A jelen munkái, a jövő tervei
Az október 24-i összevont megyei és helyhatósági választások közeledtével a Komáromi járásban olyan polgármestereket kérdeztünk, akik ismét harcba szállnak a községvezetői posztért. Ez alkalommal Marcelházára, Izsára és Martosra látogattunk el.
Varga Ervin polgármester tizenhat éve áll a mintegy 3800 lakosú Marcelháza élén, amely folyamatosan épül és szépül. Ez idő alatt, javarészt uniós támogatásokból sok korábbi tervét sikerült valóra váltania. A Magyar Szövetség színeiben a polgármesteri posztért ismét harcba szálló faluvezetővel a végéhez közeledő választási ciklusban megvalósult és az éppen folyamatban levő beruházásokról, valamint az esetleges újbóli megválasztása idejére kitűzött céljairól beszélgettünk.
Marcelháza, a folyamatosan fejlődő nagyközség
Marcelháza első embere hiszi és vallja, hogy a falufejlesztés során a gyökereinkről, hagyományainkról, nemzeti hovatartozásunkról, kulturális értékeinkről soha nem szabad megfeledkeznünk.
– Csakis ezek vállalásával érhetjük el, hogy több évtized múlva is legyenek magyarlakta települések a Felvidéken. Ez lebegett a szemünk előtt, amikor megmentettük a 250 éves, legutóbb a helyi mezőgazdasági szövetkezet által használt épületet, ahol létrehoztuk az Emlékek és Hagyományok Házát. A közlekedési minisztérium által kiírt pályázaton félmillió eurós támogatást szereztünk erre a célra. Az új, tájházszerű létesítményben az egykori mesterségeket szeretnénk bemutatni, a szőlőtermesztés- és feldolgozás hagyományára fókuszálva. A Kurtakeszi falurészben, a volt Baranyay-birtokon álló épületet folyamatosan rendezzük be a régi, ám a felújításuk után immár mutatós munkaeszközökkel, fényképekkel és további tárgyakkal, amelyeket a helyi lakosoktól kaptunk.
Az idősek iránti tisztelet, a róluk való gondoskodás motiválta a település vezetőjét a nyugdíjasotthon létesítésére, ám a megvalósítás nem megy zökkenőmentesen.
– 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatást kaptunk, de mivel a Nyitrai Építkezési Hivatal a kijelölt időszakon belül egy elhúzódó vita miatt nem engedélyezte a zöldmezős beruházás megvalósítását, vissza kellett adnunk az összeget. De nem adtuk fel, pályázatunk most van elbírálás alatt, és tegyem hozzá, reménykedünk – mondta Varga Ervin.
Marcelházán az elmúlt időszakban sikerült felújítani a legrosszabb állapotú helyi utakat, a bérlakások mellett pedig modern, chippel ellátott hulladéktárolókat szeretnének kiépíteni 120 ezer eurós támogatásból. A romos állapotú, leégett tetőzetű, régi pajtaépületet is felújítják, ahol fedett piacot alakítanak ki állami támogatásból és saját forrásokból. Ekképpen a még szabad ég alatt piacozók végre rendezett körülmények között, az időjárástól függetlenül árusíthatják majd termékeiket.
Sok munkát elvégeztek már, de sok van még hátra, így Varga Ervin újabb tervekkel indul a választáson. Újraválasztása után a remélt félmillió eurós támogatásból kívül-belül szeretnék felújítani és szigetelni a stadionépületet.
– Már megcsináltattuk a geotermikus furatokat, a tetőzetre napelemek kerültek, amivel jelentős villanyáram- és hőmegtakarítást érünk el. Jelenleg 280 tanuló jár a teljes szervezettségű magyar alapiskolába, a szlovákban pedig 110-en tanulnak. A több szárnyból álló magyar iskola esetében is elkészültek a geotermikus furatok, a tetőzeten fenn vannak a napelemek, s már csak azt kell elérnünk, hogy a napelemek által megtermelt energiát bevezessük a hőszivattyúkba.
A következő időszak feladata lenne az új épületszárny homlokzatának és tetőszerkezetének a kialakítása uniós pályázati pénzből. A polgármester nagyon fontosnak tartja a fiatalok megtartását, ezért is épült a faluban 75 bérlakás az Állami Lakásfejlesztési Alaptól felvett kedvezményes hitelből, amelynek részleteit a bérleti díjakból törlesztik.
