A lövészet és a motorozás szerelmesei
Ritka, de ideális kombináció, amikor egy család tagjainak vesszőparipái hasonlóak, hát még akkor, amikor teljesen azonosak! Nincsenek generációs különbségek, mert a tapasztalat és a fiatalos lendület jól kiegészítik egymást.
A nyárasdi Rácz család doyenje, László, a sportlövészetben és a motorozásban is a legmagasabb szintekre jutott, de nem is akárhogyan. Fia, Dávid az utóbbi technikai sportban szintén sikert sikerre halmoz, de az anyuka, Klára is imádja a motorozást, bár őt még egyelőre nem sikerült rávenni, hogy valamilyen versenyre benevezzen.
– Az egész a lövészettel kezdődött, édesapám ugyanis vadász volt Nagy-abonyban majd Dunaszerdahelyen, így volt honnan inspirálódnom. Középiskolás koromban én is Dunaszerdahelyre jártam iskolába, autószerelőnek tanultam, ahol azonban volt lövész szakkör. Bernáth Gáspár tanár úr kiválasztott a járási versenyre, ahol futás és lövészet is volt, és azt megnyertem. Aztán megnyertem a kerületi bajnokságot, a szlovák bajnokságon pedig a harmadik helyen végeztem – mesélte László, aki elmagyarázta, hogy a junioroknál a 3000 méter futás után ötször céloztak állva, ötször pedig fekve az 50 méterre elhelyezkedő célra kisöbű fegyverrel, hasonlóképpen, mint a biatlonosok.
– Időközben elindultam kizárólag lövészversenyeken is, és szerintem én vagyok az egyetlen a Dunaszerdahelyi járásból, akinek golyós fegyverrel 100 méteres távolságra van első osztályú eredménye. Ezt a nagyszombati kerületi versenyen lőttem meg – büszkélkedett László. Egy Remington 223-ast vásárolt, kifejezetten abból a célból, hogy versenyekre járhasson vele, de szponzorok nélkül ezen a szinten űzni ezt a sportot már nem olcsó mulatság, teszi hozzá László, aki szerint 200-300 méterre nagyon pontosan lehet ezzel a fegyverrel célozni.
Csupán a lövészetből 284 oklevelet gyűjtött össze, ami azt jelenti, hogy ezek mind dobogós helyezések.
Az oklevelek egyik felét magyarországi, a másikat pedig szlovákiai versenyeken szerezte nagyjából a hetvenes évek közepétől a Covid időszakának kezdetéig. Ekkor azonban, mint sok más eseményt akkoriban, lövészversenyeket sem rendezhettek. A korlátozások azonban a motorversenyekre nem vonatkoztak, hiszen ott jóval nagyobbak a távolságok az emberek között.
– Amikor 2020 és 2021 nyarán feloldották a korlátozásokat, már áttértünk a motorozásra, a kettőt együtt versenyszerűen meg már nem győztük. Az egész úgy kezdődött, hogy a fiam azt mondta, menjünk el Fertőszentmiklósra megnézni egy autós-motoros gyorsulási versenyt. A feleségem és a fiam kitalálta, hogy nevezzünk be. 100 km haza kocsival, 100 km vissza a motorokkal, de megcsináltuk. 10 óra után újra a helyszínen voltunk és beneveztünk. A versenyen Dávid a harmadik, én pedig a negyedik lettem. Hát így kezdődött – ecsetelte nemes egyszerűséggel László, holott ez volt az első versenyük, amelyre ad-hoc, felkészülés nélkül neveztek be. Ez 2020 júliusában történt, de természetesen a következő versenyre szeptemberben már egyből motorral indultak el, ahol a verseny az ő szempontjukból hasonló forgatókönyv szerint zajlott: Dávid a harmadik, László pedig ismét negyedik lett.
A lényegről azonban még nem ejtettünk szót, ugyanis az akkor már 62 esztendős édesapa és fia a 400 köbcentiméteres versenymotorok között 250 köbcentisekkel indult, s így ennek a harmadik és negyedik helyezésnek jóval nagyobb az értéke. A sikereken felbuzdulva aztán megvásárolták a megfelelő hengerűrtartalmú motorokat és attól kezdve nem volt megállás. A kiskunlacházai Drag Racing és a fertőszentmiklósi West Drag Racing versenysorozatot tavaly már Dávid nyerte meg, és László a második lett. Dávid tehát összetett magyar bajnok, de egyben szlovák bajnok is lett, és a Hungaroring-versenyeket is megnyerte, László pedig második helyen végzett.
