A James Webb űrtávcső és a Földön kívüli élet keresése
Nagyon értékes vendége volt a minap a Bodrogközi Magyarok Közösségi Házának Dr. Kiss L. László Széchenyi-díjas csillagász, az MTA rendes tagja, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója személyében, aki elsősorban a királyhelmeci gimnazisták számára tartott izgalmas előadást A James Webb űrtávcső és a Földön kívüli élet keresése címmel.
A nagyszerű és rendkívül szórakoztatóan előadó tudós azzal kezdte mondandóját, hogy ha egy átlagembert megkérdezünk arról, mire alkalmas egy távcső, minden bizonnyal azt válaszolja majd, hogy nagyításra, és az a legfontosabb, hogy hányszoros nagyítás érhető el a távcsővel. Nos, a hallgatóság számára kiderült: egy távcső esetében az igazi kérdés az, hogy mennyi fényt képes összegyűjteni, azaz mekkora a távcső átmérője. Magyarországon a legnagyobb átmérőjű távcső 1 méteres, miközben a világban már 30 méter átmérőjűek is készülnek.
Vajon miért telepítenek a tudósok az űrbe űrteleszkópokat, ha azok ezerszer többe kerülnek, mint a földön felállítottak? –tette fel további kérdését hallgatóságának a kutató. Nos, kiderült, hogy ennek 4 alapvető oka van. Egyrészt az űrben nincs légkör, ezáltal ott sokkal élesebb felvételek készíthetők, mint bolygónk felszínéről. Másrészt
az űrteleszkópok képesek a leghalványabb égitestek láthatóvá tételére is. Ugyancsak az űrteleszkópok javára írható az a tény is, hogy alkalmasak különféle sugárzások érzékelésére, ráadásul – mivel az éjjelek és a nappalok nem váltakoznak – folyamatosan tudnak dolgozni.
Az űrteleszkópok közül a két legmodernebbet emelte ki, összevetve azok szerkezeti és teljesítménybeli különbségeit. Beszélt tehát az 1990-ben felbocsátott Hubble nevet viselő űrteleszkópról, illetve a 2021 végén felbocsátott, és a NASA második igazgatójáról elnevezett James Webb űrtávcsőről. Ez utóbbi természetesen jóval többet tud elődjénél, hiszen amíg a Hubble a látható tartományban készít felvételeket, a James Webb az infravörös tartományban működik. Kiderült, több mint 20 000 szakember dolgozott az utóbbi teleszkópon, és bár többször zsákutcába futott a kutatás, végül mégis megépült minden idők legérzékenyebb, legjobb felbontású űrteleszkópja, amit tavaly karácsonykor indítottak útjára. Ezzel új korszak vette kezdetét az űrkutatásban.
Amíg az emberi szemmel is érzékelhető fénytartomány a 380 és a 750 nanométer hullámhossz közé esik, addig az infravörös tartomány 750 nanométerrel kezdődik, és ennek érzékelésére már csak speciális optikai eszközök képesek. Mivel a távolból érkező hullámok megnyúlnak, ezért azok az infravörös tartományba tolódnak át, így lett a Webb űrtávcső is az infravörös tartományra optimalizálva.
Amíg a Hubble a Föld körül, addig a James Webb a Nap körül kering, tőlünk másfél millió kilométerre.
Az infrasugarak érzékeléséhez extrém hidegen kell tartani az űrtávcsövet, így az 220°C -on üzemel, és egy teniszpálya méretű nappajzs segítségével tartják hidegen, emögött pedig egy tükörrendszer található. Legnagyobb gondot a szakembereknek az a kérdés okozott, hogyan juttassanak az űrbe egy ekkora szerkezetet. Végül az a megoldás született, hogy összehajtogatva csomagolták azt be, rendeltetési helyén pedig origamiként nyílt szét egy hónap alatt, egy 344 lépésből álló folyamat során. A Webb űrteleszkóp 2022. júniusában kezdte meg tudományos programját.
Kiss László azt az információt is megosztotta hallgatóságával, hogy az űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is tudják tanulmányozni, hogy az atmoszférában van-e bármi, ami az élet jelenlétére utal.
A J. Webb űrteleszkóp előkészítésben – Gáspár András és Detre Őrs személyében – magyar származású csillagászok is részt vettek.
Még a távcső indulása előtt több mint ezer pályázat érkezett annak használatára vonatkozóan, bár évente kevesebb mint háromszáz fért mérési programjába. Így különösen elismerésre méltó, hogy már az első körben magyar csillagászok is bekerültek a távcsőidőt elnyerő kutatók közé.
Miután a diákok között akadtak olyanok, akiket különösen érdekelt a téma, ezért az előadást követően – kötetlen beszélgetés keretében – tették fel a témával kapcsolatos kérdéseiket. Az előadó megerősítette, hogy 2023 tavaszán újra ellátogat a közösségi házba.
