A kulcs a közösségépítés
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen 2023. október 31-én tartotta irodalom- és olvasásnépszerűsítő szimpóziumát. A 2017 óta megvalósuló eseménynek a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria (Vermes-villa) adott otthont. Az irodalomnépszerűsítés lehetőségei elnevezésű szimpózium végén átadták a könyvtárosok munkáját elismerő oklevelet.
A középiskolák diákjai alig vagy egyáltalán nem ismerik a kortárs szerzőket. Ennek kapcsán aztán keresni szoktuk a bűnbakokat, legyenek azok a tanárok, a könyvtárosok (vagy a politikusok), akik nem tesznek meg mindent azért, hogy népszerűsítsék a kortárs szerzőket s egyáltalán magát az irodalmat. Erről beszélt megnyitó beszédében Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke.
– Nemrég voltam a belgrádi könyvfesztiválon, és azt tudtam meg, hogy az ottani kormányzat vásárlási utalványt ad a könyvtárosoknak és a pedagógusoknak a könyvfesztiválra. Ez egyben jó bevételi forrás a kiadóknak, de közben a gyerekek ismerkednek a kortárs szerzőkkel, gyakorlatilag minden standnál folyamatosan találkoznak velük. Ha a Felvidéken van 300 olyan község, ahol könyvtár vagy kultúrház működik, és ha csupán minden negyedévben meghívnának egy kortárs szerzőt, az már 1200 találkozó lenne egy évben. Biztos vagyok benne, hogy sokkal népszerűbb lenne a kortárs irodalom – hangsúlyozta Hodossy.
A szimpózium első előadója Szalai Zsolt költő, kritikus, az Ambroozia folyóirat szerkesztője volt, aki Irodalomnépszerűsítés és tehetséggondozás – Ambroozia központok Győrben címmel tartott előadást. Az előadótól megtudhattuk, hogy az Ambroozia internetes folyóirat 2010-ben indult és a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy az idősebb szerzők mellett folyamatosan bemutassanak fiatalabb pályatársakat is a Kárpát-medence egész területéről. Művelődési házakban, iskolákban, pubokban is tartanak rendhagyó irodalomórákat, s az összetartás, illetve az együttműködés más irodalmi társaságokkal, irodalomnépszerűsítő szervezetekkel jelentős részét képezi tevékenységüknek.
– Az irodalom népszerűsítése szempontjából érdekes kísérlet volt az, amit a Petőfi-emlékév alkalmából valósítottunk meg a múzeumban. Azon gondolkodtunk, hogy miképp tudnánk bemutatni Petőfi Sándor költészetét és a reformkorral kapcsolatos győri eseményeket a fiatalabb generációnak úgy, hogy az ne legyen unalmas. Petőfi a Hazánk folyóiratban publikált elsőként olyan szövegeket, mint a XIX. század költői vagy az Egy gondolat bánt engemet. Forradalmi verseinek a szócsöveként is használta ezt a lapot, de több szállal is kötődött Győrhöz.
A képregénytechnika mellett döntöttek, fejtette ki Szalai Zsolt, aki ezenkívül még számos módját ismertette az általuk alkalmazott irodalomnépszerűsítésnek, kezdve a dramatizálástól, a humoros jelenetábrázolásokon keresztül a kortárs irodalom segítségül hívásáig.
Lacza Ilona, a Csallóközi Könyvtár igazgatója az irodalom népszerűsítése mellett a könyvtár népszerűsítését is fontos feladatnak tartja, hiszen általános tendencia, hogy az olvasók száma fogyatkozik. A legnagyobb kihívás a közönségszervezés, s Hodossy Gyulához kapcsolódva Lacza Ilona azt is megemlítette, hogy ez nemcsak a pedagógusok, a könyvtárosok vagy a politikusok felelőssége, hanem a szülőké is, akik nagyon hamar elengedik a gyerekek kezét, mondván, ha már tudnak olvasni, akkor olvassanak önállóan. A szakember szerint a szülői figyelemnek a gyerek harmadikos koráig ki kellene tartania.
Kocskovics Reczai Lilla, a komáromi Szinnyei József Könyvtár marketing referense a Betegesen szeretjük a könyveket című előadásában a könyvtár könyvklubjának életét mutatta be.
– Nemcsak könyvtárként működünk, hanem közösségi térként próbáljuk bevonzani az embereket, korosztálytól függetlenül, ahol mindenki véleménye számít. A klub egy éve alakult, ahol a tagok nemcsak szigorúan az adott témával, tehát egy aktuális könyvélménnyel kapcsolatban nyilvánulhatnak meg, hanem egy igazi közösség tagjaiként megosztják egymással személyes gondolataikat, érzelmeiket és problémáikat is – mesélte Kocskovics Reczai Lilla. Kezdetben csupán 2-3 érdeklődő volt, most már 14-en tagjai a könyvklubnak, akik között fiatalabbak és idősebbek is akadnak. Kéthetente találkoznak, amikor a tagok ötletei alapján a Lilla által kiválasztott klasszikus vagy kortárs műről mondják el gondolataikat.
Katona Nikolas költő, a Selye János Egyetem doktorandusza Innovatív irodalomtanítás dramatikus módszerek felhasználásával című előadásában kiemelte, hogy a diákok akkor tudnak közelebb kerülni egy adott műhöz, ha azt maguk is átélhetik.
– Ennek jó eszköze a drámapedagógia, amely segítségével több kompetenciát is lehet fejleszteni, s alkalmazása előnyös ismétlésre vagy gyakorlásra épülő tanórák esetén. Mivel a világ megváltozott, s vele a gyermekek érdeklődése is, elengedhetetlen, hogy a technikai vívmányokat is felhasználjuk a dramatizálás során – hangsúlyozta Katona Nikolas. Az újabb drámatechnikai módszerek közé tartozik az állókép, amikor egy műből kiragadunk egy jelenetet, amelyet a tanulóknak párosával vagy csapatban, képszerűen el kell játszaniuk és mindegyik tanuló egy-egy mondatot fűzhet a jelenethez. A drámapedagógiánál fontos a jelmezterv és a színpadterv, a szerepháló során pedig az egyes szereplők mesélnek magukról és a diákok kérdéseket tehetnek fel az adott irodalmi figurával kapcsolatban.
– A befejezetlen mondatok technikája arról szól, hogy egy irodalmi mű szereplőjeként vagy hőseként kell befejezni az adott mondatokat. Ezenkívül még számtalan technika létezik, illetve magunk is kitalálhatunk újakat, hogy élményszerűbbé váljon egy-egy irodalmi mű feldolgozása – biztatta a hallgatóságát az előadó.
A könyvtárosok okleveleinek átadása előtt felolvasták Kecskés Ildikónak, a SZMKE volt elnökének, az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár volt munkatársának a levelét, amelyben a levélíró hangsúlyozta, hogy az irodalmi szimpóziumot megelőzően nem volt arra példa, hogy könyvtárosokat részesítettek volna elismerésben. Idén a SZMÍT és a SZMKE elismerését Csiffáry Zsuzsa, a Párkányi Városi Könyvtár igazgatója és Nagy Zora, a losonci Nógrádi Könyvtár bibliográfusa kapta.
Megjelent a Magyar7 hetilap 45. számában.
