A magyar Braille-írás úttörője: emlékszoba készül Barsbaracskán Mihályik Szidor tiszteletére
A Braille-írás, amely a vakok számára teszi lehetővé az olvasás és írás elsajátítását, az 1850-es évek közepén jelent meg Franciaországban Louis Braille találmányaként. A történelmi Magyarország területén dr. Mihályik Szidor (Izidor) volt az, aki meghonosította a rendszert, és ezzel egész Közép-Európában úttörőnek számított.
Mihályik Szidor 1837-ben született Barsbaracskán. Édesanyját korán elveszítette, így édesapjával elköltözött a faluból, később pedig keresztszülei nevelték Pesten. Tanulmányait itt folytatta, és bár ritkán tért vissza szülőfalujába, gyökerei mindig ide kötötték.
Fiatalon megélte az 1848–49-es szabadságharcot is, amelynek következtében politikai fogolyként börtönbe került.
Szabadulása után nagybátyja támogatásával tanulmányutakra utazott Németországba és Franciaországba.
1860-ban, franciaországi tartózkodása idején ismerkedett meg az akkoriban még új és különleges Braille-írással.
Kezdetben nem tudta teljes mértékben megfejteni és alkalmazni a módszert, így a hazahozatala után éveken át próbálkoztak a rendszer értelmezésével.
Csak később, 1893-ban sikerült áttörést elérnie, amikor Megyeri Károly és Lovács József segítségével kidolgozták a taníthatóság és alkalmazhatóság módját.
Ettől kezdve Magyarországon hivatalosan is a Braille-rendszer alapján tanították a vakokat írni és olvasni.
Mihályik Szidor a budapesti Vakok Intézetének igazgatójaként vezette be a Braille-írást, és így vált a magyar gyógypedagógia történetének egyik meghatározó alakjává. Az ő nevéhez fűződik az első magyar vakokról című szakkönyv kiadása is 1870-ben, amely az első ilyen témájú magyar szakirodalmi munka volt, és ma is elismert, nagy becsben tartott műnek számít.
Munkásságával a térségben is úttörővé vált, hiszen Közép-Európában először neki köszönhetően vált lehetővé a vakok számára az írásbeliség elsajátítása.
Mihályik Szidor örökségéről szülőfaluja polgármesterét, Wurczer Pétert kérdeztük.
- emelte ki Barsbaracska polgármestere.
A község ezért nagyszabású megemlékezésre készül.
A községi hivatal emeleti termében 2026 májusában emlékszobát nyitnak, amelyben bemutatják Mihályik Szidor személyes tárgyait is.
Ezek között szerepelnek bútordarabok, portrék, díszserlegek és kelyhek, valamint az 1870-es években megjelent szakkönyve is. A hagyaték Sátoraljaújhelyről került ide, a kiállítás pedig a polgármester szerint nagyon szép és komoly lesz. A hagyaték egy jelentős részét a helybéli polgári társulásnak sikerült megszereznie árveréseken.
Emellett egy felújított sétányt is Mihályik Szidorról neveznek majd el a faluban.
Nevét a szlovák szakmai körökben is ismerik, de eddig nem kapott különösebb figyelmet. Most azonban változik a helyzet.
A Braille-írás bevezetésének kétszázadik évfordulóján, október 16-án Lőcsén szakmai konferenciát tartanak, ahol az első előadást éppen Wurczer Péter polgármester tartja majd Mihályik Szidor életéről és munkásságáról.
A rendezvénynek köszönhetően nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl is szélesebb körben megismerhetik a barsbaracskai születésű pedagógus életművét.
A polgármester hozzátette, kapcsolatba léptek Mihályik leszármazottaival is, akik hamarosan ellátogatnak Barsbaracskára.
- fejtette ki a polgármester.
