2025. június 5., 18:43

A sportújságírás nagyjai Dunaszerdahelyen

A csallóközi labdarúgás szentélye, a dunaszerdahelyi MOL Aréna adott otthont a Magyar Sportújságírók Szövetsége idei kongresszusának. Ez az első alkalom, hogy Magyarország határain túl tanácskozott a szövetség, és egy jól értelmezhető jelzés, miszerint a sportújságírók sem szorítják a nemzet fogalmát és a magyar sportsikereket Magyarország határai közé.

kongresszus
A kongresszus küldöttei és vendégei
Fotó: Lacza Gergely

Az éves rendes közgyűlés első programjaként levetítették Tősér Ádám nagy sikert aratott DAC-filmjét. Nagy Krisztián, a klub PR-menedzsere, aki egyben a városi önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke, megjegyezte, hogy az alkotást a Magyar Filmszemlén az öt legjobb dokumentumfilm közé választották, ami azért is nagy siker, mert dokumentumfilmből készül a legtöbb.

Az esemény moderátora Csisztu Zsuzsa, a MSÚSZ alelnöke elsőként Szöllősi Györgyöt, a szövetség elnökét invitálta a mikrofon elé, hogy köszöntse a jelenlévőket. 

Szöllősi kifejtette, hogy a külhoni helyszín ellenére 140 kollégájuk kért szállást, ami azt jelenti, hogy a kongresszusra nem érkeztek kevesebben, mint eddig, sőt valószínűleg még több küldött van jelen a szokásosnál.

Itt vannak azok, akik a szakmai kitüntetéseink valamelyikét vehetik majd át, azok a nagynevű kollégák, akik méltatják őket, és lesznek, akiket születésnapjuk okán köszöntünk. Viszont van valaki, aki nagyon szeretett volna jönni, de nem jöhetett

– mondta Szöllősi Dunda Györgyre, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Összmagyar Bizottsága elnökére, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatójára utalva, akinek videóüzenetét a helyszínen tekintették meg a jelenlévők.

– Szomorú vagyok, hogy nem lehetek ott ezen a legendás helyszínen és ebben a történelmi pillanatban. Nem lehetek ott, nemcsak én, hanem több kárpátaljai tagtársam sem, mert reményeinkkel, várakozásaikkal ellentétben a rideg ukrán valóság közbeszólt, és megtiltották nekünk, hadköteles korú férfiaknak, hogy kiutazzunk az országból erre az eseményre.

Olyan időket élünk, amikor egyfajta börtönbe vagyunk zárva, és a magától értetődő szabad mozgás most mégsem olyan magától értetődő. Úgy kell elképzelni ezt a bezárkózást, hogy sokan három éve a portájukról sem mertek kimenni, mert félnek a mozgósítástól

– jegyezte meg videóüzenetében Dunda György.

Ezután dr. Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó magyar tagja hivatalosan is megnyitotta a kongresszust, üdvözölte a küldötteket, a vendégeket, és elsősorban Szöllősi György munkáját méltatta, aki tíz éve tölti be a MSÚSZ elnöki posztját. Elmondta róla, hogy egyrészt rangot adott a szövetség legfontosabb rendezvényének, az Év Sportolója Gálának. Az 1990-es években ugyanis még arra is volt példa, hogy a belügyminisztérium dobogókői vendégházában került rá sor, ellenben manapság már a Magyar Állami Operaházban rendezik meg, amit a közmédia sportcsatornája élő adásban közvetít. Másrészt egészen más példa az az évi több millió forintos támogatási program, amit a MSÚSZ az egyes nemzeti szövetségekkel közösen nyújt sportújságíróknak azért, hogy olyan külföldi versenyekre is elutazhassanak, amilyenekre egyébként nem tudnának, hogy onnan is tudósíthassanak a magyar sportsikerekről.

boczán
Boczán Viktor, Szöllősi György és Duducz Tibor
Fotó:  Lacza Gergely
Hagyomány és megújulás

Fürjes Balázs szerint a sportújságírók szakmáját és közösségét manapság egyaránt jellemzi a hagyomány és a megújulás, s az a véleménye, hogy mindkettőre szükség van. Beszédes példaként említette, hogy a „sport” szó nyomtatásban először a Honderű szépirodalmi, művészeti és divatlap hasábjain jelent meg 1843-ban.

