A mese véget ért. Pénz kell a szórványmagyarság fenntartásához
Elszomorítóak a népszámlálási adatok a Zoboralján. A Felvidéki szórványban az országos adatokkal párhuzamban csökkent a magyarság száma. A faluvezetők szerint most már ideje lenne felhívni a figyelmet arra, hogy valós segítségre van szükség, a szórvány nem él meg a néptáncból, a népzenéből és a hagyományokra épülő kultúrából. Stabilitás és biztonság kell a fiataloknak.
Nyitra járásban, ahová a zoboralji, illetve zoborvidéki tizenhárom magyar település is tartozik mindössze négy százalékon tartja magát a magyarság – derült ki a 2021-es népszámlálási adatokból. A szórványvidéken aggasztó a helyzet, kérdéses, miért vállalják többen azt, hogy magyar az anyanyelvük, mint azt, hogy magyar a nemzetiségük.
Nyitra járás három „legmagyarabb települése” Geszte, Nagycétény és Alsóbodok. A mindössze 392 lelket számláló apró Geszte falu lakosságának 53 százaléka vallotta magát magyarnak.
Nagycétény 1626 lakost számlál, a lakosság száma sokat nem növekedett a 2011-es népszámlálás óta – ekkor 1604 ember lakott itt, amit megerősít Nagycétény polgármestere, Mészáros Ferenc is. Sajnos, a magyarság aránya közel 15 százalékkal csökkent a faluban, míg 2011-ben 1108-an, addig 2021-ben 918-an vallották magukat magyarnak első körben. Második nemzetiségként 54-en karikázták a magyart, de érdekes, hogy magyar anyanyelvűnek 970-en tartják magukat Nagycétényben.
A polgármester szerint a magyarság csökkenése leginkább annak tudható be, hogy a magánkézből eladó házakat, telkeket leginkább betelepülő szlovák családok veszik meg, jönnek Selmecbányától Galgócig.
A helyi magyar alapiskola is tengődik, közel hatvan gyerekkel, hiába a sok kulturális program, színes kínálat, az önkormányzat által felújított épület.
A polgármester azt mondja egyik szemük sír, a másik nevet. Hiszen nagyszerű az, hogy valaki beismeri, hogy tud magyarul, de olyan erőteljes az asszimiláció a régióban, hogy ezen emberek utódainál már igencsak kérdéses az, hogy valaha választani fogja -e a magyar anyanyelvének. Mészáros Ferenc szerint sok hiba el lett követve a szórványban,
a csodás kultúrára, néphagyományokra, a pompás népviseletre, a táncra fókuszáltak, de valahogy elsiklott ennek a szép szórványnak a reális, mindennapi életet érintő támogatása és erősítése.
Ennek a felvetésnek azonban nem is tudja igazán megtalálni a címzettjét. Az lenne a helyes, ha nemcsak szimbolikusan fognának össze a Zoborvidéken, és kulturáltan, hanem célratörően haladnának a megoldások felé – jegyzi meg.
Zoboralja harmadik legmagyarabb települése Alsóbodok. A kis falu többek közt az Esterházy János Zarándokközpontnak köszönhetően nemzetközileg is elismert településsé nőtte ki magát. Összlakossága 1140 személy, 48 százalékuk vallja magát magyarnak. Paulisz Marián polgármester elmondja, érdekes, hogy a magyar anyanyelvű Bodokon is több, mint a magyar nemzetiségű. A fiatal polgármester kerek-perec kimondja, nincs itt már mit szépíteni, ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a magyarságot a szórványban, pénz kell.
A szülőnek stabilitást és biztonságot kell biztosítani ahhoz, hogy magyar intézményeket válasszon a gyerekeinek.
Ha a közélet és a sajtó is állandóan azt fogja kiabálni, hogy „jaj, be kell zárni az iskolát, kevés a gyerek” – akkor az az iskola előbb-utóbb tönkre is fog menni, hiszen ki akarná olyan helyre adni a gyerekét, ahol nincs stabilitás – jegyzi meg a faluvezető. Hozzáteszi, természetesen azért van jó példa is, de mindenképpen kemény kiállás szükséges a vezetők részéről, ha célt akarnak érni.
