A Mirbach-palota metszetkabinetje
A pozsonyi Ferenciek terének egyik építészeti gyöngyszeme a Mirbach-palota, a pozsonyi rokokó megtestesítője. Igazi különlegessége az ún. metszetkabinet, amelynek falait tapétaszerűen borítják a keretezett metszetek.
A Mirbach-palota történelme során számos nemesi család tulajdonában volt: birtokolta Csáky Imre gróf, báró Vay és a Nyáry család is. Nevét utolsó tulajdonosától, gróf Mirbach Emiltől kapta. Az épületben jelenleg a Pozsonyi Városi Galéria székel, ahol neves képzőművészeti kiállításokat lehet megtekinteni. A Mirbach-palota azonban önmagában is figyelemre méltó.
A metszetgyűjtés a műgyűjtés egy speciális területe. A metszetlapok elterjedése kétségkívül összefügg a könyvnyomtatással, akárcsak az egyházi és a világi hatalom képviselőinek műgyűjtő szenvedélyével.
Már a reneszánsz idején népszerű formája volt ez a műtárgyak bemutatásának.
Feltételezhető, hogy a Mirbach-palotában látható metszetekhez hasonló, faburkolatba foglalt metszetek más reprezentatív épületekben is voltak a Felvidéken. 1945 után azonban számos kastélyt, palotát és előkelő házat államosítottak, felszámoltak, vagy új célokra alakítottak át, így ezek a faldekorációk sem maradtak fenn.
A pozsonyi Mirbach-palota fametszetes kabinetje a kevés fennmaradt barokk gyűjtemények közé tartozik, és európai viszonylatban is egyedülálló.
Hasonló, faburkolatba foglalt metszetekkel találkozhatunk Magyarországon a szombathelyi Püspöki Palotában, illetve Csehországban (Rájec nad Svitavou, Zákupy) vagy Ausztriában (Salzburg, Dürnstein). Utóbbiak esetében azonban a faldekorációt kizárólag fekete-fehér metszetlapok alkotják.
A Mirbach-palota metszetes kabinetje két szobából áll, melyeknek teljes falfelületét faburkolatba foglalt grafikák díszítik.
A gyűjteményt 290 színes fametszet, karcolat és mezzotinto (szemcsés rézmetszet) alkotja. A gyűjtemény a 17. század második feléből és a 18. századból származik. Megrendelője nyilván a palota egyik tulajdonosa volt. A régebbi szakirodalom a Nyáry család tagjainak tulajdonította a kabinet kialakítását. Az újabb kutatások azonban azt is felvetették, hogy a faldekoráció akkor keletkezett, amikor a palotában a Csáky család lakott.
A Mirbach-palotában látható metszetlapokat rendszerint valamilyen logikát követve rendezték el a kabinet falain:
feltehetőleg azok ikonográfiai tematikája alapján, avagy az egyes festészeti és fametszőiskolák szerint.
A témakör alapján a metszetlapokat világi és szakrális motívumok alapján két csoportra osztották.
Az ún. világi szoba falain összesen 84 színezett metszetlapot láthatunk, amelyek francia, olasz, illetve angliai mesterek alkotásai. A világi kabinetben különböző pasztorálék, allegorikus, történelmi és mitológiai témák feldolgozását láthatjuk.
A világi kabinet legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik az a 24 darabból álló sorozat, amelyet Peter Paul Rubens alkotásai alapján készítettek neves francia fametszők és rajzolók.
Ezek Medici Mária francia királyné megrendelésére készültek, és élete jelentős pillanatait örökítették meg. A festménykollekció a párizsi Luxembourg-palota részét képezte.
Az alkotások között megtalálhatjuk a rokokó neves képviselője, François Boucher alkotásai alapján készített metszeteket.
Boucher-ről ismeretes, hogy az idillikus tájképektől csakhamar az erotika felé fordult, és mesterévé vált a téma érzéki, finom ábrázolásának. Szenvedélyes szerelmi jeleneteket ábrázoló festményei közkedveltek voltak a maguk korában. A gyűjteményben Boucher művei alapján készített idillikus hangulatú, vadászatot, halászatot, andalgó szerelmespárokat, kacér szeretőket megörökítő képeket is láthatunk.
Az allegorikus témájú metszetek közül figyelemre méltó az a négy évszakot ábrázoló metszetciklus, amely Pierre Mignard francia festő alkotásai alapján készült.
A négy évszakot mitológiai jelenetek illusztrálják, amelyek a római aranykor költője, Ovidius Átváltozások c. művéből ismertek. Mignard a festményeket Fülöp francia királyi herceg (XIV. Lajos király öccse) megbízásából készítette, a Château de Saint-Cloud palota Apolló-galériájának díszítéseként. A kastélyt azonban a porosz–francia háború alatt 1870-ben elpusztították. A festmények is megsemmisültek, ám fennmaradtak a tükörfordított metszetek és a gobelinek.
A másik, ún. bibliai metszetes szoba mindjárt a bejáratnál található.
A legújabb kutatások szerint ennek a szobának a burkolata feltehetőleg nem egy időben készült a világi kabinettel. Ezzel kapcsolatban olyan vélemény is felmerült, hogy egyes metszetek csak utólag kerültek a palotába, eredetileg egyházi tulajdonban voltak.
Az itt látható metszetek különböző bibliai és egyházi jeleneteket ábrázolnak, amelyek olasz, holland, német és francia mesterek munkái.
Ebben a gyűjteményben 206, faburkolatba foglalt színezett metszetlap található.
Ezek nagy része a Historiae Celebriores Veteris Testamenti… (1708) holland képes bibliából származó illusztrációkat jeleníti meg. Ugyancsak itt található az a hat darabból álló metszetsorozat is, amely Sébastien Le Clerc francia művész alkotásai alapján készült, és a tékozló fiú példázatát eleveníti meg.
A 20. század hatvanas éveiből fennmaradtak olyan fényképek, amelyek a metszetes kabinet akkori állapotát rögzítik.
Ezek alapján megfigyelhető, hogy a kabinet jelenlegi faldekorációja nem egyezik a fényképeken láthatóval. A metszetek elhelyezése az idő folyamán változott.
A fennmaradt források alapján tudjuk, hogy 1919, 1937, illetve 1970–74 között a metszetlapokat kivették a panelekből, némelyeket pedig restaurálták.
A fényképek alapján látható, hogy azokban az időkben mindkét szoba irodaként szolgált. Sajnos, a kabinetek faburkolatának eredeti kinézetét források híján már nem lehet rekonstruálni. 2014-ben a kabinet összes grafikai alkotását digitalizálták.
Megjelent a Magyar7 2020/26. számában.
