A tűz alkotó ereje
Ez egy festmény? Teszik fel sokan a kérdést a ragyolci Varga János pirográf technikával készített portréit látva. A pirográfia kifejezés görög eredetű, tűzzel írást jelent.
Varga János a losonci Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolában végezte tanulmányait, akkor készített először portrét egy osztálytársáról. Rajzolni és festeni sosem tanult, ezért is meghökkentő alkotásainak a színvonala.
Ma már népművészetként tekintenek erre a foglalkozásra, amelynek során az égetőeszköz, az ún. pirográf találkozik valamilyen anyaggal, többnyire fával.
Évszázadokkal ezelőtt is égettek fára, igazi fejlődést azonban az elektromos pirográfiai eszköz megjelenése hozott a 20. század elején.
– Ezek a képek az első alkotásai közé tartoznak – mutatja Molnár Tamás a világklasszis labdarúgók portréit. A ragyolci vendéglőben bárki megcsodálhatja Varga János munkáit.
– Szerettem volna a kocsmába egy kollekciót a világbajnok játékosokról, és úgy gondoltam, hogy a barátom ezeket el tudná készíteni. Nagyon jól sikerültek, ékes díszei lettek a vendéglőnek, és ami még lényeges, hogy időtállóak – mondja Tamás, a vendéglő tulajdonosa.
Varga János beavat a kezdetekbe. Nagyjából egy évvel ezelőtt kezdte el a futballista portrék „égetését”. Az első alkotása Pelét ábrázolta, amit sima cinező géppel készített.
Azóta már beszerezte az alkotáshoz szükséges speciális gépet. János a munkafolyamatról is mesél nekem. Elmondja, mivel időigényes egy-egy kép megrajzolása, kopírpapírt helyez a falapra, annak segítségével rajzolja fel a kép vázlatát. Ez az első lépés. Ha már megvannak a fő vonalak, kezdődhet az igazi munka.
– Egy barátom születésnapjára készítettem el az első darabot, és megtetszett ez a technika, s úgy gondoltam, tudnék ezzel foglalkozni. Majd apósomnak készítettem egy gitárt. Az igazi áttörést viszont a futballista portré jelentette – mondja.
A portréból pedig hamarosan portrésorozat lett.
János hozzáteszi, hogy egy-egy kép elkészítése akár 40-50 órát is igényel.
Az alkotó autodidakta módon sajátította el a technikát, meg kellett találnia a megfelelő fa lapot, mivel ez nagyban meghatározza a végeredményt. A legjobbnak a hársfa bizonyult vagy a rétegelt lap, hiszen puhább. Mint mondja, a hársfára sokkal könnyebb égetni, mivel nincsenek benne erezetek, gyantavonalak, tökéletesen sima a felület. Hőfokszabályzós pirográf forrasztókészlettel dolgozik, ám munka közben a hőfokra különösen figyelnie kell, mivel ha túlégeti a kép bizonyos részét, le kell gyalulnia az egészet.
– teszi hozzá az alkotó.
A tűzgrafika nem csupán a fa szabadkézi díszítésére korlátozódik. Van aki bőrre, vászonra, papírra vagy csontra dekorál. János hobbiként űzi a mesterséget, különböző festőművészek és tetoválóművészek inspirálják. Bízik abban, hogy egyszer az általa készített portrét ő maga adhatja majd át kedvenc világhírű futballistájának.
Megjelent a Magyar7 hetilap 48. számában.
