2026. január 24., 13:53

A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál

Csillogás, hangzavar, hajnalig tartó tánc, fotóbox – a bálok világa ma már egy gondosan megkomponált show. Régen gondosan szabályozott ismerkedési alkalom volt. DJ, merész ruha, Instagram-kompatibilis asztaldíszítés, luxusgasztronómia váltotta fel a régi idők kartonruháit, cigányzenekarait és a kultúrházi ivót.

 

A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál
Galéria
+4 kép a galériában
A régi zenészek már az utcán játszottak, kíséretben
Fotó: Kollár Árpád retro fotója

Telt házas sportbálok, felszabadult banyabálok, tematikus táncmulatságok váltják egymást januártól a farsang végéig. A farsang vízkereszttől húshagyókeddig, 2026-ban tehát január 6-tól február 17-ig tart.

A boltban látom, ahogy az ismerősöm éppen a nejlonharisnyák között válogat. Jó, hogy észreveszem, hiszen éppen szülői bálba készülünk, csatlakozom hozzá én is.

– Este a tűzoltóbálba megyünk. Ennek hagyománya van a faluban, több mint 120-an leszünk. De már megyek is haza készülődni – mondja. Kölcsönösen jó bálozást kívánva lépünk tovább.

 

Macskabál

Érdekes, hogyan változtak a táncalkalmak az idők során. A régi világban a bálok szigorú szabályok alapján, kevesebb csinnadrattával működtek, leginkább ismerkedési alkalomként. Abban azonban nincs változás, hogy ma is a hölgyek készülődnek többet, rájuk, ruhájukra és viselkedésükre régen is több szabály vonatkozott. Kevesen tudják például, hogy a nőknek régen nem illett, sőt lehetőségük sem nagyon volt alkoholt fogyasztani a bálban, és azt is megszólták, ha a hajadon lány sokáig táncolt ugyanazzal a férfival.

A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál
Fotó:  archívum
– A táncalkalmak elnevezése is változott. A Bódva-völgyében, ahonnan én származom, minden olyan táncmulatság, ahová zenekart hívtak, bál volt. A zenészeket már délután négy órára hívták, este nyolcig a gyerekeknek játszottak. Akkor megkérték a szülőket, hogy kísérjék haza a kiskorúakat, majd kezdődött a felnőtt mulatság. Ez volt az igazi belenevelődés a közösségi életbe – magyarázza Szanyi Mária, néprajzkutató.

A Mátyusföldön nem tartottak ilyen „gyerekbálokat“, csak a felnőttek jártak táncolni. A két világháború között azonban voltak „macskabálok“, vagyis gyerekbálok, általában valamelyik özvegyasszony lakásában. Felsőszeliben is találkozott ezzel a hagyománnyal a néprajzos.

A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál
Fotó:  archívum

– A céhes, iparos bálokra csak az iparosok lányai kaptak meghívást. Ott a cél a céhes családok összeházasítása volt. De a paraszti kultúrában is fontos ismerkedési alkalmak voltak a bálok, gyakorlatilag erre a célra szolgáltak. Itt nézték meg a lányok viselkedését, ruháját, mennyire kacérkodik, milyen a tartása, tánctudása. Gyönyörű, vasalt ruhában illett megjelennie a lánynak, de nem a legértékesebb díszruhákat vették fel, mivel azoknak az anyagoknak nem ismerték a pontos mosási technikáját, így nem kockáztathatták, hogy beleizzadnak tánc közben. A díszruhát csak misekor és nagy egyházi ünnepen vették fel, a bálokon inkább könnyebben mosható kartonruhákat hordtak – magyarázza Szanyi Mária.

 

Táncra babám, hogy ne legyen világos

A lányok lekérése engedélyezett volt, a lekért leányt azonban később illett átadni.

– Ha ez nem történt meg, annak verekedés volt a vége. A verekedéskor leütötték a lámpát, hogy sötét legyen, és a csetepaté gyorsabban befejeződjön. A lány pedig futott haza, mint akit kergetnek – mondja nevetve Szanyi Mária.
Gyakori volt a hölgyválasz is, főleg azért, hogy a „petrezselymet“ áruló lányok is táncolhassanak. A bálban nem voltak asztalok, a székeket körberakták a falnál, ott pihenhettek a nők, a férfiak meg az ivóban ittak – ezek a mai büfék elődei. A nőknek nem illett alkoholt fogyasztani, sőt sokáig még a kendőt sem vehették le, csak az asszonyfarsang idején. Valószínű ide eredeteztethetők vissza a ma oly divatos banyabálok is.
A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál
Fotó:  archívum

