A kultúra apostolai egymás között
A Csemadok baráti találkozóra hívta külhoni társszervezeteit, amelyek mind el is fogadták a meghívást. Érkeztek a Vajdaságból, Erdélyből, Muravidékről, Kárpátaljáról, Ausztriából és természetesen az anyaországból is. A találkozó fénypontja egy együttműködési megállapodás aláírása volt egy nagyon különleges helyen.
Bény felkészülve várja a vendégek érkezését. Felsöpörtek, az utolsó pókhálót is leszedték, előkészítették az asztalt az aláírásra, a népviseletbe öltözött énekesek hangpróbát tartottak.
Többen a történelmi falfestményeket fényképezzük a tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplomban, amely a kéttornyú templommal együtt a külhoni magyar értéktár része, sőt, a két történelmi épület a hungarikumok gyűjteményébe is bekerült. A rotunda a 10–11. században épülhetett, különlegessége az épület falába vájt 12 ülőfülke, amelyekben énekléskor különböző hangok képződnek, hogy a templom terében összhangba kerülve, különleges zenei élményt nyújtsanak.
A vendégek kicsit késve érkeznek Virtről, mert megálltak még a zsitvatoroki béke emlékművénél Dunaradványon.
A templom felé sétálva Rákóczi Annát, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnökét szólítom meg. Elmondja, szívesen jött a találkozóra, itt nemcsak a baráti szálak erősödnek, hanem új lelkesedés is elönti a szíveket. Szervezetük a Csemadok indíttatására jött létre rögtön a bársonyos forradalom után. Jelenleg hét városban van egyesületük, fő céljuk a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok és a nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. A Magyar Kulturális Napok mellett szerveznek klubesteket, konferenciákat, táborokat, még bált is. Együttműködnek a prágai és a brünni diákkörökkel, közös megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak.
– fűzi az elmondottakhoz az elnök asszony.
Herbácskó Anita polgármester mutatja be a vendégeknek a templomot, kiemelve, nagyon mély gyökerei vannak a magyarságnak Bény községben.
A templom megtekintése után a körtemplomba vonulunk.
– fogadja a vendégeket Görföl Jenő, a találkozó egyik főszervezője. Elmondja, a muravidékiekkel való hosszú együttműködésnek megvan az eredménye, a partnerség saját életre kelt, már az ernyőszervezetek nélkül is létrejönnek közös rendezvények és ez is volt a cél.
A megállapodás évenkénti aláírásával csak új lendületet kap a közös munka.
Három szervezet – a Csemadok, a Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet írtak alá együttműködési nyilatkozatot. A dokumentumot Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Soós Mihály, a lendvai intézet igazgatója és Takács Ottó, a szlovákiai intézet igazgatója látták el kézjegyükkel.
Bárdos Gyula a vendéglátó szerepében elmondta, testvérszervezeteiket a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója kapcsán hívták meg.
– fogalmazott a Csemadok országos elnöke.
Soós Mihály, a lendvai intézet igazgatója hat éve tölti be ezt a posztot. Elmondta, hogy intézetüket szinte teljes egészében a szlovén állam támogatja. Programokra úgy 230-250 ezer euró támogatást kapnak, amelyből körülbelül 185 programot szoktak megvalósítani, ezekbe az óvodás korúaktól a nyugdíjasokig sokan bekapcsolódnak.
– emeli ki az igazgató.
Kepe Lili Soós Mihály előtt volt a lendvai intézet igazgatója. Tőle megtudjuk, a szlovéniai magyar iskolák már 65 éve megszűntek, intézetük megpróbálja ezt a hiányt pótolni – magyar jellegű kulturális, történelmi, földrajzi vetélkedőket szerveznek, báb- és színházi előadásra viszik a tanulókat, vannak irodalmi és szavalóversenyek, nyáron pedig anyanyelvi tábor színesíti a palettát. Ezekbe a rendezvényekbe bevonják nemcsak a helyi, de a felvidéki, a vajdasági, az erdélyi és a magyarországi gyerekeket is, hogy érezzék a Kárpát-medence lüktetését, az összetartozást.
Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. Még a kezdetekkor, 1992-ben vették fel a kapcsolatot a Csemadokkal, de nincs olyan közvetlen kapcsoltuk a felvidéki szervezettel, mint a muravidékieknek.
– vélekedik.
A vajdasági tagszervezetek önálló, civil szervezetként működnek, a szövetség ernyőszervezetként van jelen. Mivel a Vajdaságban a magyaroknak van kisebbségi önkormányzata, a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás terén jogokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. Ez a többi között azt is jelenti, hogy kis létszámú magyar osztályokat is el tudnak indítani. Keresik a fiatalokat, pontosan egy ilyen program kidolgozása folyik most. Az érdeklődők számára módszertani és közösségfejlesztési képzéseket biztosítanak, mert beléjük kell ültetni, hogy a szolgálat a kisebbségi sors velejárója.
Sutus Áron kitért arra is, a migráció nagy károkat okozott a szerb–magyar határvidéken, mivel gyakori volt a fosztogatás, a lövöldözés a bandaháború. Tavaly novembertől egy csapásra megszűnt az áradat, teljesen kiürültek a befogadóközpontok, ami nagy könnyebbség nekik.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azzal kezdi, hogy a Csemadokot leszámítva legnagyobb és a legrégebbi szervezet az övék.
– ecseteli Brenzovics László.
Bokor Béla Pécsről érkezett a találkozóra. A Határon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumának elnöke már több mint 30 éve.
– sorolja az alapítványi elnök.
Ebéd után a vendégek megnézték a bényi múzeumot, majd visszatértek az érsekújvári Csemadok-székházba, ahol kötetlen eszmecserét folytattak arról, mi az, ami jól működik és min lehetne változtatni. A baráti találkozón egyértelműen kiderült, a szervezetek egyként vigyáznak arra, hogy a kapcsolatok élők maradjanak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/37. számában.
