A Galántáról indult párizsi dáma titkai. Hibáztatható – e Michnay Ida Trianon miatt?
Sanzon-dallamú, margarétaillatú, szecesszió-korabeli pletykákat susogó kiállítást nyitottak a múzeumok éjszakáján Galántán. A régiótörténetet megcélzó tárlat azt a galántai származású Michnay Idát mutatja be, aki Georges Clemenceau francia miniszterelnök menyeként akarva-akaratlanul sétált bele a huszadik század történelmének nemzetközi falai közé. A múltbeli legendák azt mesélik, Clemenceau annyira gyűlölte magyar származású menyét, hogy miatta büntette Magyarországot az első világháborút lezáró békeszerződés egyik kidolgozójaként. De valóban Michnay Ida tehet Trianonról? Tudjon meg többet erről a magyarságát a huszadik század Franciaországában is megőrző nőről, aki a mátyusföldi Galántáról indulva egy cseppje lett a történelemírás tengerének.
Michnay Ida gyönyörű nő volt, nem csak a galántai főutcán fordultak meg utána a férfiak, de később a híres páriszi Champs-Élysées-en is. Galántán a család a jelenlegi plébánia épületében lakott. Ez az épület a római katolikus templom és a most honismereti múzeumként működő, valamikori takarékpénztár épülete között fekszik. Azt nem tudni, hogy a ház a galántai királyi járásbíró Michnay tulajdonában volt-e, vagy szolgálati lakásként működött.
Heten voltak testvérek, az unokaöccs, az a Michnay Gyula, aki egyetlen rabként később sikeres szökést hajtott végre a recski munkatáborból, kémnek hitték, majd sikerült Idát Párizsban felhívnia, hogy igazolja őt - emlékírása szerint „mind kiváló emberek és nagyszerű jellemek” voltak.
A lány a boldog békeidők alatt beleszeret egy az akkor még Magyarországhoz tartozó - diószegi cukorgyárban vegyészmérnökként dolgozó, kissé szélhámos lelkületű, de jóképű francia fiatalemberbe. 1901-ben kötnek házasságot Michel William Benjamin Clemeceau-val – a helyi legendák szerint – Galántán.
A vőlegény apja ekkoriban bukott politikusként szerepel a történelemben, később ő lesz az a francia miniszterelnök, aki az első világháború utáni Európa területi átrendezését koordinálta. Aki gyakorlatilag a Magyarországot darabjaira kaszaboló Trianoni-szerződés egyik kidolgozója volt.
A galántai kiállítás valójában igazságot szolgáltat egy nemeslelkű, szép nőnek, akit a huszadik századi nemzeti trauma bűnbakként kiáltott ki Trianon miatt. Az akkori pletykák, bulvárcikkek arról szóltak, Clemenceau (akit „Tigris”- nek hívtak akkoriban magyar körökben is) a menye iránt érzett ellenszenv miatt bánt el Magyarországgal ilyen csúful.
A valóság azonban teljesen más – családi visszaemlékezésekből, levelezésekből mára már tudni, hogy a francia miniszterelnök és Ida kedvelték egymást, a család nagyon is befogadta a magyar menyecskét. Éppen ellenkezőleg, George Clemenceau-nak nem a menyével gyűlt meg a baja, kicsapongó, fegyelmezetlen fia kezdett egyre több problémát okozni a családnak.
Michel Clemenceau-t az apja küldte a diószegi cukorgyárba, Kuffner báróhoz dolgozni. Valószínű egy társasági eseményen ismerkedett meg a járásbíróékkal. Javára írandó, hogy megtanult magyarul is. Idával házasságkötésük után egy ideig Galántán majd Hőlakon (Trenčianska Teplá) éltek, ahol első fiuk született. 1922-ben váltak el, Michel még háromszor újranősült, 1947-ben indult a francia köztársasági elnöki választáson is. 1964-ben halt meg.
"Három édes csöppség, akiknek esténként Magyarországról mesélek” – nyilatkozat később Ida a Pesti Naplónak, mikor 1937-ben Budapestre látogattak.
