A középkori Csallóköz egyetlen vára
Eddig csak beszéltek róla, most már bizonyíték is van arra, hogy az éberhardi kastély helyén valaha egy vár állt. A régészek 2026 tavaszán végzett kutatásai során előkerültek a középkori vízi vár első tárgyi bizonyítékai, köztük tégla- és kőmaradványok, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy valaha egy fenséges vár állt azon a helyen, ahol ma a kastély áll. A régészek már régóta gyanítják a középkori vár létezését, de eddig semmilyen kézzelfogható bizonyítékuk nem volt rá.
A bazini Kis-Kárpátok Múzeuma szerint a mai, 19. századi neoklasszicista Apponyi-kastély helyén már a középkorban állt egy vizesárokkal körülvett vár. A vár a 13–14. századból származik, és nagy valószínűséggel a szentgyörgyi és bazini grófok tulajdonába tartozott, akik a 13–16. században kulcsszerepet játszottak a régió történetében, támogatták Károly Róbertet az oligarchák elleni harcokban és a család tagjai küzdöttek a muhi csatában is.
Éberhardot egy 1209-ből származó oklevél Ybrehart néven említi először. Várát a Szentgyörgyi család emelte a 14. század második felében. A középkorban ez volt a Csallóköz egyetlen vára, tornyokkal és vizesárokkal védve. A 16. században az Illésházy család birtoka lett.
– A későbbiek során a várnak több tulajdonosa is volt, például a 17. század végén Szelepcsényi György esztergomi érsek, aki az 1670-es években reneszánsz kastéllyá építtette – állítják a múzeum szakértői. A birtok az ő idejében vált jelentős egyházi központtá.
Szelepcsényi György jelentős szerepet játszott a régió kulturális és egyházi életében, ismert volt bőkezű adományairól, és több papnevelő intézetet is alapított. A 19. század elején az Apponyi család lett a falu földesura, ők fejezték be a kastély építését is, amely a 19. század első felében nyerte el mai formáját. A kastély utolsó tulajdonosa a család részéről gróf Apponyi Albert volt, a híres politikus és államférfi.
Egy ideig a kastély szakközépiskolaként működött, jelenleg azonban a területen zajló felújítások miatt kiürítették.
A vár korabeli pontos kinézete mindmáig rejtély, a régészeknek azonban sikerült kézzelfogható bizonyítékokat találniuk a hajdani vár létezésére.
– A leletek fokozatosan fényt derítettek a hely építészeti fejlődésére – a középkori vizesárokkal körülvett vártól a reneszánsz kastélyon át annak jelenlegi neoklasszicista formájáig.
A régészeti kutatásokat a bazini Kis-Kárpátok Múzeuma végzi, amely már több mint 20 éve működik aktívan a régióban. Az intézet igazgatója, Martin Hrubala szerint az éberhardi kutatások is azt mutatják, mennyire fontos munka ez történelmünk megismerése szempontjából. Mint elmondta, már régóta feltételezték a középkori építmény létezését a helyszínen, de eddig hiányoztak az egyértelmű tárgyi bizonyítékok.
– fűzte hozzá Hrubala, aki nem zárta ki további leletek felbukkanásának a lehetőségét sem. Az új régészeti leletek segítenek jobban megérteni a helyszín fejlődését, a felfedezések bővítik a terület történelmi fejlődésével kapcsolatos ismereteinket, és teljessé teszik a képet az épület középkortól napjainkig tartó átalakulásáról.
A tárgyi leletek annak köszönhetően kerültek elő, hogy Pozsony megye támogatásával a közelmúltban megkezdődött az éberhardi kastélypark felújítása.
– A kutatás a történelmi park átfogó revitalizációjával összefüggésben zajlik, amelyet a megye intéz. A területen végzett beavatkozások tették lehetővé olyan rétegek feltárását, amelyek új ismereteket hoztak a terület építészeti fejlődéséről – pontosította Lucia Forman, Pozsony megye szóvivője. A park jelenlegi revitalizációjának célja nemcsak a kulturális emlékhely helyreállítása, hanem egy olyan magas színvonalú köztér létrehozása is, amely megfelel a környezeti kihívásoknak.
– Az éberhardi kastélypark nem csupán egy átlagos zöldterület. Az évek óta elhanyagolt parkot élhető hellyé alakítjuk át, ahol a történelem, a természet és az emberek találkozhatnak, mondta Juraj Droba, Pozsony megye elnöke.
– Célunk a park történelmi dicsőségének visszaállítása és a szlovák–magyar határ menti térség helytörténeti örökségének megőrzése. Szeretnénk visszaállítani a kastélypark társadalmi funkcióját is, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyét Pozsony megye turisztikai térképén. Egyúttal kialakítunk itt egy teret a kikapcsolódásra, illetve a történelmi örökség megismertetésére is – fogalmazott a megyeelnök korábban.
A projekt keretében fokozatosan megújulnak a park ösvényei, új zöldfelületek létesülnek, és új infrastruktúra is épül, beleértve a megvilágítást, az esővízgyűjtést, valamint a pihenésre és szabadidős tevékenységekre szolgáló elemeket. A revitalizáció hozzájárul a faluközpont mikroklímájának javításához is, és erősíti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.
A kastélypark a maga 13 hektáros területével Pozsony megye egyik legnagyobb parkja. A 18. század elejéről származó angol táj- és natúrpark történelmi területe valamivel nagyobb volt a mainál. A parkot a védelem alatt álló történelmi növényzet, valamint az Apponyi család hagyatékának bemutatására is felhasználják majd. A felújított park várhatóan 2026 őszén nyílik meg.
Az éberhardi kastélypark területén feltárt leletek jelentős mértékben hozzájárulnak Pozsony megye történelmének jobb megismeréséhez, és nem mellesleg növelik a helyreállított terület értékét is. A régészeti kutatások és a közterületek revitalizációjának összekapcsolása azt mutatja, hogy a kulturális örökség védelme kéz a kézben járhat a modern fejlesztésekkel. A munkálatok befejezése után Éberhard központjában egy vonzó és biztonságos tér jön létre, a helyi lakosok és az ide látogatók nagy örömére. Ugyanakkor olyan hellyé válik, ahol a terület történelmi rétegei természetes kontextusukban érzékelhetők. A projekt így nemcsak a történelmi örökség védelméhez járul hozzá, hanem az életminőség javításához és a régió identitásának erősítéséhez is.
Megjelent a Magyar7 2026/21. számában.
