A múltra emlékezni kötelességünk - Pozsonypüspöki megemlékezés - KÉPEKKEL
Szabó Lajos, Árpa Ferenc, Kanavor János, Bab József, Kaiser Károly, Árpa Péter, Régel József, Mészáros János, Kotlár Titusz, Prikler János.... Harangzúgás közepette az első világháborúban elesett hősök neveinek felsorolásával kezdődött Pozsonypüspökin az Európa-szerte jeltelen sírokban nyugvó, I. világháborúban elesett katonákra való megemlékezés 2023. november 11-én 11 óra 11 perckor a Szentháromság téren álló Hősök emlékművénél az I. világháború befejezésének 105. évfordulója alkalmából.
„Mint keskeny fénysarló, a holdnegyed/ Megáll most sok-sok temető felett” – nyitotta meg a megemlékezést Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke Reményik Sándor Glória című verséből vett idézettel.
„105 év telt el a legnagyobb világégés óta, amely sok százezer vétlen életét követelte” – fogalmazott Jégh Izabella, hozzátéve, a megemlékezés elején Kaszás Kornél Petőfi-ösztöndíjas sorolta fel azoknak a püspöki lakosoknak a nevét, akikért nem szólt – nem szólhatott a harang, amikor életüket áldozták a szabadságunkért.
„Ezért vagyunk ma is itt, hogy értük, és a világszerte jeltelen sírokban nyugvó elesett katonák lelki üdvéért imádkozzunk, és kérjük a teremtőt, hogy adja meg nekik a legnagyobb, soha el nem múló értéket, s nekünk is a szeretetet és a világnak a békét” – tette hozzá Jégh Izabella.
„Ma az első világháború befejezésének 105. évfordulójára emlékezünk. Annak a háborúnak a befejezésére, amelyben több millió katona és civil ember vesztette életét, további több tízmillió embernek pedig megváltoztatták az életét a háborúban következményei” – mondta emlékbeszédében Roman Lamoš, Pozsonypüspöki polgármestere.
Mint mondta, minden ilyen eseménynek tanulságul és mementóként kellene szolgálnia, hogy ilyen szörnyűségek és fájdalmak soha többé ne fordulhassanak elő.
„Sajnos azonban a világ nem tanult a múltból, nem sokkal az első világégést követően kitört a még kegyetlenebb második világháború, és sajnos még több mint 100 év elteltével sem okutunk, hiszen rossz hírek érkeznek a keleti határainktól túlról és a Közel-Keletről is” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, minden háború kegyetlen áldozatokat követel.
„Ezért is fontosak az ilyen megemlékezések, mint amilyen ez a mai, emlékeznünk kell arra, mennyi áldozatot, mekkora veszteségeket és fájdalmat követelt mindaz, amink ma van” – fűzte hozzá a polgármester.
A megemlékezésen, amelyre a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének vezetősége, a Temetkezési Vállalatok Szlovákiai Asszociációja, Pozsonypüspöki Önkormányzata és a helyi római katolikus plébánia közös szervezésében került sor, közreműködtek a Pozsonypüspöki Magyar Alapiskola és Óvoda diákjai is. A megemlékezésen Vadkerti József, Pozsonypüspöki esperes-plébánosa mondott imát az első világháborúban elesett katonák lelki üdvéért.
Az eseményt megemlékezést megtisztelte jelenlétével Gombos Tamás százados, a pozsonyi magyar attaséhivatal titkára is, a Pozsonypüspöki Önkéntes Tűzoltóegylet, a Szövetség helyi képviselete, a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola és óvoda igazgató asszonya, Nagy Mónika, valamint a Matica Slovenská helyi képviselete is.
Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a Hősök emlékművénél az emlékezés virágait és mécseseit, és fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt. Mert a múltra emlékezni kötelességünk „Mintha tartozást kén' lerónia/S milljó fej körül volna glória”...