– Üresen egy sem áll, sőt, továbbiak építésére is lenne igény. A fiatalok megtartásához a jobb egészségügyi ellátás is hozzájárul. Ezért is újítottuk fel pár évvel ezelőtt az egészségügyi központot a szaktárca vonatkozó pályázatából. Ennek feltétele az volt, hogy legalább öt orvosnak kell rendelnie a községben. Nálunk van két általános és egy fogorvos, valamint kihelyezett nőgyógyász, a rehabilitációs részlegünk pedig fejlesztés alatt áll. A kultúrházunkat is a végéhez közeledő választási ciklusban sikerült rekonstruálni, ugyancsak uniós támogatásból. Az épület hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével csökkentettük az energiaköltségeket, a tetejére pedig hamarosan kikerülnek a napelemek. Úgy gondolom, hogy Marcelháza minden korosztály számára egyre élhetőbb község, a további fejlesztést szolgáló tervekből pedig kifogyhatatlanok vagyunk.
Izsa, a „kakukktojás”: nőtt a lakossága
Bár a kisebb településeknek a pályázatokhoz szükséges önrészt is nehezebb biztosítaniuk, mint a nagyobbaknak, ám a Komárom szatellitközségének számító, 1781 lakosú Izsa javarészt a pályázatokon elnyert támogatásokból fejlődik. Domin István polgármester ismét a Magyar Szövetség színeiben indul az októberi helyhatósági választáson.
– A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a Komáromi járásban Izsa az egyetlen olyan település, amelynek nőtt a lakossága, ami a falu folyamatos fejlődésével indokolható. Egyre vonzóbbá válik a Komáromból és máshonnan ideköltözők számára, amiért én már tizenhat éve polgármesterként igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni. Azelőtt nyolc évig voltam képviselő, s alaposan megismertem a falu igényeit, a képviselő-testület működését és megszereztem a kellő tapasztalatokat – magyarázta a faluvezető.
Domin István szerint továbbra is szisztematikusan kell építkezniük a szociális szférában, az oktatásügy és a turizmus területén.
– Az állam által az önkormányzatokra átruházott, sokasodó feladatok gyakran komoly fejtőrést okoznak, mert kisközségként nehéz biztosítanunk az azokkal kapcsolatos költségek fedezését. Ráadásul az elmúlt három évben a korábban megszokottnál kevesebb volt a bevételünk. Volt azonban több sikeres pályázatunk, így meglett a pénz a járdafelújítási munkákhoz és a közterületek kikövezéséhez, valamint a nagyobb volumenű beruházásokhoz, mint a korszerű hulladék-gyűjtőudvarunk létesítése. Ennek a mintegy 459 ezer eurós projektnek a jelentős részét az elnyert csaknem 422 eurós uniós támogatással tudtuk megvalósítani, a fennmaradó összeget, vagyis a 8 százalékos, azaz 36 ezer eurós önrészt pedig Izsa község saját költségvetéséből fizeti – fejtette ki.
Domin István hosszasan sorolhatná még az eredményeiket, de inkább a következő időszak teendőit vesszük sorra.
– Fontosnak tartom a lakosság biztonságát szolgáló kamerarendszer bővítését és további járdák felújítását a tulajdonjogi viszonyok rendezése után. A 2,1 millió eurós beruházásnak számító, új víztisztító állomás építése is szükséges lenne, hogy a csatornarendszert is bővíteni tudjuk, s a kapacitása akár egy kétezer lakosú településnek is megfeleljen. Azt szándékosan túldimenzionáltuk a község fokozódó vonzereje miatt, amit bérlakásépítéssel is növeltünk.
Az UNESCO-világörökséghez tartozó Leányváron interreges pályázati pénzből és a Norvég Alap támogatásával látogatóközpont létesül, ahol a régészek bázisa, kutatórészlege is helyet kap. Ebben segítségükre van a Nagyszombati Egyetem Régészeti Tanszéke, a Nyitrai Régészeti Intézet és a Duna Menti Múzeum is.