A bálokat régen is különféle szervezetek rendezték, megvolt a szokás, ki mikor tart táncmulatságot. A tűzoltók például búcsúkor báloztak – mert ott sok pálinka folyt – és a mulatságok petróleumlámpa mellett zajlottak. Oda elkelt a tűzoltó, egyébként is minden bált biztosítani kellett. A zenét, ahol volt, cigánybanda húzta. Ahol nem volt, ott helyileg megoldották, „parasztbandát“ hívtak életre, de ők nem jártak más falvakba. Kezdetben a citera majd az ezt felváltó harmonika és a hegedű volt a divatos báli hangszer. A múlt század táncdalfesztiváljai után azonban berobbantak a tánczenekarok.

A mai bálok népszerű eleme a „sztárvendég“, ami a kilencvenes években indult falunapok „vívmánya“. Régen ilyen nem volt. Valószínű, hogy a nagyobb nyereség reményében, vagy a nagyobb tömeg elérése miatt hívnak sztárvendéget a bálokra, pedig sokszor csalódást okoznak, és nem is azt kapja a szervező, amit várna. A tombola az ötvenes évektől része a báloknak, és bizony a nép haragudott, ha éjfélkor nem húzták ki a tombolát, mert gyanították, hogy ezzel akarják őket minél tovább ott tartani.

 

Ez már komoly üzlet

Ma már a bálok nem az ismerkedést, sokkal inkább a szórakozást vagy a reprezentációt szolgálják. A tűzoltó-, a sport-, a magyar- és a szülői bálok más-más közönségeket szólítanak meg. A szervezők ma már nagyon odafigyelnek a külcsínyre, sehol nincsenek már a kultúrház falához húzott, körbeülős táncalkalmak. Az asztalok szépen, csillogóan, a legújabb divat szerint terítettek, olyannyira, hogy sokszor már zavaró a rengeteg díszítőelem és nincs hova letenni az ételes tálakat, vagy a sok gyertyától és virágdekorációtól nem látják egymást a szemben ülő vendégek. A gyertyák sem viaszosak, többnyire műlánggal pislognak. És hol vannak már a régi idők cigánymuzsikusai...

A szervezők válogathatnak a különböző zenét játszó zenekarok és DJ-k között. Külön rendezvényszervező, dekorációs és gasztronómiai üzletág épült ki.

Halák Krisztina és Lali egy szülői bálon_családi archívum
Halák Krisztina és Lali egy szülői bálon
Fotó:  családi archívum

A mátyusföldi Alsószeliben 15 éve nem volt sportbál, ennek a hagyományát szeretnék idén felújítani. A futballedző, Halák Lali büszkén árulja el, Alsószeliben most nagyon jól megy a foci, szinte minden kategóriában rúgják a labdát. Van U9-es, U11-es, U15-ös, U19-es és felnőtt csapatuk is – ez már szép számú közönség egy bálhoz. Úgy érezték, van igény a szórakozásra, a találkozásra, ezért hívják életre másfél évtized után a régi sportbált.

– A díszítést a kedves feleségemre, Kikire és csapatára hagyom, de biztosan valami szép sportos, labdás dekoráció lesz a központban. A visszhang pozitív, jól meglendült a jegyeladás – mondja az edző,  legalább 120 emberre számít annál is inkább, mert az évzáró sport-disco most elmaradt. Ráadásul a faluban ez lesz az idei évad első bálja.

Letisztult szülői báli díszítés a nádszegi Molo Restaurant étteremben
Letisztult szülői báli díszítés a nádszegi Molo Restaurant étteremben
Fotó:  archívum

A vacsorát a helyi étteremből hozatják, a klasszikus sült hús, szaftos hús, rizs, sült krumpli kompozíciót választották, majd később tálalják a hagyományos mátyusföldi báli káposztát. A tombolából és a büféből befolyó bevételt teljes egészében a sport fejlesztésére fordítják, hiszen ezen a téren mindig elkel a támogatás. Az alsószeli sportbálra nem zenekart, hanem DJ-t hívnak.

– Úgy látom, a közönségünk nagyon vegyes korosztályú lesz. Huszonévesektől egész a hetvenesekig, a lemezlovas pedig minden korosztályt ki tud szolgálni. Fiatalos, lendületes bálra számítunk.

