A magyar marad, megmarad és teszi a dolgát - KÉPEKKEL
Izsap község Nagymegyer városrésze, ahol a helyi maroknyi katolikus közösség tagja, Vörös László már többször is bizonyította, hogy álmodni lehet nagyobb dolgokat is, mint azt elsőre gondolnánk.
Csupán ennyit írt a Remény keresztje tövébe: „Csak tettem a dolgom”. Vörös László a DAC labdarúgócsapatának egyik drukkereként évek óta lengeti a csapat szurkolói zászlaját, viszont az utóbbi időben sok más olyan kezdeményezése is volt, ami a felvidéki magyarság identitását és összetartozását erősítheti.
– meséli László.
Kőművesként mindig az alkotás és az önkifejezés vágya motoszkált benne, legjobb tanoncként már az iskolában is ez a vágy hajtotta.
A történet egy Trianon-emlékművel kezdődött, amely a falu főterén áll a református templom mellett. Megépítésében az YBS szurkolók természetesen segítettek, mint ahogy a gyűjtésben is. Velük, a falubeliekkel és más, ismeretlen adakozók segítségével elkészülhetett az emlékmű, amelyet 2020-ban, a trianoni döntés századik évfordulóján avatták fel.
– Az avatási ceremónia meghatározó volt az egész életemre. Jó volt látni a falubelieket, a barátokat, a szurkolótársakat, ahogy az utca végéről egy "zászlóerdőt" cipelve elindultak, majd megérkeztek a helyszínre – mondja.
Amikor a nagymegyeri esperes, Mahulányi József meglátta, felvetette, hogy a katolikus templom köré stációkat kellene építeni.
– Ha jól emlékszem, virágvasárnap szentelte fel az atya egy gyönyörű ünnepség keretében – meséli.
Utána jöttek az újabb ötletek, és Vörös Lászlóra ismét lehetett számítani.
– eleveníti fel a történteket.
Az izsapi temetőben az első és második világháborúban elesettek emlékét csak egy kereszt hirdeti, amelyre a hős katonák nevét írták, ezért László arra gondolt, hogy e mellé jó lenne megalkotni egy központi keresztet a katolikus részben.
– Amikor elkészült a kereszt, elhívtam az atyát és a hitoktatót, Ábrahám Margitot, hogy nézzék meg. „Ez olyan szép, Laci, hogy ne szúrjuk el a temetőben, hanem találjunk neki a községben valami méltó helyet”, mondták. A faluban az 1965-ös árvíznek is van egy emlékműve a játszótér mellett, egy emléktábla, meg egy kis ladik, de mivel fából van, sajnos már kezd tönkremenni. Végül ennek a szomszédságába került a kereszt. Mindkét lelkipásztor, a katolikus és a református is jelen volt, és helyi szinten elkezdődött a két felekezet közeledése. Most, az első adventi gyertyagyújtásnál a református tiszteletes köszöntött bennünket Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus köszöntéssel, amire a papunk Áldás, békességgel válaszolt. Arra gondoltam, milyen fantasztikus dolog ez, hiszen a falunak is előnyére válik, ha a két felekezet egymást erősítve egy közös célért küzd. Hisz’ egy az Isten! – jegyzi meg László.
Egy régi fénykép alapján tudják, hogyan nézett ki az a harangláb, amely a szocializmus éveiben kapott vasból készült konstrukciót, és tornyában két kisebb harang lakik.
– Minden tisztelet azoknak a mesterembereknek, akik abban az időben az elkorhadt lábazat helyett újat építettek – mondja László.
A harangok 1924-ben Dosztál Jakab komáromi harangöntő mester műhelyében készültek, tehát idén lesznek százévesek. Ha akkor össze tudtak gyűjteni egy csomó pénzt egy harangra, ami után még egyet „utánrendeltek”, akkor őket sem tántoríthatja el semmi a régi szerkezet átépítésétől, gondolta Vörös László. Ekkor hívta fel őt János Szabó Zsolt Nyíregyházáról, a Magyarságunk-Hungarikumunk oldal szerkesztője, aki felajánlotta segítségét, meséli László. Meg is jelentetett egy felhívást, amelyre négy nap múlva jelentkezett egy dunaszerdahelyi építész, statikus, Csiba Ottó. Csapatával meg is rajzolta a terveket. Most a várossal egyeztetnek, de a további munkálatokhoz szükség van némi tőkére, s ehhez kérik a Kárpát-medencei magyarság segítségét.
– Szerintünk egy csodálatos mű van születőben. Ehhez kérnénk még olyan vállalkozókat vagy magánembereket, akik szintén segítenének bennünket, hogy az egész megvalósulhasson még idén, legkésőbb novemberben.
Az 1600-as évek előtt már állt a faluban egy templom, Szent Kelemen temploma, amit a török feldúlt.
– zárta a nemes ügy kezdeményezője, Vörös László.
A felajánlók a +421905 418 256-os telefonszámon, illetve a voroslacko1@gmail.com e-mail címen érdeklődhetnek.
Megjelent a Magyar7 2024/1. számában.
Hozzászólások
Csak gratulálni tudok Vörös Lászlónak, így ismeretlenül is! Nem voltam még Izsap községben - eddig...
Találkozunk a DAC B-középben, ahol viszont "elő szoktam fordulni. Vesszen Trianon!