A kevésen is áldás lesz
A reformáció napján Berzétén ünnepi istentiszteletet tartottak, amely egyúttal hálaadó alkalom is volt azért, hogy az elmúlt két hónap során megújult a református templom erődített kőfalának egy szakasza.
Berzéte református temploma a régió egyik jelentős műemléke. Az alapjául szolgáló templom valószínűleg a 13. század második negyedében épült. Különlegessége a rendkívül hosszú hajó, melyet a középkorban még kétszer bővítettek, ekkor épült meg szentélye és a tornya. A templomot a 17. században mellékhajóval bővítették, a 18. század végén a főhajót beboltozták. A templom kegyura a középkor óta a Máriássy család volt, erről tanúskodik kriptájuk és a barokk szószékkoronát díszítő címer.
A templom az évszázadok során számos átalakításon és javításon esett át, és napjainkra teljes helyreállításra szorul. Megfelelő anyagi források hiányában azonban mindig csak a legégetőbb munkákat tudják elvégezni. Ezek közé tartozik a templomot körülvevő erődített kőfal javítása is. Egy több mint 25 méteres szakaszon a fal megdőlt, repedések futottak végig rajta, s időnként mázsás kövek estek ki belőle, ami életveszélyes volt, hiszen rendszeresen tartanak a területen gyerektáborokat és különféle rendezvényeket.
Mint Mudi Róbert református lelkipásztor elmondta, a falszakasz helyreállítására a Teleki László Alapítvány különített el az Árpád-ház Program keretében mintegy 10 millió forintot. Ennyiért helyi cégek nem vállalták a munkát. A négy méter magas, több mint egy méter széles és 25 méter hosszú szakaszt végül négy idős kárpátaljai mester javította meg Stark István viski református presbiter vezetésével. Nagy gyakorlatuk van az ilyen munkában, gyakran működnek együtt a Teleki László Alapítvánnyal, dolgoztak már több helyen a Felvidéken, például a borsi kastélyban, a szentesi vagy a vályi templomon, és itt, Berzétén is.
A munka a műemlékvédelmi hivatal felügyelete mellett, Szabó Krisztián építész tervei alapján folyt. A nyugdíjaskorú kőművesek – fiatalabb kollégáik a háború miatt nem léphetik át a határt – gépek nélkül, kézi erővel rengeteg anyagot mozgattak meg. A fal sérült szakaszát elbontották, minden egyes követ megszámoztak, majd ezek a visszaépítés során eredeti helyükre kerültek vissza, mégpedig középkori építési metódusok alkalmazásával. Visszaépítették azt a két hiányzó lőrést is, amelyeket valószínűleg a korábbi, 1960-as, 1970-es években elvégzett, nem szakszerű javítások során falaztak be.
A munka két hónap alatt, október végére készült el.
– Nagyon-nagyon hálásak vagyunk. Ha jól bánunk és jól sáfárkodunk a dolgokkal, akkor a kevésen is áldás lesz – nyilatkozta lapunknak Mudi Róbert lelkipásztor, aki fontosnak tartotta, hogy a berzétei anyaegyházközség és a kőrösi, jólészi, rudnai, illetve várhosszúréti gyülekezet tagjai együtt adjanak hálát a fal megújulásáért az ünnepi istentiszteleten.
Igehirdetésében Ézsaiás próféta könyvéből idézett: „És szól a nép: Elhagyott az Úr engem, és rólam elfeledkezett az Úr! Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem. Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged, kőfalaid előttem vannak szüntelen”.
Mint mondta, akárcsak a nép Ézsaiás korában vagy a reformációt megelőző időkben, mi is kétségbeesetten kiálltunk az ég felé. A próféta azt mondja, miért jajgattok, ti az Isten népe vagytok, ő mindig gondot visel rátok.
– fogalmazott Mudi Róbert lelkipásztor hozzátéve, a próféta bátorítása napjainkban is érvényes, az Istennek mindig gondja lesz ránk. De nekünk, a felvidéki magyarságnak is hozzá kell fordulnunk, meg kell találnunk őt. Ott vagyunk az Isten tenyerében, ő pedig gondot visel ránk, gondot visel a kőfalainkra.
Az ünnepi alkalom során ismertették a templom építéstörténeti tudományos dokumentációját is, amely a Teleki László Alapítvány, illetve a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködésének eredményként készült el. A dokumentum áttekintést nyújt az épület történetéről, az eddig elvégzett beavatkozásokról, kutatásokról, részletesen dokumentálja a műemléki értékeket, illetve javaslatokat fogalmaz meg a sürgős állagmegóvástól a karbantartáson át a hosszú távú kezelésig, így a templom egységes koncepció szerinti teljes helyreállításának kiindulópontja lehet.
Szőllősi András építész, a Teleki László Alapítvány munkatársa hangsúlyozta, az egész templom különleges, története pedig benne foglaltatik a hajó déli falában.
A 13. század közepi, félköríves szentélyzáródású, egyhajós Árpád-kori templom déli fala még ma is megvan, s az évek során elvégzett bővítések is szépen láthatók. A 2003 óta folyó kutatások során az épület egy-egy szelvényét, falát vizsgálták, ezek eredményeit összegzi az építéstörténeti dokumentáció. Mint mondta, a kutatások során szerzett egyik fontos új ismeret, hogy a 18. századra datált északi hajóban találtak egy bekarcolt, 1696-os évszámot, vagyis az északi hajó már a 17. század végén is állt.
Mudi Róbert kiemelte, egy nagyon régi szakrális építményről van szó, amelyen gyakorlatilag az összes európai építészeti stílusjegy megtalálható.
– Ennek az az üzenete, hogy Isten népe itt, Berzétén akár békében, akár a háború évei során, mindig fontosnak tartotta, hogy a templomon, az Isten házán valamit javítson, bővítsen, szépítsen. Ott van rajta a kezük nyoma. Tegyünk így mi is. Legyünk azok, akiket használ az Isten. Éljük meg és építsük az ő országát, és akkor áldás lesz rajtunk!
Megjelent a Magyar7 hetilap 45. számában.
