2023. április 20., 14:22

A kitelepítettekre emlékeztek Gömörben

Az ország számos pontjához hasonlóan Gömörben is több helyszínen tartottak megemlékezéseket a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából.

putnok
A putnoki diákok elevenítették fel a hontalánság éveit Tornalján
Fotó: Virsinszky Tamás

Az akkori Csehszlovákiából 1947. április 12-én indult el Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön. 1949 júniusáig több mint 76 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, és sokan szinte minden vagyonukat elvesztve kerültek jóval nehezebb körülmények közé.

A magyar Országgyűlés 2012 decemberében nyilvánította emléknappá április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját, s azóta egyre több megemlékezést szerveznek a dátumhoz kapcsolódóan. 
Gömörpanyit

A Rozsnyói járásban található Gömörpanyitról 48 családot telepítettek ki. 2018-ban, a kitelepítések hetvenedik évfordulóján egy emléktáblát avattak a tiszteletükre a helyi templomban, ahol azóta is rendszeresen megemlékeznek.

Idén Beke Beáta, a Rákóczi Szövetség lekenyei szervezetének alelnöke üdvözölte a megemlékezőket, majd igehirdetésében Lóczy Tibor evangélikus lelkész is kitért az 1947-es történésekre. Ugyancsak a megrázó történelmi eseményekről adott számot Tamás Ákos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának titkára.

Balogtamási
A Balog-völgy falvai közül arányaiban véve Balogtamásit érintette leginkább a kitelepítés. A Rimaszombati járásban található alig kétszáz lakosú községből a magyar lakosság 23 százalékának, tehát minden negyedik embernek el kellett hagynia a szülőföldjét.

A kitelepített balogvölgyiek emlékére 2016-ban avatták fel azt az emlékkövet, amelynél azóta minden évben megemlékeznek a Rákóczi Szövetség balogvölgyi szervezetének segítségével.

A koszorúzást követő idei emlékműsorban közreműködött a nagybalogi Szivárvány Énekkar és a bátkai Remény Idősek Klubja. A nyugdíjasklub tagjai Pásztor Magdaléna vezetésével színpadi keretek között mutatták be a kitelepítettek sorsát. Pásztor Magdaléna szüleit, Péntek Andrást és Zsíros Ilonát azonban Dél-Csehországba, Bohumilicére deportálták kényszermunkára, ahol édesanyja ezt írta az emlékkönyvébe: „hideg téli reggel sok csendőr, sok katona nagy fehér autóval jött az udvarokba. Majd szétszórtak minket, mint hulló levelet Morvaország és Csehország határán, ahol sok magyar került rabszolgasorsba”.

Tornalja

Tornalján a Csemadok szervezett egy összeállítást a hontalanság éveiről, amelynek során felléptek a putnoki Északi ASzC Serényi Béla Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjai.

Előadást tartott Czenthe Miklós, a magyarországi Evangélikus Országos Levéltár vezetője, aki felhívta a figyelmet Ujváry Zoltán néprajzkutató professzor Szülőföldön hontalanul című könyvére, amely alapmunkának számít a kitelepítések és a deportálások történetének megismeréséhez.

Megjelent a Magyar7 2023/16. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.