A paverpol technika mestere
Az udvardi Mihalovics Zsuzsa jól megvilágított kellemes műhelyében fogad, családi házuk alagsorában. Követhetem egyik művének születését, közben elbeszélgetünk a kezdetekről, inspirációkról, e technika nyújtotta lehetőségekről.
Bár óvodában tanított és oda kellett rajzkészség, magánéletében nem foglalkozott semmilyen képzőművészeti ággal. Amikor Udvardon átépítették az örökölt családi házat és úgy nyolc éve beköltöztek, Zsuzsa úgy érezte, hiányzik a falakról valami.
Sok minden kárba veszett, mire kitanultam a fortélyokat. Berendeztem otthonunkat ezekkel a képekkel és ekkoriban indult el alkotói korszakom, lettek kiállításaim Szlovákia különböző helyszínein. Tavaly a pozsonyi vár galériájában, előtte Firenzében vettem részt képeimmel egy csoportos kiállításon. Idén májusban a dunaszerdahelyi MAX üzletközpont aulájában, június 12-én pedig a párkányi Barta Gyula Galériában lesz egyéni kiállításom, szeptemberben pedig Velencébe utaznak képeim – mondja el magáról az alkotó.
Hozzáfűzi, Érsekújvárott elvégzett egy pavelpol tanfolyamot, így vezethet workshopokat, a legközelebbi áprilisban lesz Szőgyénben.
A technika alapja, hogy különböző textilanyagokat formál meg speciális, általában Paverpol ragasztóval. Mielőtt nekiáll a munkának, nagyjából ráképzeli a témát a festővászonra, de sokszor az alkotás folyamatában jönnek az ötletek. Megtudjuk, hurkapálcikával lehet az anyagot formázni, szép redőket, íveket kialakítani. Ebben a technikában a képzeletnek semmi nem szab határt. Szinte bármi felhasználható a kompozícióban - apró kavicsok, gyöngy, fakéreg, karikák, kagylók, valamint az a specifikus por, amitől érdesebb felületű lesz a kép. Sokat kombinál, eljátszik a hozzávalókkal.
A képet ki is lehet húzni a keretből – ekkor alobalt tesz alá és úgy hagyja megszáradni. Ha több port tesz a ragasztóba, akkor gyurmaszerű anyag keletkezik. Zsuzsa megmutatja, hogy készülnek ebből a szobrok, angyalkák. Sziszifuszi munka, de a végeredmény igazán egyedi.
Sokat dolgozik megrendelésre. A megrendelők megmondják körülbelül mekkora legyen az alkotás, milyen szín domináljon, többen a hármas képet részesítik előnyben.
Ez azért is fontos, mert a kép berendezési tárgy lesz, amely elsőként vonzza a tekintetet. Sokszor két hétig is dolgozok a képen. Az benne van az árban, hogy el is viszem a megrendelőknek – sorolja Zsuzsa.
Észrevesz sok olyan zugot, részletet, tárgyat, amin másnak talán meg se akadna a szeme. „Még éjszaka is azon jár az agyam, a látottakat hogyan vigyem a vászonra. Ha a műhely nem az alagsorban lenne, talán még éjszaka is dolgoznék. Nagy álmom, hogy galériát nyissak, ennek egyelőre az anyagiak szabnak gátat” – mondja mintegy végszóként.