Ennél ékesebb bizonyítékát annak, hogy sport és Honderű, azaz sport és a nemzet java összetartoznak, nem is lehetne találni. A nemzetközi olimpiai közösségre, az olimpiai mozgalomra is nagyon jellemző, hogy egyszerre van szüksége hagyományra és megújulásra

– fejtette ki Fürjes.

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere megtisztelőnek tartotta, hogy a MSÚSZ éves kongresszusát Dunaszerdahelyen rendezte meg, különösen azért, mert külhoni helyszínen eddig nem rendeztek ilyet. Kifejtette, hogy a sportújságírók között is lehetnek viták, de egy sporteseményen történteket csak objektíven, tényként lehet értelmezni, ilyen szempontból nézve ideológiailag például egy megadott gól nem lehet kérdés. Így ez a szövetség már jellegéből fakadóan is összetartóbb, mint a politikai újságírók közössége. Mint említette, a felgyorsult világunkban, amikor egy sporteseményről képileg már minden apró részletet be tudnak mutatni a tévénézőknek, a laikusok szempontjából fontos, hogy felkészült sportújságírók közvetítsék a sporteseményeket, akik olyan plusz információkkal is szolgálni tudnak, ami a tévé előtt ülők érdeklődését még jobban felcsigázza.

Ez olyan szakma, amely során párthovatartozástól függetlenül elismerik az emberek az önök munkáját. Lehet nézni a képernyőt, ugyanakkor önök tesznek színessé és élvezhetővé egy-egy sport-eseményt

– szögezte le Hájos.

A közgyűlésen felszólalt a HC DAC női kézilabdacsapatának elnöke, Horváth Zoltán is, aki ismertette a klub rövid történetét, kiemelve a közelmúlt szenzációs sikereit. Videóüzenetben Világi Oszkár, a DAC és a Győri ETO labdarúgócsapatainak tulajdonosa is köszöntötte a megjelenteket, Peter Pašut a Szlovákiai Sportújságírók Klubjának (KŠR) elnöke pedig elismerését fejezte ki Szöllősi György MSÚSZ-elnök és Csisztu Zsuzsa MSÚSZ-alelnök munkájával kapcsolatban, amelyet a Nemzetközi Sportújságíró Szövetségben (AIPS) végeznek.

Díjat kapott Somogyi Tibor

A prezentációk és beszámolók után a Gyulai István-díjak átadása következett. A kitüntetettek egyike, Somogyi Tibor, az Új Szó fotósa, aki elmondása szerint nagy megtiszteltetésként tekint a díjra, de lehet, hogy ebben a pillanatban is otthonosabban érezné magát a fényképezőgép mögött. Munkáját Duducz Tibor, Somorja város Sport- és Ifjúsági Szakbizottságának elnöke, a Nemzeti Sport munkatársa méltatta.

Vannak emberek, akik nem hivalkodnak, mégis minden tettükkel nyomot hagynak maguk után. Akik csendben teszik a dolgukat, de ha nincsenek jelen, már érezzük is a hiányukat. (…) Ő ugyanis olyan ember, aki a munkáját hivatásként, a hivatását küldetésként éli meg.

Aki lát – és láttat. Aki szeret – és szerethető. És aki nélkül szegényebb lenne a felvidéki magyar közélet és sajtó – jegyezte meg Duducz Tibor. Életműdíjban részesült Zsengellér Zsolt sportújságíró és Gulyás László tévé- és rádióriporter, akit állótapssal ünnepeltek a jelenlévők.

Megjelent a Magyar7 2025/22. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.