A szív hangjai
Szalay Szilvia zenetanár, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke KÓTA-díjat vehetett át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége, vagyis a Kocsis Zoltán elnök vezette KÓTA díjátadó ünnepségén, amelyet október 23-án az MTA Zenetudományi Intézetében tartottak.
A KÓTA a nem hivatásos kórusok, zenekari és népzenei élet kiemelkedő képviselőinek a díját a 2004-ben történt megalapítása óta mindig a szövetség szakmai bizottságainak javaslatai alapján, különböző kategóriákban adományozza. Ez a kiemelkedő eredménnyel végzett művészi munka és a közösségért végzett tevékenység elismerése, amelyben az idén 14 kategóriában 26 díjazott részesült. A Mecénás-kategóriában díjat kapott honfitársunk méltatásában ez olvasható: „Szalay Szilvia zenetanár, a felvidéki magyar kórusélet meghatározó személyisége. A Komáromi Művészeti Alapiskola pedagógusa, majd igazgatója, több jelentős felvidéki kórus és kamarazenekar tagja hosszú évtizedek óta. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ének-Zenei Szakmai Társulásának vezetőjeként számos mesterkurzus, karvezető továbbképzés és fesztivál szervezése fűződik a nevéhez”.
– mondta a díjazott.
A pozsonyi származású, ám 1980 óta Komáromban élő Szalay Szilvia lapunknak elmondta, mindig zenetanár akart lenni, s mindent meg is tett e cél érdekében.
– Én még abban a korban születtem, amikor a legtöbb szülőnek természetes igénye volt arra, hogy a gyermekei az általános tudásgyarapításon kívül zeneiskolai képzésben is részesüljenek. Szerencsére rendelkeztem azzal a készséggel, amire zenei téren építeni lehetett. Pozsonyban volt egy olyan hegedűtanárom, aki a személyes jó példáján keresztül nagyon megszerettette velem a zenét, sőt, a kamarazenélés rejtelmeibe is beavatott. Ekképp a zeneiskolában mindazt megkaptam, ami fokozta a zenei kíváncsiságomat. A hegedülés után felvettek a pozsonyi konzervatórium ének szakára, ám hárfa szakon végeztem.
Szalay Szilvia a kórusmozgalomban is jelentős szerepet vállal.
– Amikor a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskolába jártam, egy kiváló karnagy vezetett egy nagyszerű kórust, s egész életre „megfertőzött” a kórusénekléssel. Majd Komáromban jelentkeztem a Concordia Vegyeskarba, s a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusában is énekeltem.
Amikor a rendszerváltozás után Duka-Zólyomi Emese muzikológus, karnagy, könyvtáros megalapította a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságát, ő is belépett, s az alapító 2013-ban neki adta át az elnöki stafétabotot.
– Továbbra is a társaság égisze alatt, Érsekújvárban szervezzük a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági kórusok országos seregszemléjét, a Csengő Énekszót, valamint a Vox Iuventutis Gyermek- és Ifjúsági Fesztivált és a galántai Kodály Napokat, Léván a Kadosa Pál Zongoraversenyt, illetve a műveltségi vetélkedőket, így pótolva az alapiskolai zeneoktatás alacsony óraszámát és a középiskolai zenei nevelés teljes hiányát – mondta a kitüntetett.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/45. számában.
