A búcsúi nagymisén szólalt meg az újjáépített szímői orgona
Az egy éve tartó munkálatok után ma, a Szent Márton-napi búcsún szólaltatták meg a felújított orgonát. Gyönyörű hangja magasba emelte a lelkeket.
Bób János polgármestertől megtudtuk, a Bethlen Gábor Alaptól sikerült pályázatot nyerniük az orgona felújítására. Emellett a helyi szövetkezet is adományozott egy nagyobb összeget, valamint gyűjtést is szerveztek a hívek körében. A munkálatokat egy magyarországi kivitelező végezte.
Az orgona a híres orgonaépítő Országh Sándor műhelyéből származik az 1879-es évből.
- tájékoztatott a polgármester.
Az orgona eredete az ősidők homályába veszik. Szerkezetének ötletét valószínűleg az első kezdetleges pásztorsíp, majd később az összetett Pán-síp adta. A történelem szerint már a jeruzsálemi Salamon-templomban is használtak olyan sípkészüléket, amit a levegő mesterséges befúvása hozott hangzásba.
Hogy miként került a templomokba, arról Szigeti Kilián így ír: "Az ókori görög-római birodalomban az orgona részben szórakoztató hangszer volt, részben a császári bevonulások kísérő hangszere. Bár világi jellegű hangszer volt, de ha a császár egyházi szertartáson működött közre, vagy vonult be, az orgona akkor is felhangzott. Így része lett a császári szertartásoknak. Mivel pedig a császári udvar rituális szokásai fokozatosan átmentek a liturgiába, (tömjénezés, fáklya-gyertya, ruhák, vonulások, trónusok, stb.) így az orgona is lassan rituális hangszer lett. Elsősorban reprezentatív, császári vagy püspöki (pápai) tekintély emelésére, tehát insigniaként szerepelt. Rómában ez igen nagy valószínűség szerint Vitalianus pápa (657-672) idején történt meg."
