2020. január 27., 13:33

„A kulturális örökség régóta Csáki szalmája Szlovákiában” - Értékes műtárgyak tűntek el a Szlovák Nemzeti Múzeumból

A Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményéből értékes műtárgyak tűntek el. A hírek szerint a rendőrség már vizsgálatot indított a több mint egymillió euró értékben eltűnt érmék ügyében – írja a Pravda. Az illetékesek azonban hallgatnak. Egy szlovák publicista élesen bírálta az országban tapasztalható hatalmas közönyt a kulturális örökség védelmével kapcsolatban. Silvia Ruppeldtová szerint a kulturális örökség dézsmálásának nagy hagyománya van Szlovákiában. 

Fotó: The Edmonton Numismatic Society

A Pozsony megyei rendőrség már vizsgálja a szóban forgó nagy értéket képviselő érmék eltűnésének esetét. Ezt a rendőrségi szóvivő, Michal Szeiff is megerősítette. A Szlovák Nemzeti Múzeum viszont nagyon óvatosan fogalmaz minden kiadott közleményében.

Mint ismeretes, a Szlovák Nemzeti Múzeum a Kulturális minisztérium hatásköre alá tartozik. Itt jegyzik be az eltűnt műtárgyakat.

Tekintettel arra, hogy az esetet a rendőrség vizsgálja, mindaddig nem kívánunk nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Megvárjuk a vizsgálat eredményét, majd közvetlenül ezután kiadunk egy nyilatkozatot a sajtó számára”

– közölte Pavol Čorba, a kulturális társa szóvivője.

Čorba azt sem kívánta pontosítani, konkrétan milyen műtárgyakról van szó, és milyen körülmények között tűntek el a szlovák múzeumból.

Több mint 1 millió euró értékű érme tűnt el

A Pravda értesülései szerint a Szlovák Nemzeti Múzeumból érmék tűntek el több mint egymillió euró értékben.

Jozef Morávek numizmatikus szerint egy érme értéke több mutatótól is függ: arany vagy ezüst érméről van-e szó, egyedi darabról, avagy egy teljes gyűjteményről. Milliós érteke lehet húsz érmének is, de akár kétszáz darabnak is. Ez változó – mondta a szakértő.

Minden állam saját maga határozza meg műtárgyai értékét. Persze mindez attól is függ, pontosan mi tűnt el. Ha egy teljes gyűjteményt keresnek, az csak úgy nem veszik el. Az ilyen lopások rendszerint szervezettek, vagyis megrendelésre követik el őket. Ellopni egy érmét egy múzeumból ugyanis egyáltalán nem olyan könnyű – mondta Morávek.

Ha gyorsan járnak el az ügyben, az ellopott érmék még megkerülhetnek. Ha azonban magángyűjtemény(ek)be kerültek, valószínű hogy az eredeti tulajdonos már sosem látja őket viszont.

Amennyiben nincsenek bejelentve az eltűnt történelmi műtárgyak, az egyes közintézményeket semmi nem akadályozza abban, hogy megvásárolják őket. Mihelyt a rendőrség bejelentést tesz az Interpol-nál, a múzeumok és más közintézmények értesítést kapnak erről minden egyes országban. Ha valaki felajánlja nekik ezeket a műtárgyakat vagy maguk vásárolják meg őket, kötelesek erről tájékoztatnia a rendőrséget. A lopást tehát be kell jelenteni, és az eltűnt műtárgyakról fényképeket készíteni”

– mondta a numizmatikus.

A Szlovák Nemzeti Galériát is megvádolták

A Pravda értesülései szerint nemcsak a Szlovák Nemzeti Múzeumból, hanem a Szlovák Nemzeti Galériából is értékes műtárgyak – festmények - tűntek el.

A galéria tagadja a vádakat. Mint elmondták, intézményükből semmilyen festményt nem tulajdonítottak el. Véletlenül keveredtek az ügybe, ugyanis nem régiben kivontak egy festményt a kiállított műtárgyak közül, mivel a kép vandalizmus áldozatává vált.

A kulturális örökség régóta Csáki szalmája Szlovákiában

Silvia Ruppeldtová szlovák műfordító, publicista erős kritikával illette a Szlovák Nemzeti Múzeumot az eltűnt műtárgyak ügyével kapcsolatban. A Hogyan lopjunk múzeumi gyűjteményeket című írásában többek között a következőket írja:

„Ugye ismerik azt a történetet. A szlovák apuka áll a Magyar Nemzeti Galériában a gótikus műtárgyak előtt, amelyek a 19. században kerültek annak gyűjteményébe a felvidéki bányavidékekről. Majd fiának azt magyarázza, hogy ezek a remekművek a mai Szlovákia területéről származnak.
-Tehát ellopták őket tőlünk? – kérdi felháborodva a gyerek. – Nem fiam, válaszolja nyugodt hangon az apuka. Éppen hogy ők mentették meg őket.
Csakhogy ez nem egy anekdota, hanem a keserűen-komikus valóság”

- kezdi írását a szlovák publicista.

Ruppeldtová szerint a kulturális örökség elherdálásának régi hagyománya van Szlovákiában, ahol mindez a szlovák intézmények és hivatalok csendes jóváhagyásával, közönye mellett és áldásával történik.

Mindig sokkolóan hat, ahogyan mások kulturális szintjét csodáljuk, mennyi embert képesek vagyunk hibáztatni azokért a sérelmekért, amelyeket rajtunk elkövettek. Miközben odahaza, a sajátunkon úgy gazdálkodunk, mint egy szemétdombon, ahonnan talán még sikerül kihalásznunk egy még értékesebb szemetet”

– írja.

Mivel a rendőrség még vizsgálja az ügyet, így korai bármiféle következtetést levonni, ám Ruppeldtová szerint nyilván nem egy sima látogató lophatta el az említtet műtárgyakat a Szlovák Nemzeti Múzeumból. Említi Alexander Bazovský festményének esetét a trencséni múzeumban, ahol kiderült, hogy a műtárgyat a múzeum egyik alkalmazottja adta el egy gyűjtőnek.

„Arról, mi volt Szlovákiában félhivatalosan eltüntetve 1989 előtt, és hogy milyen mélységekbe voltunk képesek letaszítani a kulturális örökség védelmét az utolsó harminc év alatt, az sírnivaló”

– írja.

A művészetet és a műtárgyakat gyakran ideológiai okokból tulajdonították el, ebben Szlovákia sem kivétel. Ruppeldtová szerint azonban Szlovákia esetében elsősorban a nagy mértékű közöny jellemzi a nyilvánosság hozzáállását az efféle eseteket.

Úgy látja, ezek az esetek gyakran a vezetők csendes vagy nyílt beleegyezésével, sőt kezdeményezéséből történtek, ezért a legtöbb szlováknak nincs rossz érzése amiatt, hogy felelőtlenül bánnak azzal, ami a tulajdonukban van.

 Ruppeldtová tudatában van annak, hogy írása sok szlovákban haragot kelt majd, és az internetes fórumokon támadni fogja őt ez az „istenfélő nép”, amely „közmondásos nagy szívéről” ismert, viszont ennek ellenére is határozottan úgy gondolja, hogy egy ország színvonala világosan megmutatkozik abban, ahogy a kulturális örökségével bánik.

https://nazory.pravda.sk/komentare-a-glosy/clanok/540133-ako-ukradnut-muzealne-zbierky/

 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.