Abaúj vármegye nemességéről
Kassán mutatták be az Abaúj vármegye nemessége az újkorban című, most már magyarul is megjelent könyvet, amelyben Szeghy Gábor nemcsak a térség nemességének lakóhelyeit vizsgálja, hanem vagyoni helyzetét és életmódját is az olvasó elé tárja.
A kötet bemutatóját Magyarország kassai főkonzulátusának épületében, a Csáky-Dessewffy-palotában tartották. Hetey Ágota főkonzul köszöntőjében kiemelte, egy könyvkülönlegességről, egy valóban hiánypótló kötetről van szó.
– Elmúlt már az az időszak, amikor a nemességről beszélni sem volt szabad, a szocializmus lezárását követően kutathatjuk is az életüket. Ráadásul Abaúj nemességéről van szó, amely az akkor élő szlovákok és magyarok mindennapjait is meghatározta – mondta.
A bemutatón jelen volt Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés alelnöke, aki úgy fogalmazott, ezen az eseményen találkozik az a két híd, amely összeköti a múltat, a jelent és a jövőt, ez pedig nem más, mint a történelem és a kultúra. Hozzátette, néha a nemességre úgy gondolunk, mint egy távoli, szinte misztikus jelenségre, holott ők is emberek voltak, emberi döntéseket hoztak.
– mondta Szabó Gergely.
A könyvet Kassa Megye Kulturális Központja adta ki, amelynek igazgatója, Kupec Mihály örömét fejezte ki, hogy ilyen gyönyörű épületben mutathatják be a kiadványt. Felidézte, annak eredeti, szlovák nyelvű változata négy évvel ezelőtt jelent meg, s amikor a kezébe vette, arra gondolt, ezt a magyar olvasókhoz is el kell juttatni. Ezért felkereste Hetey Ágota főkonzult, hogy nem tudna-e segíteni a magyar nyelvű kiadásában, aki nemcsak segített, de még előszót is írt hozzá.
– Fontos, hogy itt, Abaújban legyenek ilyen kötetek, mert amit elmondunk, elszáll, de ami írásban megjelenik, az maradandóbb, nyoma van, bárki hozzá tud férni tíz, húsz vagy száz év múlva – fogalmazott.
A kötet részleteiről annak szerzője, Szeghy Gábor beszélt. Mint elmondta, a több mint 400 oldalas könyv a történelmi Abaúj területén egykor élő nemességet, főként a közép- és kisnemeséget tárgyalja egy konkrét időszakban, az 1427-es adóösszeírás, illetve az Abaúj és Torna vármegyéknek a 18. század utolsó harmadában végbement egyesítése között. Mint kifejtette, a könyv magját a 233 abaúji község birtokosait és birtokviszonyait bemutató fejezet alkotja. Egy másik, terjedelmesebb fejezet több mint 130 nemesi család történetét mutatja be, de a hazai nemesség mindennapjaival, például étkezési, higiéniai vagy temetkezési szokásaival, lakhelyeikkel is foglalkozik.
Szeghy Gábor igyekezett minél több történelmi említést megörökíteni, és lehetőség szerint az épületek jelenlegi állapotáról is szólt. A legtöbb objektumot kollégáival személyesen is meglátogatta, fényképekkel is dokumentálta. A könyv szövegét több mint 350 fotó, nemesi lakóépületről, címeres levélről, nemesi címerről és gyűrűs pecsétlenyomatról készült fénykép, továbbá grafikonok, táblázatok és egy térkép egészíti ki.
– tette hozzá a szerző, Szeghy Gábor.
A könyvbemutatót követően Hetey Ágota főkonzul lapunknak úgy nyilatkozott, azért is különleges ez a kiadvány, mert határok nélkül, egységben kezeli ezt a térséget. Hozzátette, a kötet nemcsak a hozzáértők, a történészek számára jelentős, hisz alapos, többévnyi feltáró kutatómunka előzte meg az elkészültét, de a laikusok számára is.
– Óriási ajándék lehet a turistáknak, használhatják kirándulásaik során, betekintést nyerhetnek az egykori nemesek életébe, akik meghatározták az itt élő magyarok és szlovákok életét is. Tehát ez a múltunknak ismét egy olyan része, amely meghatározza a jelenünket és a jövőbe is mutat – fogalmazott Hetey Ágota.
Szeghy Gábor lapunknak elmondta, már évek óta foglalkozik Abaúj vármegye történetével, a nemesség pedig mindig is közel állt a szívéhez, ezért döntött úgy, hogy Abaúj nemességéről ír könyvet. Főleg a rezidenciákkal, a kúriákkal és a kastélyokkal foglalkozott, amelyeknek a szocializmus idején szomorú sors jutott, mára legtöbbször nagyon rossz állapotban vannak.
– Azt gondoltam, jó lenne ezeket legalább összeírni, valamilyen történelmi kontextusba helyezni. Egyrészt a szocializmus alatt a nemességgel és annak lakóépületeivel foglalkozó irodalom nem volt túl gyakori, illetve politikai szempontból nem volt kívánatos, másrészt pedig legalább valamilyen formában elégtételt jelenthet a kötetben szereplő nemesi rezidenciák eredeti tulajdonosai számára – fogalmazott.
Megjelent a Magyar7 2024/13-14. számában.
