2022. július 26., 16:09

A nagysallói református egyház története

2022. június 26-án a nagysallói református templomban valósult meg Kicsindi Enikő újabb kötetének bemutatója. A nagysallói református egyház története című kiadványt Juhász Gábor helytörténész méltatta.

Kicsindi Enikő és  Juhász Gábor
Kicsindi Enikő és Juhász Gábor
Fotó: Kaszmán Zoltán

A Történelmünk (Nagysalló, Kissalló, Hölvény), A nagysallói csata, valamint A világháborúk és Nagysalló című kötetek szerzője, illetve szerkesztője mintegy tíz éve kezdett el foglalkozni Nagysalló történelmével. Először az első és a második világháború történetét dolgozta fel; az erről szóló könyve 2013 januárjában jelent meg. A most napvilágot látott kiadványa – egy általa szerkesztett kötettel együtt – immár a hetedik a sorban. A nagysallói Folk–Art Polgári Társulás elnökeként is munkálkodó Kicsindi Enikő már 2021 novemberében, az Alsó-Garam menti helytörténészek negyedik találkozóján is a református egyháztörténet kutatásának lehetőségeiről adott elő.

A nagysallói református egyház története című kiadvány a KultMinor támogatásával jelent meg, de nagyon sok segítséget kaptam a helyiektől azzal, hogy kutathattam az egyházi irattárban, és az egyházközségtől képeket, történetek kaptam" 

– árulta el kérdésünkre a szerző. 

– A könyvben a helyi református egyház történetét foglalom össze a reformáció kezdeteitől a második világháború végéig, röviden azonban a rendszerváltás időszakáról és a jelenről is szót ejtek.
nagysalló református egyház története

Kicsindi Enikő a kötetben az egyházi iskola történetét is feldolgozta, s bemutat egy hölvényi iskolanaplót is. Itt kell megjegyezni, hogy Nagysallót három településből, Kissallóból, Nagysallóból és Hölvényből egyesítették 1965-ben. Mint mondta, könyvtári és levéltári kutatásai során – a nagysallói református egyház irattárán kívül – ellátogatott a lévai és a nyitrai levéltárakba, a budapesti Országos Széchényi Könyvtárba, és a Magyar Nemzeti Levéltár Pápai Fióklevéltárába is. Éppen az utóbbi helyen találhatóak a legrégebbi iratok, ugyanis a Nagysallót is magába foglaló Barsi Református Egyházmegye a Dunántúli Református Egyházkerület része volt.

A kutatás legérdekesebb része talán annak az 1817-ből származó leltári jegyzőkönyvnek a fellelése volt, amelyet Deáky Gedeon készített. Ő volt 1817 és 1835 között a nagysallói lelkész, s nemcsak egyházi íróként, hanem a Barsi Református Egyházmegye jegyzőjeként is tevékenykedett"

– fűzte hozzá a helytörténész.

A kiadványhoz Nagysallóban, a helyi lelkészi hivatalban lehet hozzájutni.

Megjelent a MAGYAR7 hetilap 29. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.