2024. június 13., 15:36

A legjobb népmesemondók ismét Gombaszögön találkoztak - KÉPEKKEL

Az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjének az idén is Gombaszög adott otthont. Ez volt a verseny tizennegyedik évfolyama, amely során sokan szereztek arany, illetve kiemelt arany sávos besorolást, ezzel is bizonyítva, hogy egyre magasabb a színvonal.

ipolyi arnold
Galéria
+1 kép a galériában
Különdíjasok
Fotó: Fábián Gergely

A Folkszögletben tartott megnyitón a Csemadok nevében Köteles László általános alelnök üdvözölte a résztvevőket, akiknek köszönetet mondott, hogy továbbviszik ezt a gyönyörű hagyományt.

– Köszönjük, hogy anyanyelvünknek ezeket az értékeit ismét visszahozzátok a köztudatba, és reméljük, hogy ezek a mesék, amelyekben majdnem mindig a jó győzedelmeskedik, a valóságban is megfogannak – fogalmazott.

Takács Ottó, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója elmondta, az idén is a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából, szakmai partnerükkel, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákiával együttműködve szervezik a népmesemondó versenyt, amelyre az idén 438-an jelentkeztek, s közülük a nyolc regionális elődöntőből 77-en jutottak be az országos döntőbe.

A két versenynap folyamán nemcsak mesemondó tudásukat mutatták be a versenyzők, de különféle kísérőprogramok is várták őket, például kézműves- foglalkozások a Gömöri Kézművesek Társulásának a mestereivel. Kipróbálhatták Izolda népi játékait, de volt daltanulás, hangszerbemutató, játszó- és táncház a Sajó Bandával, sőt, még mesepárbaj, azaz interaktív meseest is.

ipolyi arnold
Fotó:  Fábián Gergely
Komoly szakmai színvonal

A XIV. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny döntőjében 77-en vettek rész, közülük 24-en arany sávos, illetve 8-an kiemelt arany sávos minősítést szereztek. Több különdíjat is kiosztottak, ezek között négy mesemondóról – Gálik Noémi (3. kategória), Mihalovics Zsófia (4. kategória), Kendi Fruzsina (4. kategória) és Tóth Kitti (5. kategória) – médiacsaládunk készít egy-egy kisfilmet.

A szervezők szerint az országos döntő résztvevőinél komoly szakmai színvonalat tapasztalhattak. Egyre hangsúlyosabb például az interaktivitás, a mesemondók nem jönnek zavarba, ha valaki beleszól a mesébe vagy valami megzavarja őket, hanem beleszövik azt, belefoglalják a helyszín adta természeti zajokat, patakcsobogást, madárcsicsergést, vihart, mennydörgést.

Varga Norbert, a népmesemondó verseny szakmai rendezője úgy véli, a résztvevők, főleg a 4. és 5. kategória versenyzői, már nem célként, hanem inkább eszközként tekintenek erre a megméretésre.

– Az ő „mesemondó életük” nem ér véget azzal, hogy eljönnek a versenyre, hanem szakmai találkozóként, konzultációként fogják fel, aztán az év során aktív mesemondóként számos szakmai fórumon vesznek részt, meseműhelyeken, mesefesztiválokon, olyan programokon, ahol fejlődni tudnak – magyarázza.

ipolyi arnold
Fotó:  Fábián Gergely
Meseszabadítók

Ahogy a hagyományos tánckultúra, úgy a mesemondás esetében is két fontos pillanatot, fázist szoktunk megkülönböztetni. Az első, hogy amikor a paraszti társadalom megszűnésével úgy tűnt, végleg elveszítjük meséinket, a kutatók elindultak, felkutatták, dokumentálták, könyvekbe zárták ezeket a meséket.

– A másik fontos pillanat, amikor kiszabadítottuk őket onnan. Hiszen a népmesék elsősorban nem olvasmányok, hanem élőszóban elmondott történetek. Ezek a gyerekek pont ezt az üzenetet közvetítik, s többségüket már „meseszabadítóként” tudjuk titulálni, hiszen hozzáteszik a saját egyéniségüket. Nem prózaként mondanak el egy szó szerint megtanult szöveget, hanem megtalálják benne önmagukat, bizonyos részeken változtatnak, a saját habitusukra szabják és „komfortosan” adják elő a meséket – mondta Varga Norbert.

A verseny szakmai rendezője további két fontos dologra hívta fel a figyelmet, ez pedig a természetesség és a folytonosság. Az előbbit a helyszín, a gombaszögi völgy, a gyönyörű környezet szimbolizálja, míg az utóbbit a Folkszöglet, amelynek gerendái egy szalóci csűrből származnak. Ahogy megújult a pajta, úgy újulnak meg a mesék is, amelyek a versenyzők által ismét életre kelnek, s a megváltozott helyszínen is ugyanazt az üzenetet, ugyanazt a szóbeli kultúrát viszik tovább.

A mesék világában

A füleki Marek Patrícia rendszeres résztvevője a versenynek. Az idei meséjével, amely három öregasszonyról szólt, akik megsegítettek egy lusta lányt, kiemelt arany sávos minősítést szerzett. Nem ez az első alkalom, már negyedszer kapott ilyen besorolást. Mint mondja, a nagymamája kiskorában sokat mesélt neki, s most már ő is sokat mesél, nemcsak a versenyen, hanem különféle rendezvényeken, mesefesztiválokon.

– Szeretem, ha meg tudom nevettetni az embereket, látni, ha örömöt tudok hozni az arcukra.

Tóth Kitti Kéméndről érkezett, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem diákja, óvodapedagógiát tanul. Második alkalommal vett részt a verseny döntőjében, s az ötödik, felnőtt kategóriában sikerült arany sávot szereznie Csipkés Vilmos meséjével, ami az egyszerű ember furfangosságáról szól.

Mindig is része volt az életemnek a mesemondás. Egy kedves kis falucskából származom, amit azért szeretek, mert egyszerű, de jószívű és furfangos emberek lakják, akik józan paraszti gondolkodással élik a mindennapjaikat.

Ahogy egymás között mesélték az életük történeteit, ahogy a családon belül a nagymamám mesélte a felmenői és a saját történeteit, mind megmaradt bennem. Gyermekkoromban kerültem közel a mesék világához, a mindennapok része volt, hogy a szüleim, nagyszüleim meséltek. Most, az egyetemen már a felnőtt, a pedagógus szemszögéből is látom, mennyire jók ezek a mesék, illetve milyen hasznos megeleveníteni őket – mondja Kitti.

– A mese fejleszti a gyerekek képzelőerejét, koncentrációját, ki tudnak lépni a valóságból egy álomvilágba, ahol a történet általában jól végződik. Ugyanezt adhatja a felnőtteknek is, a mindennapi rohanásból kicsit lecsendesedünk, odafigyelünk egymásra és szórakozunk is egy jót – zárta szavait az óvodapedagógusnak készülő Tóth Kitti.

Megjelent a Magyar7 2024/24. számában.

ipolyi arnold
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.