Nádszegen több bál is van egy-egy szezonban. Legendás a szülői szövetség által szervezett banyabál, amelyről – mint mondják nevetve a szervező hölgyek – tényleg ki vannak tiltva a férfiak, persze a DJ kivételével. Épp egy helyen találom Gombos Mártát, a szülői szövetség elnökét és a szervezőket, Juhos Anitát és Hegedűs Győri Anikót – most a szülői bálra díszítik a termet.

– A banyabál stílusosan február 13-án, pénteken lesz. Lehet seprűvel érkezni, biztosítjuk a parkolást – nevetnek fel a lányok. A negyedik nádszegi banyabálra minden korosztályból várják a hölgyeket, s jönnek is a hatvanasok és a húszévesek is.

– A banyabál bevételét a magyar alapiskola gyermekeinek javára fordítjuk, szerencsére szép számmal hoznak a hölgyek tombolát minden évben. A bálozóink egyébként kis ajándékcsomagokat is kapnak. Az első alkalommal jósnőt is hívtunk, és volt olyan bál, ahol szépségápolási termékbemutatót is láthatták a hölgyek. A tombola fődíjára is mindig odafigyelünk. Nem ám valamiféle háztartási eszköz, hanem minőségi fehérnemű- vagy ékszerutalvány szokott lenni. A vigaszdíj meg egy jól működő banyaseprű – nevetnek össze a bálra készülő nádszegi hölgyek.

Fotóboxos pillanatok a nádszegi banyabálról
Fotóboxos pillanatok a nádszegi banyabálról
Fotó:  archívum

– A banyabált valóban a farsangfarka ihlette, amikor illett beöltözni. Nálunk nincs dress-code, elegánsan, nőiesen vagy csajosan érkezik mindenki, hozzák a süteményeiket. A polgármesterasszony pedig minden alkalommal díszvendég – magyarázza Gombos Mártika. A banyabálon remek a hangulat, DJ-vel és fotóbox-szal készülnek az idén is, sőt még Bécsből is érkeznek rokonhölgyek bálozni.

Minden bálszervezőnek nagy kérdés a zene. Balázs Péter fiatal pályakezdő lemezlovas szerint minden a jelenlevő társaság igényeitől függ. A DJ esetében talán annyi az előny, hogy gyorsabban tud váltani, hiszen mindenféle igényhez tud azonnal alkalmazkodni, legyen az magyar, szlovák, angol vagy más nyelvű.

– Ami azonban mindig nyerő, az a mulatós zene. Azt szeretik az emberek, de mindig meg kell kérdezni a szervezőtől, mire van igény. A DJ bérezése is attól függ, milyen a felszerelése, illetve mennyire ismert a neve.

 

Mit vegyek fel?

A báli esték azonban nemcsak a zenéről és a táncról szólnak, hanem arról is, mit viselünk, és mit üzenünk vele. Flitterek, merész szabások, dekoltázsok jelennek meg újabban, hiszen a divattervező szerint is egyszerre önkifejezés, trendkövetés és finom tisztelgés a hagyomány előtt a báli viselet.

– Az év színe a Pantone meghatározása szerint a Cloud Dancer, a törtfehér, de nem kötelező ehhez igazodni. Sőt, az emberek nem a trendek alapján választanak báli toalettet, általában szeretik a színesebb ruhákat. Az elmúlt években a sötétebb klasszikusok, a sötétkék, a magenta, a bordó voltak a kedveltebbek. Egy bálra egyébként inkább a hosszú ruha illik, vagy legalább a midi. A hosszú ruha egyfajta tisztelgés – magyarázza Rencés Kovács Julianna divattervező. A cipők és ruhák tekintetében előtérbe került a kényelem és az egészség. A korzetes, kemény viseletek bár divatosak, nem kényelmesek – ezért „felejtősek“.
Banyabál 2026
Fotó:  archívum

– Jellemzőek a műszálas anyagok, mert a báli viseletben adottak olyan formák, amelyeket csak szintetikus anyagokkal tudunk elérni. Én azonban ezeket nem szeretem, és természetes anyagokkal dolgozom inkább. Jöhet a tüll, a szatén vagy a viszkóz és a selyem. A poliészter általában olcsóbb, a selyem sokkal drágább – zárta Rencés Kovács Julianna divattervező, aki szerint ma már nem igaz, hogy egy szép báli ruhát csak egy alkalommal viselhetünk.

Az írás megjelent a Magyar7 2026/4. számában.

 

A parkett örök, avagy nemcsak a húszéveseké a banyabál
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék