A szakosztály 128. helytörténeti előadása során az 1920-as év lévai történéseit idézték fel.
Müller Péter a bevezetőjében elmondta, hogy helytörténeti kutatásai során olyan ismeretanyagra tett szert, amely lehetővé teszi egy adott naptári év fontosabb lévai eseményeinek időrendi bemutatását; így az előadással 2029-ig évente a 105, illetve 100 évvel ezelőtti helyi eseményeket idézik fel, 2030-tól pedig a kerek 100 évvel korábbi Léva életét igyekeznek közelebb vinni az érdeklődő közönség számára.
Összefoglalójából kiderül, hogy az előadó számos kordokumentummal illusztrálva hónapról hónapra haladva mutatta be, mi is történt Léván az 1920-as esztendőben.
A naptári év eleje katonai diktatúrában és elképzelhetetlen drágaságban találta Lévát. 1914-hez viszonyítva a közszükségleti cikkek átlagos drágulása átlagban 1800 százalékot tett ki, de például a szappan ára egészen 4730 százalékkal drágult. Ennek ellenére néhány lévai egylet, így a Lévai Temetkezési Egylet, a Lévai Kereskedelmi Csarnok, a Barsvármegyei Gazdasági Egyesület és a Lévai Sport Club (LSC) már közgyűlést tartott”
– idézte fel, majd így folytatta:
A Lévai Kereskedelmi Csarnok az árdrágítás fő okai, nevezetesen a lánc- és zugkereskedelem, valamint az uzsorakamat ellen hirdetett harcot, míg az LSC elhatározta, hogy tavaszra sporttelepet épít az akkori Ladányi utca végén (a mai vízművek telepe). A Lévai Kaszinó a Barsmegyei Népbank igazgatósági termében volt kénytelen megtartani közgyűlését, mivel a helyiségeiben a csehszlovák államhatalom már 1919-ben szlovák elemi iskolát rendezett be. A Lévai Katolikus Körnek is nélkülöznie kellett a székházát, mert ott a csehszlovák hadsereghez köthető YMCA (Yong Men´s Christians Association) kultúrszervezet működött.”
Az előadás során szó esett a lévai cseh-szlovák helyőrség tisztikara és a Sokol testgyakorló egyesület táncestélyéről, de arról is, hogy a farsangi időszakban a lévai református egyház tagjai polgári bált rendeztek a háborúban rekvirált templomharangjuk javára. A csizmadiák nagy múltú lévai ipartársulatának farsangi bálja volt a legvígabb mulatság Léván.
Ezenkívül a Lévai Keresztény Munkásegyesület táncmulatságot, míg a Hazám asztaltársaság álarcosbált szervezett. Időközben folyt a helyi szakszervezetek és a magyar politikai pártok helyi szervezeteinek megalakítása, mint az Országos Magyar Kisgazdapárt, a Magyar Német Szociáldemokrata Párt és a Magyar Keresztény Szociális Párt, ez utóbbi elnöke Rudnay Béla lett. Ezenkívül az Egyesült Zsidópárt helyi szervezete is megalakult Léván. Mindez már előkészület volt az áprilisi prágai nemzetgyűlési és szenátusi választásokra, amely Léván, a járásban, de még az újvári választókerületben is a Magyar Német Szociáldemokrata Párt és a Magyar Keresztény Szociális Párt nagyarányú győzelmével ért véget. Ennek ellenére az akkori mesterkélt mandátumszerzési szabályok értelmében csak 4, illetve 2 magyar képviselő került a nemzetgyűlésbe, illetve a szenátusba – egyik sem Léváról”
– fűzte hozzá.
Arra is rámutatott, hogy az év folyamán fokozatosan Szlovenszkó északi régióiban szolgáló bírákat, köztisztviselőket helyeztek a helyi és járási hivatalokba, intézményekbe, elsősorban azok élére; de év elejétől az állami és közigazgatási tisztviselők részére hetente több alkalommal rendezték meg az ún. tót tanfolyamokat, ahol Ravasz Viktor főszolgabíró szófűzést, mondattant és tót írásmódot is tanított.
Tavaszra elkészült az LSC sporttelepe. A klubnak kezdetben labdarúgó-, atlétikai és kerékpáros-szakosztálya működött. Az LSC első futballmérkőzését az Ipolysági SC-vel vívta és egy nagyon sportszerű találkozón 1:0-ás győzelmet aratott. Róth Feri hegedűművész, Romy Porges, az európai hírű gordonkaművész, Nagy Endre, a magyar kabaré atyja és Bizony László, a kitűnő budapesti hírlapíró személyében neves személyiségek léptek fel a lévai eseményeken”
– foglalta össze, majd így folytatta:
Az év kulturális életének ékköve Polgár Károly pozsonyi színigazgató színtársulata több mint 40 tagú színtársulata volt, melynek színészeit a színházkedvelő lévaiak saját otthonaikban szállásoltak el. A társulat június 9. és július 26. között naponta különböző prózai vagy zenés darabokkal kápráztatta el a lévai közönséget, minden alkalommal zsúfolásig megtöltve a városi nagyszálló színháztermét.”
Hangsúlyozta, hogy július 10-i rendeletével dr. Ivan Dérer, Szlovenszkó teljhatalmú minisztere a járásra és Léva városára is statáriumot rendelt. Ezt az évi termés kötelező beszolgáltatása körüli kihágásokkal és a fokozódó államellenes agitációval indokolta.
A helyi oktatásügy kapcsán elmondta, hogy az 1920/21-es tanévre 1395 magyar és 273 szlovák tanuló iratkozott be. A lévai izraelita elemi iskolát 115 diák látogatta.