A kiállítás paneljeiről megtudjuk, hogy Ida élete végéig ragaszkodott magyarságához. A tárlat kurátora, Pukkai Judit kutatásai szerint a gyermekei még tudtak magyarul, az unokáinak már csak mesélt Magyarországról és a boldog békeidőkről. Az idősebb fiát Gyurinak, a fiatalabbikat családiasan Petinek becézte – előfordult, hogy kis Rákóczinak is hívta a kisebb gyermeket. Ida kedvenc zeneműve a Magyar rapszódia volt – ezt meg is lehet hallgatni a kiállításban.
– mesél nagy lelkesedéssel a kurátor Idáról.
Michnay Ida két nappal 101. születésnapja előtt, 1983. május 7-én hunyt el. A L Aubraiei kastély parkjában nyugszik a Clemenceau család sírkertjében.
– magyarázza Pukkai Judit.
Az ötletet, hogy Ida személyiségével foglalkozzanak Pekarovics György helytörténésztől, gyűjtőtől származik, aki a várostörténeti sétákon hívta fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi parókia épületében laktak Michnayék. Ezután kezdődött el a kutatás Ida reális személye után.
„Levéltári adatok minimálisak, így megpróbáltam felvenni a kapcsolatot a leszármazottakkal. Így találtam rá Eric-re a dédunokára, akivel angolul folytattuk le a kommunikációt. Aranyos volt, érdeklődő, örült, hogy foglalkozunk a témával. Az ő jóvoltából kerültek ide a kiállítás tárgyai a L-Aubraiei kastélyból. Eric ott él most, és Ida is sok időt töltött ott. Ida nagyon szeretett hímezni, hímzések is vannak most nálunk, a fontos tulajdonsággal bíró fotók mellett” – magyarázza a kurátor.
azzal a céllal, hogy kölcsönözhető lehessen a paneltárlat.
A kiállításról történészekkel is egyeztettek, így mondta el véleményét és kutatásait Bukovszky László, történész, a Galántai Népművelési Központ igazgatója.
„A kiállítás arra helyezi a hangsúlyt, milyen fontos a helytörténet ismerete. Hova tudjuk behelyezni az adott régió történelmét az egyetemes magyar vagy világtörténelembe, ugye itt most világtörténelmi távlatokról is beszélhetünk” – mondja Bukovszky László, aki előadást is tartott a korszakról és Idáról szlovák nyelven. A kiállítás olyan legendát próbál helyrerakni, amely évtizedek óta kering a magyar köztudatban. A történelmi mítoszok hamis tételeket is fel tudnak sorakoztatni – itt is ez történt.
Clemenceau nagyon erős németellenes irányzatot képviselt, a revans éltette őt. Az, hogy ilyen döntés született a fejében, az első világháború következtében létrejött geopolitikai változások következménye. Elsősorban az, hogy felbomlott a cári Oroszország, és nem tudtak megálljt parancsolni a bolsevizmusnak.
Clemenceau-nak az volt a véleménye, hogy hozni kell valamiféle nemzetállami szövetségi rendszert Közép-Európán belül, amely a francia érdekeket fogja szolgálni. 1918 nyarán a párizsi sajtóattasé azt írta, hogy Clemenceau és a társadalom is tisztában van a miniszterelnök jó magyar családi kapcsolataival, és azzal, hogy Clemenceau maga is járt Magyrországon, de a végső döntést mindig a francia érdekek mentén fogja meghozni a nemzeti politika. Éppen ezért Michnay Idának semmi köze a francia politikai döntésekhez.
Az elektronikus médiában kering egy fénykép, miszerint Clemenceau maga is járt Galántán, az esküvőn. Bukovszky László cáfolja, hogy ez valós lehetne.
– magyarázza a történész.
Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója roppant fontosnak tartja, hogy egy ilyen régiós történeti kiállítással tudtak bekapcsolódni a múzeumok éjszakája rendezvénysorozatba. Lesznek majd tematikus tárlatvezetések is – árulja el. És hozzátesz egy érdekességet is.
– vet fel újabb titkokat az asszony életével kapcsolatban a múzeumigazgató.