– A gyorsulási versenyen 402,33 métert kell megtennünk, ugyanis az pontosan negyed mérföld. Nagyon fontos a reakcióidő, hiszen egy gyors rajtolással már el is dőlhet a verseny. Először itt is időmérő edzések vannak, mint a Forma–1-ben, és ezek alapján osztják be a párokat, akik egymás ellen versenyeznek. A legjobb időt birtokoló versenyző mellé a továbbjutók közül a leggyengébbet rakják, és így tovább – magyarázta Dávid. Azt is megtudtam tőle, nem biztos, hogy az lesz a győztes, aki előbb fejezi be a távot, ugyanis a reakcióidőt külön mérik és beszámítják a végeredménybe. Amennyiben tehát csak egy hajszállal marad le valaki, de a kollégájánál sokkal jobb a reakcióideje, akkor még jól is kijöhet a versenyből.
A motorokat minden verseny után át kell nézni, az olajat három verseny után cserélik. Egy évben legalább kétszer kell kuplungot cserélni a motorokon, mivel a komoly igénybevétel miatt elhasználódnak. Megtörtént, hogy az egyik trencséni versenyre a nagyobb testvért is sikerült elcsábítani, aztán a verseny végén három Rácz állt a dobogón, és az édesapa pedig a 6 százados reakcióidejével lett az első.
A versenymotorok természetesen tuningoltak, a 45 lóerőtől indulva egészen 60-62 lóerőt is el lehet érni, de hogy ki mit módosít és hogyan, illetve mit cserél ki a saját motorján, az szakmai titok.
Sokat számít a versenyzők súlya is. Idén például egy Lászlótól 40 kilogrammal könnyebb és 40 évvel fiatalabb versenyző lett a magyarországi összetett verseny győztese.
– Fertőszentmiklóson a harmadik versenyünknél az egyik motorversenyző rendelt egy egész szett kuplungrugót, és mivel a kuplung hamar csúszik, arra ösztönzött bennünket, hogy cseréljük ki mi is. Amikor viszont kipróbáltuk, átszakította a kuplungtárcsát. Se Magyarországon, se Szlovákiában nem tudtunk bele alkatrészt szerezni, végül Csehországban valakik azt ígérték, hogy hét napon belül leküldik. Vártuk minden nap, végül a hetedik napon odatelefonáltam, de azt mondták, hogy már úton van. A következő verseny persze vasárnap zajlott és addig nem érkezett meg a várva várt „cucc”. Ennek ellenére beneveztünk, mivel az időmérőkért is kapunk pontokat. Három időmérő edzést abszolváltam, aztán ott helyben kiszedtem a motoromból a kuplungot és beleszereltem a fiaméba, akinek így szintén lehetősége nyílt időmérő edzéseket csinálni. A művelet olyan jól sikerült, hogy Dávid a 3. helyen végzett – mesélte lelkendezve László.
Gyakran megesik, hogy egy verseny során apa és fia egymás riválisai, hiszen az első két helyért küzdenek, azonban ahogy az előző történet is bizonyította, ahol tudják, segítik egymást.
László, mivel testesebb, jobban kipörgeti a motort induláskor és nagyon összpontosít, hogy jól elcsípje az indulás pillanatát, ellenben Dávid vezetési stílusa sportosabb, dinamikusabb, de ő is nagyon figyel a reakcióidejére, mert ahogy azt már írtuk, ebben a sportban talán az számít a legjobban.
Lászlóék szívesen beneveznének osztrák vagy német versenyekre is, ahhoz azonban már tényleg komoly szponzor kellene, és ilyet sajnos a Csallóközben nem találtak. Egy győri szaküzlettel viszont jó a kapcsolatuk. Rendszeresen adnak nekik kedvezményt és motoros ruháikat is nekik köszönhetik. Még olyan „ismeretlen” is akadt, aki egyszeri találkozás után 250 euró érékben kenőanyagokkal támogatta őket, de úgy látszik, saját hazájukban egyelőre nem lehetnek próféták... Üde kivétel ez alól Bacsó László, Nyárasd polgármestere és a község képviselő-testülete, akik támogatták az egyik versenyüket, s ezért Lászlóék nagyon hálásak.
