A geotermikus energia hasznosítása Nagymegyeren
A Nagymegyeri Városi Lakáskezelő Vállalat Kft. feladata több közhasznú szolgáltatás ellátása. Hogy mit is takar ez pontosan, azt könnyű meghatározni, de ha kicsit jobban belemélyedünk, nem annyira egyszerű kibogozni a szálakat. Uhrovič Péter ügyvezetővel azért megpróbáltuk. A város által teljes mértékben tulajdonolt Kft. a várostól függetlenül gazdálkodik, saját ügyfélköre által tartja fenn magát.
A város épületeinek fűtése 2016 óta már geotermikus módon történik, kiaknázva a Nagymegyer mélyén fekvő geotermikus vízkészletet, amely a termálfürdő működését is biztosítja.
Egy hosszas engedélyeztetési eljárás után a vállalat fúratott egy kutat a Corvin Mátyás lakótelepen. A forrást a lakótelepi lakások fűtésére használják.
Amikor meglett a furat, le kellett fektetni a csöveket a kazánháztól a Komáromi úti lakótelephez is, ahol a cég karbantartó központjában épült meg a hőcserélő állomás. A kút nagyjából két és fél kilométeres, tehát mélyebb, mint a fürdőé, ami 1700 méter mélységig vezet. A geológusok szerint van még tartalék, de Uhrovič Péter azt gondolja, ezt sose lehet pontosan megmondani, hiszen semmi sem tart a végtelenségig. A felszín alatt egy nagy „lavór” található, ahová állítólag 70 év alatt jut el a víz a felszínről.
– Először is tisztázzuk azt, hogy ehhez a városnak gazdasági szempontból nincs köze. Annak idején mindenféle dotáció nélkül egy sima hitelt vett fel a lakáskezelő vállalat, amely a kalkuláció szerint 15 év alatt térül meg, vagyis a kölcsön 2031 végén jár le. Az viszont tény, hogy 2012 óta az akkori árakhoz képest a hőért nem fizetett itt soha senki többet. Nagyon nehéz ezt százalékban meghatározni, hiszen a válság idején, három éve mindenhol drasztikusan felmentek az árak. Ha maradt volna minden a régiben, akkor az utolsó három évben kb. 25 százalékkal lenne drágább a meleg víz és a fűtés szolgáltatása. Nekünk a költségeink nagyobb részt stabilak, ezért lehetnek „bebetonozva”, vagyis, ha az eladott hő kevés, magasabb áron adjuk, ha sok, akkor meg alacsonyabb áron. Az árszabályozási hivatal (ÚRSO – Úrad pre reguláciu sieťových odvetví) által jóváhagyott maximális árat viszont nem léphetjük túl. Ha túlságosan kevés az eladott hő, akkor lesz csak a hőgyártás veszteséges.
– fogalmazott az ügyvezető.
A lakáskezelő másik fő feladata a volt állami (ma magánkézben levő) lakások, valamint Nagymegyer város bérlakásainak a kezelése. Ez nagyjából a város teljes lakásállományának felét teszi ki, míg a lakások másik felét a STAVBYT lakásszövetkezet kezeli, azonban a lakáskezelő vállalat fűti néhány kivétellel az összes lakást. A lakóház kezelése szerződés alapján történik.
– Az egész alapja a lakóházhoz (ez nem tévesztendő össze a lakással!) tartozó számla vezetése, amely nyomán a lakóház ügyes-bajos dolgait intézik. Ebből kell elkülöníteni bizonyos összeget a lakóház-karbantartási alapra (köznyelven GO-fond), melynek mértékét a tulajdonosok határozzák meg, és onnantól ez mindegyikőjükre vonatkozik. Ez az alap főként olyan szolgáltatások anyagi fedezeteként szolgál, mint az apróbb javítások, a közös biztosítás, a közös energetikai hálózatokra vonatkozó előírások, és egyéb, bármilyen törvényből fakadó előírások betartatása. Fontos dolga a lakáskezelőnek még a lakóházra egyben számlázott energia egyes lakások szerinti „szétszámolása” is. Ez nálunk a víz, a meleg víz és a fűtés költségeit érinti.
A lakógyűlések alkalmával együtt döntenek a lakóház közös részeinek dolgairól. Nagyobb léptékű javítási tervek esetén a lakástulajdonosoknak szintén össze kell ülniük. Az ügyvezető szerint sajnos a szlovákiai tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek jobban törődnek az ingóságaikkal, az autójukkal és mobiltelefonjaikkal, mint a legértékesebb vagyontárgyukkal, a lakóházukkal.
Uhrovič Péter fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy a lakógyűléseken felmerülő kérdésköröket három csoportra lehet osztani.
– Először is apró-cseprő elvégzendő feladatok merülnek fel, amiket egy telefonos bejelentéssel meg lehet(ne) bármikor oldani. Egy villanyégő cseréje, vagy nem működő kaputelefon, ajtózáró, egyebek. Azután vannak a feladatkörünkbe tartozó dolgok, amelyeknek nagyobb anyagi vonzata van, így nem dönthetünk róluk (pl. tetőbeázás, vagy problémák a vízelvezetéssel, kanalizációval). Ilyen esetben a lakók többsége ignorálja a problémát, nehéz meggyőzni őket, amíg a saját bőrükön nem tapasztalnak valamit. Ez az igazi patthelyzet. Tulajdonképpen a lakógyűlésen ott nem levőket kellene meggyőznünk, mert az ott lévők (a felelős tulajdonosok) nem zárkóznak el a problémák megoldásától. Azután vannak az örök visszatérő és megoldhatatlan gondok, amelyek nem a lakáskezelő feladatkörébe tartoznak, inkább az emberek egymáshoz való viszonyulását tükrözik. Ilyen visszatérő probléma a „kié a parkoló”, és a „kevés a parkoló” örök gondja, a „rossz szomszéd esete”, és a kukázók, szemétszigetek.
Az is érdekelt, hogy amennyiben az év végén pozitív a vállalat költségvetése, akkor a lakáskezelő azt fejlesztésekre fordíthatja-e, vagy a város számára kell kifizetnie?
– mondta végül a nagymegyeri lakáskezelő vállalat ügyvezetője.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/28. számában.
