A mi jelünk a kereszt: Esterházy János Zarándoknap Alsóbodokon - KÉPEKKEL
A mi jelünk a kereszt jegyében kezdődött el az Esterházy János Zarándoknap az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban. Isten szolgája Esterházy János születésének 120. évfordulója és végső nyugalomra helyezésének 4. évfordulója alkalmából gyülekeznek a zarándokok a Szent Kereszt felmagasztalása kápolna dombján. Kövessék velünk írásos közvetítésünket.
A program vigíliai eseményekkel kezdődött szeptember 17-én, pénteken, valamint a Triptichon című három részes Esterházy-filmeposz méltatásával és bemutatásával. A szombati napon, szeptember 18-án tíz órától érkeznek folyamatosan a zarándokok a szent központba.
A zarándokok fogadása közben Ifj. Csámpai Ottó, a központ vezetője értékelte az intézmény elmúlt évének történéseit, az értékelő munkához csatlakozott Molnár Imre történész, Esterházy János életrajzkutatója is.
Az értékelőt követően a tanúságtételekre került sor. A Tápió-menti Nagyboldogasszony-közösség képviselői lenyűgözőnek tartják a központ szellemiségét és metaforikus történetet meséltek Jézus Krisztusról, ahogy a „mennyország polgármestereként” menti meg az embereket, ragadja ki őket a mindennapok sarából, és emeli be a mennyek országába.
Tanúságtételt tett Kantár Éva, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke.
„Esterházy csodálatos példakép, mert azt az értékrendet, amit képviselt, a közélet és magánélet minden területén alkalmazni lehet. Magam is a kisebbségi sors részese és harcosa vagyok, aki örül mindannak, ami kedvező a magyarságra nézve” – mondta.
A tanúságtételeket megszakítva Nagy Ferenc költő adta elő saját versét, Esterházy János emlékére címmel.
Az alsóbodoki központba énekkel érkeztek meg a gyalogos zarándokok, és magukkal hozták a Mi jelünk a kereszt szimbólumát.
A felvidéki önkormányzatok és szervezetek pedig egy hazulról hozott marék földdel járultak hozzá a szent kereszt megérkezéséhez.
A zarándokok érkezését követően Hrubík Béla tartott tanúságtételt. Mély és megható tanúságtételében megemlékezett az elhunyt Paulisz Boldizsárról, a zarándokközpont alapítójáról, aki annyira hitt Isten erejében, hogy nem ismert lehetetlent.
A kegyelmi időben a rendezvény résztvevői az Úrangyala imádságát énekelték, helyi szokás szerint, Földessy László vezetésével, az Esterházy-harangok zúgásának kíséretében.
A tanúságtételeket Csókay András sebészprofesszor előadása követte. Az orvos Esterházy János vértanúságát, hitének erejének forrását kutatta előadásában.
Esterházy Jánosban az Úr az egyik legmegrendítőbb titkot ragyogtatta fel, az ellenség szeretetét – hangzott el az előadás során.
Csókay professzor előadása után a keresztény zarándokok bejárták a felújított és kibővített Esterházy keresztutat, a Hűség-keresztútját. Az Esterházy-harangláb árnyékában a híveknek lehetőségük van szent gyónásra is.
Az alsóbodoki asszonykórus fellépése után az Esterházy János-emlékérem ünnepélyes átadására került sor.
Az emlékérmeket Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és ifj. Csámpai Ottó, a zarándokközpont igazgatója adták át. Emlékérmet kapott Dávid Zsuzsanna, Dariusz Zuk Olszewszki, posztumusz emlékdíjat kapott Karaffa János atya és František Lízna atya.
Az elismerést Karaffa Attila, az elhunyt atya testvére vette át, aki hangsúlyozta, szeretett bátyja egész életében Esterházy János tisztelője és követője volt, összes cselekedetében a felvidéki magyar közösség boldogulásáért dolgozott.
Dávid Zsuzsanna festőművész hangsúlyozta, számára Esterházy János üzenete hihetetlen gazdagság, és egy ajándék. Az imádság óriási erő, az ima képes megváltoztatni a világot, az evangélium pedig szeretetre és imádságra kötelez.
Az Esterházy János Zarándoknapot az Orosch János nagyszombati érsek által bemutatott szentmise és a Nemzeti Színház előadása zárta.