– Már a közbeszerzés kihirdetése előtt állunk. Az építkezés több szakaszban, a pályázati támogatások érkezésének függvényében valósul meg. Büszkék vagyunk arra, hogy a Leányvár révén kapcsolódunk a falunk hírnevét ma is öregbítő Limes Romanus római táborhoz.
Hagyományőrzés és jövőépítés Martoson
A Martosi Rendezvényligetnek és Népfőiskolának is helyet adó, alig hétszáz lakosú falu polgármestere húsz éve Keszeg István. Az elmúlt években a településen nagyobb beruházások is megvalósultak, ám a Nyitra Megyei Önkormányzat 5 ezer eurós támogatásának is örültek, mert minden eurót hasznosan tudnak elkölteni.
– Három szakaszban valósul meg a régi óvodaépület felújítása. 2023-ban 300 ezer eurót nyertünk pályázaton, ebből fedeztük az épület szigetelését, a nyílászárók és az üvegfalak cseréjét, valamint a tetőzet teljes felújítását. Majd a 2024-es év végén 183 ezer euróból kiépült a geotermikus fűtési rendszer és megújult a belső központi fűtés. A jövőre tervezett harmadik szakaszban következhetnek a belső munkálatok, így a kanalizáció, valamint a víz- és villanyvezeték felújítása – mondta Keszeg István.
15 ezer eurós pályázati forrásból tíz szabadfelhasználású internetes pontot hoztak létre a faluban, ami nagy segítség azoknak, akik otthon nem tudnak kapcsolódni a világhálóhoz. A munkaügyi tárca Játszóteret minden gyermeknek címmel meghirdetett pályázatán 50 ezer eurót nyertek, így 2024 tavaszán már birtokba is vehették a gyerekek a játszóteret.
– A Faluház udvara pedig a felújítás után közösségi térré alakult. A vonatkozó pályázatunk egyik fő célja az volt, hogy kisebb szabadtéri rendezvényeket tudjunk tartani. Az új, térkövezett felület 450 négyzetméter nagyságú, a felújítás összköltsége pedig 42 ezer euró volt. A támogatást a Leader-programon keresztül, az Ógyallai Mikrorégió akciócsoport biztosította. A pénzügyminisztérium mintegy 10 ezer eurós támogatásából felújítottuk a martosi Fő utca közvilágítását, és megújult a helyi hangosbemondónk központi egysége is.
A Nyitra Megyei Önkormányzat 5 ezer eurós támogatását is nagyon fontosnak nevezte, amit a Zsittnyan István Kultúrház szociális helyiségeinek felújítására, valamint a Martosi Tájház nádfedelének javítására és a közvilágítás-felújítás második szakaszának megvalósítására, 100 darab LED-es lámpatest cseréjére költötték. A 6 ezer eurós szlovák kormánytámogatásnak köszönhetően a rossz műszaki állapotú mellékutakat javították meg. Martos község önerőből, mintegy 10 ezer eurós ráfordítással sikeresen befejezte a Martos–Nyitraháti lakóparkot szolgáló vízvezeték építését.
Keszeg István fontos eredménynek tartja, hogy a 19 évig épült szennyvíztisztító állomást sikerült üzembe helyezni. Működtetését a falu biztosítja saját alkalmazottai segítségével. A martosi önkormányzat mindig nagy figyelmet fordított a falu hagyományainak, értékeinek megőrzésére.
– Zsidákovics József budapesti, amatőr népi hímzéskutató kétéves gyűjtőmunkájának köszönhetően rövidesen megjelenik a Martos díszítőművészetét bemutató Szőttesek és varrottasok című kiadvány. Jómagam pedig a 20. század ’30-as és ’40-es éveiben Martoson néprajzi gyűjtést végző szakemberek kevésbé ismert publikációiból szerkesztettem egy füzetet Martos – ahol a folyók találkoztak címmel. Kiemelném a Feszty-körkép „fejedelemasszonyának”, Bazsó Lidinek az önéletrajz-töredékét, amely betekintést nyújt a 19. századi Martos egyedi vízi világába is. Tehát falunk régi értékeit megőrizve építjük Martos jövőjét – mondta zárásképpen Keszeg István polgármester.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/37. számában.
