A karácsony nem magányos
Az élet bonyolult, az emberi sors kiszámíthatatlan, az öregek elhunynak, a fiatalok szétrebbennek a mai tág világban, s az egyszeri ember sokszor azon kapja magát, hogy nincs mellette senki, mert így hozta az élet. Persze ez nem jelent okvetlenül elviselhetetlen magányt akkor, ha egyfajta közösséghez tartozunk, ahol megfogják a kezünket, átkarolják a vállunkat...
Talán egy felnevelő szülőfaluban, kisvárosban, amely gyermekként is „dajkált” minket hajdanán, könnyebb megtalálni az idősebbeknek is az éltető közeget, amely időnként szórakoztat, máskor megnevettet, de gyakran vigasztal is és támaszt jelent szomorú napokon, kivált az ünnepek magányában. A legtöbb idős embernek a magányt szerettei eltávozása vagy távolléte okozza. Érdekes módon ezt az érzést már az ifjú Petőfi is érezte, s meg is írta Karácsonkor című versében, amelyben afelett búslakodik, hogy már nincsen meg az ő hajdanvolt boldog családja szüleivel, testvérével:
Visszatérve az idős emberekhez, szinte természetes, hogy ők bizony gyakran érezhetnek így, ha öregségükre egyedül maradnak. Jó, ha van ilyenkor az embernek egy olyan „hátországa”, mondhatni baráti társasága, amely hasonló korú, sorsú emberekből áll, akik időnként megfogják egymás kezét, gyámolítják egymást testi, lelki elesettségükben is.
A nagymegyeri nyugdíjasklub ilyen csoportosulás, ahol felismerték azt, hogy a magukra maradtaknak is szükségük van magányt feloldó találkozásra, „karácsonyra”. Ezért mi sem természetesebb, hogy karácsony ünnepe előtt összejönnek, beszélgetnek. Varga László, nyugalmazott pedagógus, helytörténész mindig is a szívén viselte a nyugdíjasok, az idős emberek sorsát. 2018 óta a Nagymegyeri Nyugdíjas Szervezet elnökeként tevékenykedik, s a tegnapi találkozón a következőket mondta:
Ezt követően Nagymegyer polgármestere, Soóky Marián is üdvözölte az egybegyűlteket:
Szeretettel és mély tisztelettel köszöntök mindenkit az Egyedül élők karácsonya alkalmából megrendezett ünnepi összejövetelünkön. Öröm számomra, hogy ismét együtt lehetünk, mert a karácsony üzenete éppen arról szól, hogy senki sincs egyedül még akkor sem, ha az élet olykor csendesebb napokat hoz.
Engedjék meg, hogy azt mondjam, önök mindannyian példák számukra, példák arra, hogyan lehet helytállni, kitartani, újrakezdeni és hinni abban, hogy a szeretet és az emberi kapcsolatok mindig újraépíthetők.
A szervezet népdalköre, a Kéknefelejcs tagjai is köszöntötték a megjelenteket az ünnephez kapcsolódó versekkel és énekekkel. Ezt követően a nyugdíjasok szervezetének tagjai átadták ajándékaikat, majd a megvendégelés és a kötetlen beszélgetés várta a Magányosok karácsonyán megjelent idős embereket.
