A titokzatos Gárdonyi
Gárdonyi Géza életével, munkásságával, írói pályafutásával és örökségével foglalkoztak azon az emlékkonferencián, amelyet Rimaszombatban tartottak az író halálának 100. évfordulója alkalmából. A program részeként nyílt meg az egri Bródy Sándor Könyvtár vándorkiállítása is, amely október közepéig látható Gömörben.
A Pósa Lajos Társaság, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmánya és Regionális Pedagógiai Központja által közösen szervezett konferenciát Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke és Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája nyitotta meg.
Keller Péter felidézte, hogy többször is járt már a gömöri városban különböző előadások révén, s jó kapcsolatot ápol a Pósa Lajos Társasággal. Köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, előadóinak, valamint B. Kovács István gömörológusnak, mivel ő terjesztette fel Gárdonyi Géza életművét a Magyar Örökség díjra. Ezzel tulajdonképpen a határon túli közösség, és szimbolikusan az egész Kárpát-medencei magyarság ismerte el őt – mutatott rá Keller Péter.
Elmondta, hogy az idei, jubileumi Gárdonyi Géza-emlékév rendkívül gazdag programokban: Veszprémben, Szegeden, Fonyódon, Csurgón, Egerben, Devecseren és Budapesten is tartottak megemlékezést, vagy előadást az Egri csillagok írója előtt tisztelegve, s ezekhez a településekhez csatlakozott most Rimaszombat, a konferencia megrendezésével.
Előadásában Lengyel Gyula egri esperesplébános titokzatos embernek, olykor ellentmondásokkal teli írónak, a magyar Tolsztojnak nevezte Gárdonyit. Életpályájából felelevenítette, hogy 1881-ben foglalta el első tanítói állását, majd négy év tanítás után fordult az újságírás felé. Országosan ismertté a Lámpás című kisregényével vált, amelyben édesapja lelkületét Kovács Ágoston néptanító személyében mintázta meg. Etikai hangvételű írásainak alaptézise volt, hogy létezik a lelki ember. Budapesti évei után 1897-ben költözött Egerbe, ahol megtalálta a harmóniát, s így lett egri korszaka a megnyugvás korszaka, amelynek összhangja már az ekkor írt műveiben is visszaköszön. Kezdetben antiklerikális nézeteket vallott, de ezt később levetkőzi, sőt istenélményeit is belefoglalja írásaiba, magánéletében pedig ezzel párhuzamosan visszatér és elköteleződik a személyes Istenhez, a teremtőhöz.
Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár sokat tesz azért, hogy Gárdonyi munkásságát közelebb hozza a fiatalsághoz. A könyvtár munkatársai bemutatták az Online séta Gárdonyi nyomában webes felületet, amelyet a résztvevők saját okostelefonjaikon is kipróbálhattak. Az intézmény különböző digitális és interaktív foglalkozásokkal próbálja átlépni a könyvtár kereteit, s Gárdonyi életéhez kapcsolódó kérdésekből kvízt, GPS-koordinátákkal ellátott városnéző sétát és társasjátékot állítottak össze. Ez utóbbi a Játszd újra, Géza! elnevezést kapta. A játék szabályait Szabó Eszter, a Központi Könyvtár munkatársa ismertette az érdeklődőkkel.
Gárdonyi legismertebb regényét, az Egri csillagokat 2005-ben a Nagy Könyv-szavazáson a legnépszerűbb magyar regénynek választották. Elhangzott, hogy a regény külföldön is nagyon népszerű, az eddigi ismeretek szerint 24 nyelvre fordították le. Vietnámban félmilliós példányban jelent meg, s a harmadik legolvasottabb könyvnek számít A három testőr és a Quo vadis mellett. A láthatatlan ember című regény szintén nagy népszerűségnek örvend külföldön is, eddig 19 nyelvre fordították le.
Praznovszky Mihály irodalomtörténész Balatonfüred, mint élmény és forrás Gárdonyi műveiben címmel tartott előadást, Kovács Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem docense Gárdonyi regényalkotói technikáit elemezte. Szalainé Király Júlia, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa arról számolt be, miként próbálják élményközpontúvá és közösségi hellyé varázsolni a múzeumot, ahol Gárdonyihoz köthető dokumentumokat is kutatnak és gyűjtenek.
Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató meglátása szerint az Egri csillagokban benne van az egész magyar történelem, az író szemüvegén át sokat megtudhatunk a magyarságról, de más nemzetek kultúrájáról is, például a siítákról, vagy a török szokásokról egyaránt olvashatunk benne. Gárdonyi hat nyelven beszélt, rendkívül sokat olvasott, jegyzetelt és pontos történeti leírást adott a 16. századi török végvári harcokról. A regényben 73 török harcászati kifejezés szerepel, ezek a szavak szerinte nem lennének ismertek, ha Gárdonyi nem írja bele művébe. Ő maga mindig is törekedett arra, hogy szép választékos nyelven beszéljen és írjon, ezért tudatosan kihasználta a magyar nyelv szépségét és lehetőségeit. Balázs Géza rámutatott, Gárdonyinak a népnyelvből jönnek a megfigyelései, s ő az a magyar író, akit a legkisebb magyar faluban is ismernek.
A konferenciához kötődően a rimaszombati Csillagházban sor került a „Szőlővessző, mely idegenből hozva egri tőkévé lett” – A polihisztor Gárdonyi Géza című vándorkiállítás megnyitójára, valamint a Pósa Lajos Társaság által meghirdetett Gárdonyi 100 kvíz és rajzpályázat kiértékelésére. A tárlat megnyitójára Páko Mária két Gárdonyi-verset zenésített meg, amelyet tanítványaival közösen adott elő. A kiállítás anyagát az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár biztosította. A meghirdetett kvízbe és rajzversenybe kilenc iskola diákjai kapcsolódtak be, alkotásaik a kiállítással együtt október közepéig tekinthetők meg.
Megjelent a Magyar7 hetilap 39. számában.
