A nemzetpolitika konkrét döntések és lehetőségek rendszere
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyarországi pályázat- és ösztöndíjrendszerről, továbbtanulási lehetőségekről és államtitkárságuk feladatköréről tartott rendhagyó tanítási órát január 14-én a komáromi Selye János Gimnázium végzős diákjainak. Hangsúlyozta: a nemzetpolitika legfontosabb alakítói a fiatalok, akik döntéseikkel a saját sorsukon kívül az összmagyarság arculatát, jövőjét is formálják.
Az előadás és az azt követő párbeszéd Andruskó Imre igazgató meghívásának köszönhető. Kiemelte Magyarország Kormányának sokoldalú támogatását, ami több helyi oktatási-nevelési intézmény felújítása és ösztöndíjak biztosítása során is megnyilvánult.
Nacsa Lőrinc beszélt a Kőrösi Csoma Sándor Programról is, amely során több mint 160 ösztöndíjas fiatal segíti a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket. A gazdaságfejlesztési és falugazdász programokkal, pénzügyi támogatásaikkal pedig a szülőföldön való maradást ösztönzik. Hangsúlyozta, nem Budapestről akarják elmondani, hogy a határon túli magyarságnak mi lenne jó, hanem az egyes közösségek vezetőivel együtt, a helyi igények figyelembe vételével alakítják a nemzetpolitikát.
– Legfontosabb alakítói ti, fiatalok vagytok, hiszen a döntéseitekkel, lépéseitekkel nemcsak a saját sorsotokat, hanem az összmagyarság arculatát, jövőjét is formáljátok. Kitűnő tanulmányi eredményei-tekkel, szakmai sikereitekkel, viselkedésetekkel az összmagyarság jó hírnevét is öregbítitek, a magyar–szlovák kapcsolatok „nagykövetei” lehettek – emelte ki a nemzetpolitikai államtitkár.
Az előadás után a diákokat arra kérte, hogy bátran kérdezzenek, számára nincsenek tabutémák. A fiatalok a Beneš-dekrétumokkal és a vonatkozó új jogszabállyal kapcsolatos aggodalmuknak is hangot adtak. Számíthatnak-e magyarországi segítségre azok a felvidéki magyarok, akiket majd esetleg magyarságuk, őszinte véleménynyilvánításuk miatt érne hátrány, netán börtönbüntetéssel sújtanák őket.
Az államtitkár megígérte, a felvidéki magyarok ilyen esetekben is számíthatnak a magyar állam diplomáciai és jogvédelmére. Az ügyben már miniszteri és államtitkári szinten is folytattak egyeztetéseket a szlovák féllel, s uniós szinten is vizsgálatot kértek, de még folyik a vonatkozó alkotmánybírósági felülvizsgálat.
– A kollektív jogfosztás, a bűnösség elve emberjogi és jogállami szempontból is elfogadhatatlan a 21. században – szögezte le. Úgy véli, hogy a magyar–szlovák viszony most közepes, ám dolgoznak azon, hogy jobb legyen. Nem titkolta, hogy a Beneš-dekrétumok témája egyelőre a „nem értünk egyet” kategóriába tartozik, de céljuk a történelmi megbékélés és a stratégiai partnerség, illetve az olyan együttműködés, amely biztonságot jelent a közösségek számára. Mivel azonban nagyfokú a két kis ország politikai-gazdasági egymásra utaltsága, nem áldozható fel a hosszú évek munkájával felépített, javuló diplomáciai viszony. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság már tizenhat éve hosszú távú, következetes építkezést folytat, s ebben a bizonytalan időszakban is kiszámítható hátteret, támogatást nyújt a külhoni magyar közösségeknek. Nacsa Lőrinc vallja, érték az, ha valaki magyar. A magyarok többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak.
Megjelent a Magyar7 2026/4.számában.
