A reménység szigete kitárta kapuit - magyar bölcsődét avattak Léván
Ünnepélyes keretek között adták át a Forrás Református Bölcsődét Léván.
Az ünnepség a helyi református templomban kezdődött. Az istentiszteleten jelen voltak a meghívott vendégek, Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház püspöke és Révész Tibor, a Barsi Református Egyházmegye esperese. A rendezvényen jelen voltak még a Bars egyházmegye lelkipásztorai, a helyi lelkész, Kassai Gyula, és Lőrincz Katalin, a lévai Juhász Gyula Alapiskola igazgatónője. Igét hirdetett Géresi Róbert püspök.
Géresi Róbert az igehirdetésében kiemelte,
merjünk nagyot álmodni, hiszen Isten mindig megsegíti azokat, akik kérnek, és hozzá fohászkodnak.
Dávid példáját hozta fel, aki Istenre bízta az életét. Géresi elmondása szerint csak úgy sikerülhet egy közösségnek elérni valamit, ha megvan a kellő hit és a reménység. Isten pedig így sosem hagy cserben. Géresi a bölcsőde megépítését is egyfajta csodának vélte, hiszen egy kis közösségnek sikerült a magyarság számára egy fontos létesítményt létrehoznia. Elmondása szerint
a lévai közösség nem félt hinni a csodában és bízni az Istenben.
Azt is kiemelte, hogy a világunk most válságos időszakot él át, hiszen a koronavírus-járvány után itt a háború, amely szörnyű tragédia a világnak. Ilyenkor pedig segíteni kell a menekülteknek és a kárpátaljai magyarságnak.
Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Dr. Grezsa István kormánybiztos. Mondandójában kiemelte, hogy a magyarság nagyon nehéz időket él át az egész Kárpát-medencében.
A háború szörnyűsége, és a nyugati civilizáció hanyatlása próbára teszi a magyarságot, hiszen ezekben az időkben nehéz megtartani az identitást és a hitet, a hagyományos család intézményét pedig meg kell védeni.
Megköszönte a magyar kormány támogatását. Kiemelte, hogy enélkül nehéz biztosítani a határon túli magyarság jövőjét. Grezsa végül arra biztatta a felvidéki magyar közösséget, hogy a szórványvidékeken tartsák meg a hitüket és a reményüket, mert csak így maradhat meg a magyarság a Felvidéken.
Kassai Gyula helyi lelkész, a lévai egyház történelmét tekintette át röviden a trianoni békediktátum után. Mint elmondta,
a lévai egyházközösség mindig is számíthatott az anyaország segítségére.
Hozzátette, ugyan voltak nehéz idők, mint például a hetvenes évek, amikor a kommunista diktatúra alatt csak a templom maradt meg, minden más egyházi tevékenység megszűnt. A reményt csak az 1989-es események hozták vissza, amikor az egész Kárpát-medencében újra megteltek a templomok és visszatért az egyházi élet. Kassai Gyula kiemelte,
a templom a szeretet háza, ez pedig azoknak lett építve, akik beszélik a szeretet nyelvét, amely a közösség, a hit és a nemzet alappilléreire épül.
Kassai bízik abban, hogy Léva városában még nem múlt ki a szeretet nyelve, és még egyre többen beszélik, ezért is mondott köszönetet a magyar kormánynak, hogy támogatják a bölcsőprogramot, amely a jövő generációját készíti elő, ezáltal is gyarapodik majd a lévai magyar közösség, amely a reménység szigetét megtölti. Kassai Gyula végül köszönetet mondott azoknak az építészeknek is, akik hozzájárultak a bölcsőde megteremtésében.
A helyi református asszonykórus és a lévai Juhász Gyula Alapiskola alsó tagozatos diákjai énekszóval tették színesebbé a templomi ünnepséget. A Himnusz eléneklése előtt Révész Tibor esperes áldotta meg a bölcsődét.
Az ünnepség a bölcsőde helyszínén, a lelkészihivatal udvarában folytatódott, ahol kultúrműsorral kedveskedtek a gyerekek. Néptánccal léptek fel, illetve Szegény Csilla szavalatát hallhattuk.
Végül, de nem utolsó sorban, hivatalosan is átadásra került a lévai bölcsőde. A szalagot Dr. Grezsa István kormánybiztos, Géresi Róbert püspök, és Kassai Gyula esperes vághatták át.
