A vég és a kezdet – Lezárult a Szenczi Molnár Albert Napok, és megnyílt az Anyanyelvi Napok rendezvénysorozat
Ökumenikus istentisztelettel és ünnepi műsorral zárult a Csemadok egyik nagyerndezvénye, az 54. Szenci Molnár Albert rendezvénysorozat Szencen. Egyben megnyitották a december közepéig tartó Anyanyelvi Napokat.
A Csemadok Szenci Területi Választmánya egyik legnagyobb vállalása a Szenczi Molnár Albert Napok levezénylése. Tették ezt már 54. alkalommal, így gondolható, hogy jövőre kerek, jubileumi rendezvénysorozat tárul az érdeklődők elé.
A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából az idei évben október 6-a és november 11-e között több Szenc-vidéki településén és a Galántai járásbeli Jókán is tartottak előadást a rendezvénysorozat keretén belül.
A zárórendezvény ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a szenci Szent Miklós templomban, ahol Bohony Beáta réte-boldogfai református lelkész és Pammer Tamás szenci káplán hirdettek igét. Az ünnepség a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában folytatódott, ahol Matus Mónika, igazgató üdvözölte a jelenlévőket.
A jeles rendezvénysorozat záróakkordja egyben nyitány is lett, hiszen Szakonyi Károly levelének felolvasásával megnyílt az Anyanyelvi Napok rendezvénysorozat.
A Csemadok Országos Elnöksége 2023-tól felújítja az egykor sikeres anyanyelv hete rendezvénysorozatát Anyanyelvi Napok címmel. A rendezvény november 13-tól, a magyar nyelv napjától december 16-ig, Kodály Zoltán születésnapjáig tart.
AZ ANYANYELV EREJE
„ Minden nemzet addig létezik, amíg megőrzi anyanyelvét. Tudunk elveszett népekről, akik ugyan nem haltak ki, de elnémultak, mert elsorvadt anyanyelvük. Több mint hétezer nyelv van a világon, köztük a mienk. A nagyokhoz képest kicsi, és sok támadás érte az évezredek folyamán. Mégis mindig megmaradt, mert inkább gyarapodott, mintsem veszített. Ez az ereje. Befogadja a hozzá érkezőt, a maga képére formálja a jövevényszavakat, amit pedig a természete nem kíván, azt kiveti. Ahogy a folyó is kiveti partjára a hulladékot.
A magyar nyelv gazdag és szép, és ezt nem csak mi magunk gondoljuk így, de minden idegen, aki megismeri.
Bernard Shaw angol klasszikus író egyszer azt mondta, ha magyarul írhatta volna műveit, nyelvileg sokkal kifejezőbbek lennének. Mi tudjuk, miért. Mert nyelvi szabályaink, a szinonimák változatossága, a fogalmak megnevezéseinek sokfélesége, a tájszavak gazdagító ízei végtelen lehetőséget adnak az írás vagy a beszéd színességére.
Gondoljunk Arany Jánosra, nyelvteremtő erejére, arra a csaknem hatvanezer egyedi szavára, amivel olyan csodálatos költészetet teremtett. Szavak bőségéből meríthetett Petőfi és más jeles költőnk is, napjainkban pedig Juhász Ferenc hozott létre a lírában új nyelvi gazdagságot anyanyelvünk kiapadhatatlan forrásából. Mert nyelvünk őrzi az ősi szavakat, és sarjaszt újakat.
Szeretjük, s ha szeretjük, hát óvjuk anyanyelvünket.
Védeni kell a külső, romboló hatásoktól, köznyelvi elszegényedéstől, a médiákból áradó renyhe beszédtől, a technikai civilizációval járó fogalmak öszvéresítésétől, amikor például angol (vagy más) szavakhoz ragasztunk magyar ragokat, s óvni a hangzás torzulásától. Nem könnyű a kisebbségnek megőrizni anyanyelvét, a nyelv tisztaságát egy más nyelvi közegben. De a magyarországi nyelvhelyességi versenyeken részt vevő határontúli diákok eredményes részvétele, szép beszéde, mindig üzenet a kisebbségben élők anyanyelvi hűségéről, amiért köszönet illeti őket és tanáraikat.
- szól Szakonyi levele, amelyet Kaszás Kornél, Petőfi ösztöndíjas tolmácsolt a jelenlevőknek.
Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára a koszorúzás előtt mondott beszédet. Felvetette az ötletet, hogy jövőre látogassanak el Kolozsvárra az érdeklődők, a nagy előd nyomában járva. A reformátusok a jövő évet Szenczi Molnár Albert emlékének szentelik, hiszen 450 éve született és 390 évvel ezelőtt hunyt el.
