A nacionalizmus kihívásai és a katolikus egyház
Előfordul, hogy egy-egy hevesebb vita során könnyen nacionalistának bélyegezzük a másikat, vagy ellenkezőleg, éppen ránk ragasztják mások, bántó szándékkal a nacionalista jelzőt azért, mert másként vélekedünk egy adott kérdésről. De vajon tényleg negatív dolog-e a nacionalizmus? Milyen kihívást jelent a katolikus egyház számára, egyáltalán lehet-e egy hívő katolikus ember nacionalista?
A többi között ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat különböző szempontok figyelembevételével dr. Juhász Attila péterfalai plébános, teológiai tanár azon az előadáson, amelyre a XXXVIII. Városi Kulturális Napok keretében került sor Pozsonyban, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának szervezésében a Mathias Corvinus Collegium – MCC Felvidék támogatásával.
Az előadás az alapfogalmak tisztázásával indult, hogy mit is jelent a nemzet fogalma a multikulturális közép-európai államok, a nyugat-európai országok számára, illetve milyen elemek alapján formálódik a nemzet fogalma. Mikortól válik fontossá a nemzet fogalma, a középkorban ugyanis sokkal fontosabb volt, hogy melyik uralkodó alattvalói vagyunk, ez jelentette az identifikációt.
– Általában a negatív nacionalizmust sovinizmusnak nevezzük, a pozitív nacionalizmust meg patriotizmusnak. A nacionalizmusnak voltak pozitív gyümölcsei is, gondoljunk csak a romantika időszakára, micsoda irodalmi és képzőművészeti alkotások születtek a nemzet eszméjétől ihletve – mondta, hozzátéve, amennyiben ugyanis a hazaszeretetre fókuszál, a nemzeti elkötelezettségre, a nemzeti érdekek védelmére, nem pedig a vak gyűlöletre, a többi nemzet lenézésére, akkor nem lehet rossz.
Az előadó véleménye szerint az államnak szüksége van a nacionalizmusra, mert az egy belső kohéziós erőt képvisel. Az adott területen élő embereket ugyanis valamivel össze kell tartani.
– mondta dr. Juhász Attila plébános. Ebben az összefüggésben érdekességként megemlítette például Izrael esetét, ahol a zsidó vallás már nem az a tényező, amivel minden zsidót össze lehet fogni, mert nem mindenki vallásos.
– Ez az erő a 20. századi történetük, a holokauszt, ami még minden zsidó szívet megmozgat – mondta, hozzátéve, minden államban kell, hogy legyen valamilyen közös nevező, amit mindenki elismer. Nem véletlen, hogy sok kutató szerint a nacionalizmus egy szekuláris vallás, azaz egy valláspótlék.
– A katolikusokkal szemben mindig az volt a vád, hogy Habsburg-pártiak, és nem szolgálják úgy a magyar nemzetet, mint a református egyház – tette hozzá az előadó.
A katolikus egyház univerzális, nemzetek feletti, maga a catholicus szó is egyetemest jelent. De ha a katolikus egyház nem nacionalista, azaz nem kötelezi el magát egy nemzet mellett, sőt inkább internacionalista, nemzetek felett álló egyház, akkor hogyan létezhet a nacionalizmus jelensége az egyházban?
– Allport véleménye szerint a vallás fel tudja erősíteni ezeket az előítéleteket – fogalmazott az atya, mert valaki esetleg úgy érezheti, hogy neki erre Istentől felhatalmazása van, s ő azzal, hogy egy másik nép ellen van, szent szolgálatot tesz az Istennek. Allport kutatásai alapján viszont vannak olyanok is, akiknek a vallás ellenkezőleg, tompítja az előítéleteit. Az amerikai tudós szerint ez attól függ, hogy ki hogyan identifikálódik a vallással, s ő maga ezt külső vagy belső vallásosságnak nevezte el. Allport arra is figyelmeztetett, hogy főleg azoknál az embereknél alakul ki az előítéletek iránti igény, akik tekintélyelvű nevelést kaptak.
– Egy szabad személyiséget kell tehát kialakítani, mert akinek van önbecsülése, és belsőleg szabad, meglesz a biztonságérzete, így nem lesz szüksége ilyen eszközökre. S a magabiztos, belsőleg szabad ember ellent tud állni ezeknek a befolyásoknak, s nem lehet mindenféle ideológiákkal félrevezetni – mondta a plébános hozzátéve, sajnos a kisebbségi helyzetben élő embereknél ez a biztonságérzet nagyon sokszor hiányzik.
– S ebben, tehát az emberek összehozásában az egyháznak nagyon nagy szerepe van, vagy lehetne – zárta az előadó.
A szociális hálón egyre inkább elszaporodó gyűlölködő, egymást bántó vagy lekicsinylő bejegyzések láttán nyilvánvaló, hogy több ilyen értelmes és indulatoktól mentes beszélgetésre lenne szükség.
A pozsonyi közönség bízik abban, hogy több hasonló érdekes és elgondolkodtató előadásnak a résztvevője lehet majd az elkövetkezőkben, hiszen amint azt Csiba Sándor, az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatóhelyettese az előadás előtt elmondta, intézményük célja, hogy minél több érdekes előadást elhozzanak ide, Pozsonyba is.
Megjelent a Magyar7 2024/44. számában.
