A divat változásai felvidéki művészek alkotásain KÉPEKKEL
A Kelet-Szlovákiai Galéria egyik legújabb kiállítása a polgárság és az arisztokrácia öltözködési stílusát és divatját mutatja be az 1890 és 1914 közötti időszakban, amelyet „szép korszaknak” (franc. Belle Époque) is neveznek. A kiállításon számos neves magyar festőművész alkotását is megtekinthetjük.
A századforduló korszakát (1890 és 1914 között) az öröm, az innováció, eurófia-érzet, és az ipari forradalom figyelemreméltó, dinamikus fejlődése jellemezte. Európa nemzetközi gazdaság-politikai befolyásának csúcsán volt. A „Belle Époque” (szép korszak) így éles ellentétben állt az I. világháború tragikus időszakával, amely utána következett.
Ugyanakkor ez a történelmi korszak tele van paradoxonokkal is, mivel hangsúlyos osztálykülönbségek, szegénység és szűkölködés jellemezték.
Az ipari forradalom hatására a divat a vásárlók sokkal szélesebb köréhez jutott el, és addig soha nem látott szabad áruválasztékot eredményezett, ami egyben a materializmus megszületését és az anyagi javak iránti kereslet igényét vonta maga után.
A Kelet-Szlovákiai Galéria kiállításának szlovák címe Kúzelný svet vonkajšieho zdania (ang. The Enchantment of Appearances), vagyis „a megjelenés varázsa”, amely Gilles Lipovetsky, francia filozófus és szociológus Empire of Fashion című publikációjának első részére reflektál. Lipovetsky ebben a műben a divattörténelemmel foglalkozik, egyben rámutat a marketingstratégiák és szabad árusítás megjelenésére, mindezt a fogyasztói társadalom szemszögében.
Az említett tárlat nem csak a női divatot mutatja be az adott korszakban, de a férfiak öltözködési stílusának és ízlésének átalakulását is. A férfi és női ruházat sziluettjeiben bekövetkezett változások szorosan összekapcsolódnak az akkori társadalom állapotával, az osztálykülönbségekkel, a társadalom gazdasági szintjével, politikai és vallási orientációjával, ahogy a nemek szerepével is.
A századforduló idején a női alak ideálja számos változáson ment keresztül: a homokóraalkattól kezdve, amely a karcsú derékra fektette a hangsúlyt, az alakformáló fűzőkön át, a szecessziós ihletésű organikus görbékig, amelyek növényekre emlékeztettek.
Az új életstílus térhódításával megkezdődött a nők emancipációjáért folytatott küzdelme, amellyel szorosan együtt járt a női testtel szemben támasztott hagyományos esztétikai követelmények elnyomása.
Ellenben a férfi divat sokkal kimértebb és praktikusabb volt, leginkább a viktoriánus kori arisztokratikus elemek (sétabotok, kalapok, zsebórák stb.) elhagyása jellemezte. Ugyanakkor a mai modern korszakhoz hasonlítva ezek a divatváltozások sokkal lassabban zajlottak, és gyakran évtizedekig tartott, amíg valaki ruhatárát teljes mértékben „modernizálta”. Mindez a régi ruhák átvarrásának, átalakításának, és újrahasznosításának is köszönhető, ami akkoriban nagyon jellemző volt.
A társadalom a XIX. században szigorúan tagolt osztályokra osztódott fel. Akkoriban a ruházatot az egyén kulturális megnyilvánulásaként és társadalmi státuszának szimbólumaként értelmezték. Az arisztokrácia a divat terén is megőrizte kiváltságos státuszát, így ruházatuk a hétköznapi emberekéhez képest jelentősen különbözött színében, anyagában és stílusában.
Habár a divat közvetve ellenétben állt a takarékos kipolgár szellemiségével, ugyanakkor a pompa és túlköltekezés arisztokrata étoszát is illusztrálta.
A kiállításon számos neves magyar festőművész alkotása tűnik fel, amelyek a Kelet-Szlovákiai Galéria gyűjteményében tartoznak. Ugyanakkor más intézményekből, köztük Magyarországról is kölcsönöztek alkotásokat a kiállítás szervezői.
A tárlat olyan művészek alkotásait mutatja be, akik a történelmi Felvidék területén, főként városi környezetben alkottak a monarchia idején. A kozmopolitizmus és bohémizmus divatirányzatai olyan festőművészek alkotásain figyelhetők meg, mint Halász-Hradil Elemér, Rákosi Ernő, Aranyossy Ákos, Max (Miksa) Kurth, Éder Gyula, Kővári Szilárd, Rudnay Gyula, Bacsa András, Hazslinszky Kálmán, Csordák Lajos, Horovitz Lipót, Török Gyula, Kozics Ferenc, Zemplényi Tivadar, Andorkó Gyula, avagy Csók István.
A kiállításon látható 89 festmény, rajz és grafika, amelyeket korabeli fényképek egészítenek ki, nemcsak a divat változásait mutatják be, de a szigorú etikett hatását és a szimbolikus elemek fontosságát is, amelyek a korabeli életmódot egészítették ki.
A kiállítás eredetileg 2021 februárjáig tartott, de a kassai galéria úgy döntött, egész nyár végéig meghosszabbítja a tárlatot, így ha a járványügyi helyzet megengedi, akár élőben is megtekinthetik majd az érdeklődök. Addig is képek formájában nyújtunk egy kis betekintést a kiállításon bemutatott alkotásokba:
A festmények felvételei a webumenia.sk-ról valók.
