A pozsonyi állatkert jövője: panda még egy darabig biztosan nem lesz, egymillióba kerülne évente

A frissen megbízott igazgató szerint a pozsonyi állatkert különösen szerencsés. Míg a hagyományos, nagy, 100-150 éves európai állatkerteket lassacskán körbe nőtte a város (Bécs és Budapest például kiváló példa), addig az ezektől fiatalabb pozsonyi állatkertnek még most is rengeteg helye van terebélyesedni, ehhez a környezet kiváló feltételeket kínál. Kicsiben van itt minden, mondja, rétek, legelők, hegyvidéki fenyőerdők, patakok. 

Az állatkert rendelkezésére álló terület eléri a 96 hektárt, ebből jelenleg csak 35-öt használnak, 

Az állatkert életére az autópálya megépítése volt a legnagyobb hatással, véli a szakember. Az teljesen átalakította az intézmény felépítését, az eredeti területből alig maradt valami. Volt ugyanakkor pozitív hozadéka is a nagyberuházásnak, új, kényelmesebb, az állatok életfeltételeinek sokkal megfelelőbb ketrecek és kifutók jöhettek létre.

- mondja a szakember azzal kapcsolatban, milyennek képzeli el a pozsonyi állatkert jövőjét. A látogatók számára egy kellemes, pihentető, vasárnapi sétának teret adó park formájában képzeli el az állatkertet, ahol játszóterek és remek éttermek, kávézók várják a családokat. Az állatok számára pedig az lenne ideális, ha saját kényük-kedvük szerint sétálgathatnának, élhetnének egy-egy állatkertben. A megfelelő korlátozások mellett erre Hanuliaková szerint öt-tíz éven belül kerülhet sor.

Idejétmúlt már az az elképzelés, hogy egy-egy európai állatkertet a klímánkra nem való, afrikai állatokkal kell megtöltenünk, derül ki az igazgató szavaiból, így a közeljövőben valószínűleg nem szereznek be ilyen állatokat. Az intézmény legfontosabb feladata, a nemzetközi gyakorlattal összhangban, hogy különböző veszélyeztetett fajok stabil populációját hozza létre, így olyan állatfajokat kell az állatkertbe hozni, mondja az igazgató, amelyek enélkül nem maradnának fenn.

A közép-európai intézmények egyik sokat vitatott kérdése például, hogy érdemes-e elefántokat tartani a térség állatkertjeiben.

Mivel telente nehezen bírják a fagyokat, rendkívül drága a tartásuk, mert nagy, klimatizált kifutókra is szükségük van, emiatt a szakember szerint egyre több állatkert lesz kénytelen lemondani arról, hogy elefántokat tartson. Egész egyszerűen túl drága a tartásuk.

Az interjúból kiderül az is, az állatkert, legalábbis a pozsonyi biztosan nem, nem vesznek állatokat. Cserék útján kerülnek új példányok az állatkertbe,

A következő hónapokban számos kifutót és ketrecet kell felújítani. Az elsők között kap például új otthont Félix, az állatkert medvéje, de új ketrec vár a majmokra is, sőt, mondja az igazgató, azt is el kell dönteni, mi legyen az afrikai állatokkal. Szavaiból kiérezhető, nem tartja kizártnak, hogy egy részüket elcserélik majd a mi tájainkon könnyebben tartható állatokra.

A novemberben hivatalba lépő igazgató szerint a koronavírus-járvány után talpra tudnak majd állni, hiszen számos példa mutatja szerte a világon, akár a lezárás alatt, akár az után többen keresték fel az állatkerteket, mint azelőtt, Hanuliaková szerint többek között azért, mert az emberek rájöttek a bezártság alatt, szükségük van a természet közelségére.

Az új állatok kapcsán a szakember leszögezte, hiába szeretnék sokan, pandára bizony semmi esély. Minden egyes példány a kínai állam tulajdona ugyanis, "bérlésük" évi egymillió euróba kerül, amelyet a kínai államkasszába kell fizetni, sőt, ha panda születik az állatkertben, az is az államé. Hanuliaková álma ugyanakkor egy madagaszkári kifutó, a sziget rendkívül különleges, ún. endemikus állatai biztosan díszére válnának a pozsonyi intézménynek. Egy másik irány pedig a kárpát-medencei fauna bemutatása lehet. Az igazgató itt nem csak a nagy, látványos állatokra gondol, külön kiemelte például egy lepkeház létrehozását.