A nagyszombati Szent Miklós tér
A Szent Miklós tér képezi Nagyszombat történelmi magját Központi épülete a román alapokra épült gótikus Szent Miklós-templom.
Az építmény és berendezése több művészeti stílus jegyeit viseli magán, ahogyan a tér más épületei is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a téren sétálva ne hassa át az embert a korábbi századok hangulata.
A tér egyik sarokháza különösen érdekes. Az egyemeletes épület homlokzatán falfestményeket fedezhetünk fel. Oláh Miklós püspök 1542 és 1562 között a Szent Miklós templom előtti téren több középkori városi ház alapjára építtetett díszes bejáratú, reneszánsz stílusú, erkélyes palotát, amely 1562-től 1820-ig az esztergomi érsekek székhelyéül szolgált.
Nagyszombat fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az esztergomi érsekség a török veszély elől 1543-ban a székeskáptalannal együtt átköltözött a városba. Ezután változott meg a Káptalan utca és a Szent Miklós tér arculata. Az addigi földszintes épületek helyén megjelentek az értékes, emeletes kanonoki házak.
Ezen a téren volt a háza Telegdi Miklósnak, a szeminárium tanárának, aki 1578-ban Nagyszombatban nyomdát is alapított. A jezsuiták által működtetett nyomdában egyházi kiadványokat és énekeskönyveket jelentettek meg. A Szent Miklós tér és a Schneider Trnavský utca sarokházát a 17. században építették ugyancsak korábbi alapokra, majd a 19. században felújították. Homlokzatán a kapubejáró bal oldalán ma is látható Szent István és Szent Imre ábrázolása, a jobb oldalon pedig Sarlós Boldogasszony képe található.
Megjelent a MAGYAR7 33. számában.
