet igazgatóhelyetteseként dolgozott. Fő motivációja a közjóért való tenni akarás volt. Ahogy fogalmaz, a régió „utolsó cserkészeként”, Luca napján vette át elődjétől az idén 700 éves falu polgármesteri hivatalát, és szilveszter napján szavazta meg a testület a 2023-as költségvetést.
Ezek egyik legmeredekebbjeként megemlíti a játszótér előfinanszírozott PPA-projekjét. Kropuch Martin hivatalba lépését követően többen távoztak, így a hivatalosan soha át nem adott ügyiratok hiányában nem tudott a tervről, tehát a meglévő szűk időkeretben a költségvetésből is kimaradt ez a tétel. Látva a nyertes cég és a község érvényes szerződését, a 41,5 ezer eurónyi költséget kénytelen volt kölcsönből fedezni. Lassan fél éve várja, hogy az állami ügynökség a már megvalósult beruházást megtérítse a községnek.
Nehézségekkel ugyan, de megbirkóztak a költségvetéssel, igyekeztek ügyes gazdaként, tudatosan kezelni a kiadásokat. Ahogy egy helyi lakos mondta: az előző polgármester képtelen volt élettel megtölteni a formálisan megvalósított felújításokat, az emberi kapcsolatokat, az élő faluközösséget elhanyagolta.
Ebből adódóan turisztikai szempontból a hely adta lehetőségeket sem használta ki, így látogatókat sem vonzott a faluba. Ezzel szemben a szívélyes, kiegyensúlyozott új polgármester azt vallja, hogy a helyiekben mindig is megvolt az igény a színvonalas rendezvények, a kultúra számos ága iránt, ami már az eltelt egy év alatt is bebizonyosodott. Szerinte nagyon nagy erő lakozik a pozitív emberi kapcsolatokban és szeretné visszahozni a falura valaha jellemző pezsgő közösségi életet. Angliából azzal csábította haza szülőfalujába Cap Györgyöt, hogy felajánlotta neki, menedzselje Perbenyiken a kultúrát. A történész pedig szíves örömest jött, és örül, hogy végre helyben tevékenykedhet.
A tucatnyi, kidolgozás alatt álló projektjük közül elsőként egy INTERREG-es pályázatot említ, amelyet az anyaországi testvértelepülésükkel karöltve álmodtak meg. A több mint 10 éve zárva tartó zsinagógát méltó közösségi térnek tartják, és felújítását követően nívós kiállítások, koncertek helyszíneként képzelik el. A falu által megvásárolt, szemközti portán tágas játszóteret kapnak a gyerekek, a vályogházban pedig könyvtárt, konyhát és vizesblokkot alakítanak ki. Az idén elbírált pályázataik közül kiemelte azt, amelyik a kiírás minden feltételének eleget téve nyertesnek minősül, amint meglesz rá a minisztériumban a forrás. Ennek köszönhetően hamarosan lecserélhetik a köztéri munkák során használt, harminc éves kisteherautójukat. A falu belterületének egyik vizenyős részén kialakítottak egy kis tavat, amely köré pihenő, parkos zónát terveznek.
Az új polgármester bátran tervez, mindenre kíváncsi, mindenkit meghallgat, és nem azt keresi, hogyan és miért nem lehet valamit megvalósítani a faluban, hanem igyekszik hatékony megoldást találni a problémákra.
Megjelent a MAGYAR7 46. számában.
