A magyar nyelv kőszikla. Balassi-est Galántán - VIDEÓVAL
Újraindult a galántai Pázmány Péter Alapítvány munkája a felújított Pázmány házban. A szervezet célja, hogy összefogja az egyre inkább felmorzsolódó mátyusföldi magyar közösséget és egy olyan magyarság házat teremtsen neki, ahol előadások, képzések, különféle foglalkozások lelhetnek otthonra.
Az őszi évadot a galántai Pázmány Péter Alapítvány munkásságában Keresztes Nagy Árpád kobzos énekművész Balassi Bálintról szóló előadásával nyitották meg október 15-én. A közönséget az előadáson Horváth Judit, az alapítvány kuratóriumának tagja köszöntötte. Örömét fejezte ki afelett, hogy a munka egy igaz, magyar szívű ember értékes előadásával veheti újra kezdetét a Pázmány házban.
Keresztes Nagy Árpád énekművész tizenkét megzenésített Balassi verset hozott a mátyusföldi közönségnek, előadását a reneszánsz magyar költészet megteremtőjéről szóló irodalmi és történeti betétekkel gazdagította, sok érdekességet elárulván Balassiról és a korról, amelyben élt.
„A magyar nyelv egy kőszikla. Óriási dolog, hogy több ezer éves szövegeket is értünk, hogy Balassit ötszáz év után teljes eredetiségében meg tudjuk szólaltatni, és a közönség érti ezt a nyelvet” - magyarázta az énekművész, hozzátéve, ennek az előadásnak azért van egy vájtfülű közönsége, hiszen Balassi és a reneszánsz kora nehéz tematika, de ha már a nézőt sikerül bevonzani a terembe, akkor ott már biztosan megfogható a reneszánsz művészet számára.
– mondja nevetve Keresztes Nagy Árpád bemutatva a hangszereit, rámutatva, hogy a koboz elmélyülést hoz. Ezekhez az előadásokhoz vissza kell lassulni és megnyugodni. A művész többféle kobozt, ősi magyar hangszert is hozott magával Galántára, mint mondja, egy énekmondónak mindig dilemma, melyik hangszert használja. Mindegyik éneknek más – más hangalak, hangszer passzol.
Azt, hogy maga Balassi játszott-e hangszeren, nem tudják megmondani az irodalomkutatók, de bizonyítottan nagyon művelt és jó ritmusérzékkel rendelkező, humanista emberalkat volt, megáldva a temperamentumos, vitézi magyar virtussal.
Keresztes Nagy Árpád a Balassi előadásban a Zólyomradványban fellelt Balassa-kódexre épített. A reneszánsz költő vitézi, szerelmi és Istenes költészetének remek darabjait is megszólaltatta, sőt a Balassi-strófa különleges, belső rímei is felcsendültek a szép, zenés esten. A közönség olyan dalokat hallhatott, mint a Hogy Júliára talála, így köszöne néki, a Vitézi éneket, az Enigmát és az est prológusaként az Adj már csendességet Istenes verset. A koboz mellett Keresztes Nagy Árpád megszólaltatta a dudát is, amelyet az előadás alatt végig az asztal alatt pihentetett.
„A duda az ördög hangszere. Az asztal pedig oltár. A dudás házaknál azért tartják a dudát az asztal alatt, hogy az ördögfiókáknak legyen mivel játszani, ne járhassanak fel az asztalra”
– magyarázza az énekmondó.
Az est prológusaként Balassi Adj már csendességet című Istenes verse szólalt meg, majd a kobzos énekmondó a Miatyánk ima középkori variánsával zárta az estet.
Az énekmondó egy hónap múlva tér vissza Galántára, feleségével, Fabók Mariannal, hogy egy borkóstoló keretén belül pajzán magyaros versekkel hozzák lázba el a közönséget.
A Pázmány Péter Alapítvány küldetéséről és Keresztes Nagy Árpádról bővebben a Magyar7 hetilap következő számában olvashatnak.
