Ahol sárgatúró nélkül nincs húsvét!
Magyarországon a sárgatúrót a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ismerik elsősorban, míg Felvidéken a Bodrogköz és az Ung-vidék jellegzetes húsvéti étele. Kezdetben a görögkatolikusok lakta vidékeken terjedt el, mára már a római katolikusok is átvették készítését, amely egyáltalán nem nevezhető bonyolultnak, hiszen hozzávalói mindössze a tojás, a tej és a cukor. Ha 10 tojásból készítjük, akkor szükség van még hozzá 1 liter tejre, 15 dkg kristálycukorra és egy csipet sóra.
Ha kihűlt, szeletelve a sonka, a füstölt főtt kolbász, a főtt-tojás, a töltelék, az édes kalács és a cékla mellé tálaljuk.
A Bodrogközben és az Ung-vidéken miután mindenből egy kis kóstoló került a húsvéti kosárba, amit ünnepi terítővel letakarnak, elviszik vasárnap a katolikus templomba, ahol megszentelik. Mivel a jellegzetes húsvéti kalácsot valaha pászkának nevezték, innen kapta az étkek megszentelése a pászkaszentelés összefoglaló névet, amely idővel nemcsak a kalácsra, hanem minden húsvéti finomságra egyaránt vonatkozott.
Ezt a szokást még a karanténba zárt húsvét sem fogja Királyhelmecen megakadályozni, hiszen előzetes kérelem alapján a katolikus pap házhoz megy a pászkát megszentelni, amelyet a kapu vagy a bejárat elé kell kitenni.
