2022. október 4., 18:49

A méltatlanul elfeledett közösség tagjaiért

Kapusta Krisztina, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem közösségszervező szakának hallgatója a Honti Múzeum munkatársaként és helytörténészként az ipolysági zsidóság történelmét kutatja. Vele beszélgettünk indíttatásáról, kutatásairól és terveiről.

kapusta
Fotó: Kapusta Krisztina

Miként vezetett az utad a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemre?

Az egész egy sorsszerű találkozással kezdődött. Goldmann Márta, az egyetem egyik szakfelelőse tette fel nekem a kérdést, hogy nem szeretnék-e közösségszervezést tanulni náluk. Ekkor még nem tudtam, hogy az OR-ZSE rövidítés mit jelent; később szembesültem azzal, hogy egy felekezeti főiskoláról van szó. Biztosított róla, hogy egy nagyon befogadó közeg fog körülvenni, és ez be is igazolódott.

Mikortól, milyen indíttatással figyeled, kutatod az ipolysági zsidóság történetét?

Az ipolysági zsidóság a település fejlődését hangsúlyosan befolyásoló közösség volt, városunk történelmének fontos része. Bár a két hitközség hosszú évekkel ezelőtt megszűnt, megőrződtek zsinagógáik, temetőik. Csak felületes ismereteim voltak a helyi zsidóságról, az iskola hatására kezdtem mélyebben kutakodni.

Balogh István zsidó temetőkkel kapcsolatos előadása után lettem kíváncsi a helyi zsidó sírkertekre.

Az elsődleges célom a temetők feltérképezése volt, de egy kis idő elteltével fontos lett, hogy a sírkövek mögé is nézzek, és megpróbáljam a lehető legtöbb információt összegyűjteni a temetőben nyugvó személyekről és családjukról. Két és fél éve kezdtem a kutatást, ami a megsemmisült levéltári anyagok és a leszármazottak hiányában nem egyszerű. Az elérhető adatok feldolgozásával azonban több összefüggésre is fény derült, így egy komplexebb képet kaphattam.

Az elmúlt időszakban mi mindenben változtak Ipolyság zsidó temetői?

Az ortodox temetőt 2003-ban tisztították ki, azóta rendszeresen kaszálják, a sírköveket viszont sok helyen fekete penész csúfítja, ezeket óvatosan kell megtisztítani, hogy a felvésett motívumok és feliratok ne sérüljenek. Ez nagyon fontos a dokumentálás szempontjából, hiszen a zsidó sírkőkultúrának fontos része a jelképek, a rövidítések, a betű- vagy szótagkiemelések használata, így minden apró részlet külön jelentéssel bír. A status quo temetőt a nagy kiterjedése miatt nem egyszerű karbantartani. A rendszeres kaszálásnak köszönhetően a sírok jól megközelíthetőek, de a borostyán sok helyen átnőtte a sírhelyeket, felkúszott a síremlékekre.

Teljes adattárat csak az összes felirat ismeretében tudok majd készíteni, így láthatóvá kell tenni a véseteket.

Szabó Anett barátnőmmel ezen dolgoztunk másfél évig, de be kellett látnunk, hogy ketten nem győzzük a több mint hatszáz sír megtisztítását, ezért a nyár kezdetén brigádot szerveztem. Magam is meglepődtem, milyen lelkes csapat jött össze, akikre azóta is számíthatok, és nagyon hálás vagyok nekik. Már most látható az önkéntes munka eredménye: eltűnt a bozótos a kerítés mellől, láthatóvá vált a kuriózumnak számító kohanita erkély, és a sírkövek többsége kiszabadult a borostyán fogságából.

kapusta
Fotó:  Kapusta Krisztina

Kik azok a jeles személyek, akik az ipolysági zsidó temetőkben vannak eltemetve?

Számomra mindenki az. A két rabbi nevét emelném ki, hiszen az ortodox hitközség szellemi vezetője, Weisz Antal és a status quo hitközség rabbija, Grosszmann Gyula nemcsak példamutató tanítói voltak a gyülekezeteknek, hanem számtalan szegényebb ember jótevői és támogatói. Szándékosan nem akarok most több nevet felhozni, hiszen még nem is tudhatom, kiknek a neve fog felbukkanni a jövőben. Elég azt tudni, hogy a két temetőben nyugszik az összes 1850 és 1945 között elhunyt izraelita tanító, orvos, ügyvéd, bankár és mesterember, akik közül többen országos hírnévre tettek szert.

A kutatási témáddal kapcsolatban milyen terveid vannak?

Sok mindent forgatok a fejemben, de ezek hosszú távú tervek. Amit mindenképpen szeretnék, az egy analízist és adattárat tartalmazó könyv az ortodox temetőről, sok színes fényképpel. Ennek folytatásaként tervezek egy másik könyvet is, a status quo temetőről, de ahhoz még kell pár év.

Jelenleg folyik a status quo temető kohanita kapujának a felújítása; várhatóan tavasz végén tudjuk majd ünnepélyesen felavatni.

Az ortodox temető jelöletlen sírjait szeretném névtáblával ellátni, ennek módja még csak gondolatban van meg, de úgy érzem, hamarosan a kivitelezésre is sor kerülhet. 2022 áprilisában avattunk emléktáblát a volt gettó területén, a közelébe hamarosan információs tábla is kerül. Szeptember 23-án botlatókövet helyeztünk el, emléket állítva Berczeller Lajosnak, akit 85 évesen hurcoltak el Auschwitzba, ahol a megérkezése napján megsemmisítették.

A nagyobb szabású rendezvényekhez elengedhetetlen segítséget nyújt Révész Angelika, az Ipolyság Város Pecsétje polgári társulás vezetője. Biztos vagyok benne, hogy lesz még egyéb, az ipolysági zsidósággal kapcsolatos feladat, de addig is küldetésszerűen beszélek mindenkinek a méltatlanul elfeledett közösség tagjairól, akiket erőszakkal metszettek ki a város szövetéből.       

Megjelent a Magyar7 2022/39. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.