2025. június 3., 14:23

A boldog gyermek a cél

Egy idézet szerint minden gyermek ajándékkal érkezik a világra, de néhányuknak segíteni kell kibontani a csomagot. A szülők többnyire azt szeretnék, hogy az ő gyerekük – ha nem is a legügyesebb – legalább az ügyesebbek közé tartozzon az óvodában, az iskolában, majd később az élet más területein is. Előfordul azonban, hogy a gyereknek segítségre van szüksége ehhez, s rendkívül fontos, hogy ezt a szülő időben észrevegye.

fejlesztő pedagógia
A szlovákiai terapeuták
Fotó: Dunajszky Éva

Bár a szakemberek szerint ma már lényegesen tájékozottabbak a szülők, mint mondjuk, néhány évtizeddel ezelőtt, sokszor mégsem egyszerű eldönteni, valóban szükség van-e külső segítségre, vagy hogy hova vigyük a gyereket, ha úgy látjuk, szüksége van a fejlesztésre. Ebben nyújthat segédkezet a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT). A módszertan kidolgozója Lakatos Katalin magyar mozgásterapeuta volt, aki többéves szakmai tapasztalataira alapozva nyújt választ az eltérő idegrendszeri fejlődésből adódó kihívásokra.

A módszer alkalmazásával az elmaradt idegrendszeri struktúrák érése nagymértékben elősegíthető. Ennek köszönhetően megelőzhetőek az iskolai beválást nehezítő különböző tanulási problémák.

Egyedülálló magyar módszer

Erről a maga nemében egyedülálló módszerről tartott szakmai konferenciát Pozsonyban Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége a TSMT-HRG College Kft.-vel és a BHRG Alapítvánnyal partnerségben. Az alapítvány több mint három évtizede foglalkozik az eltérő fejlődésű gyermekek és családjaik támogatásával a saját fejlesztésű és nemzetközileg is elismert TSMT és HRG mozgásterápiák segítségével, annak érdekében, hogy minden gyerek megkapja az esélyt a teljesebb élethez.

Mi rendszeresen szervezünk üzleti, kulturális és politikai-gazdasági rendezvényeket, és úgy látjuk, van egyfajta nyitás az úgynevezett tudománydiplomáciai rendezvények felé

– mondta Marity Patrícia külgazdasági attasé, a szakmai konferencia koordinátora. A kutatásfejlesztési, innovációs tematikájú rendezvények időszakos pályázatok segítségével valósulhatnak meg, amelyekre az egyes nagykövetségek pályázhatnak.

– A TSMT-sek megkerestek bennünket, hogy ezt a magyar fejlesztésű modellt szívesen elhoznák Szlovákiába – fogalmazott az attasé, hozzáfűzve, ez a projekt egyébként annyira jó, hogy mindenképpen megcsinálták volna.

Az egész napos konferencia két blokkban valósult meg. A délelőtti szekció elsősorban szakembereknek – pedagógusoknak, fejlesztőpedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, védőnőknek, gyermekorvosoknak szólt a gyermekek fejlődését érintő leggyakoribb tünetek hátteréről, az idegrendszeri érettség vizsgálatáról, valamint a LongiKid rendszer működéséről és alkalmazásáról.

A program gyakorlatorientált előadásokon keresztül mutatta be a TSMT és HRG terápiás módszerek lényegét és gyakorlati hasznát, olyan kiváló szakemberek közvetítésével, mint Fenyősi Fanni terapeuta, oktató, a BHRG Alapítvány kuratóriumi elnöke és a TSMT szellemi tulajdon örököse, aki a módszer gyakorlati jelentőségét és alkalmazási lehetőségeit ismertette. Madács Anita gyógypedagógus, a BHRG Alapítvány szakmai vezetője a figyelmeztető tünetekről és azok hátteréről tartott rendkívül érdekes előadást, Hering Mónika gyógypedagógus, TSMT-terapeuta a TSMT és a HRG terápia hatékonyságáról beszélt az eltérő fejlődésű gyermekek támogatásában, Jana Muránska, a pozsonyi és féli székhelyű RATA terápiás-oktatási központ egyik alapítója pedig a LongiKid és a TSMT szlovákiai tapasztalatairól tartott előadást.

fejlesztő pedagógia
A konferencia résztvevői
Fotó:  Dunajszky Éva
Hatékony és csinálható terápia

A délutáni szekció inkább a szülőknek, az érintetteknek és az érdeklődőknek szólt. Az elhangzott előadásokból a résztvevők megtudhatták, hogyan ismerhetők fel időben a gyermek fejlődésében megjelenő eltérések, és milyen módon nyújthatnak támogatást a TSMT és HRG módszerek a tanulási, viselkedési vagy mozgásos nehézségekkel küzdő gyermekek számára – az első jelek felismerésétől a célzott fejlesztésig.

A LongiKid-vizsgálattal mért eredmények alapján tudja megállapítani a fejlesztő szakember, milyen fejlesztésre van szüksége a gyereknek.

A módszer alkalmazása során fokozott figyelmet szentelnek annak, hogy a terápiának mindig pozitív kimenetele legyen, egy nagy közös élményt jelentsen minden családtag számára, s hogy a feladatokat sikerként élje meg a gyerek. Szó esett az egyéni TSMT terápiáról, amelyet elsősorban azoknak a gyerekeknek javasolnak, akik mozgás-, beszéd- vagy értelmi fejlődésükben, figyelmi funkcióikban, aktivitásuk szintjében jelentősen eltérnek az átlagostól. A hetente háromszor otthon végzendő feladatokat megtanítják a szülőknek, és a terhelést fokozatosan növelik. A 45 perces csoportos terápiát az enyhén megkésett, de együttműködő gyerekeknek javasolják, kis létszámú, homogén csoportokban, heti két alkalommal. A közel ezer feladatból álló pálya izgalmas eszközök felhasználásával készül, s figyelembe veszi a fokozódó terhelés elvét is, tudtuk meg.

Rendkívül megható volt az a rövid videófelvétel is, amelyet az egyik TSMT-ben részt vevő szlovákiai szülő küldött be a hazai RATA Centrumba, s amelyben azt látni, hogyan végzik az előírt feladatokat a szülők az öt és fél éves Jankóval, majd, amikor az édesanyja a végén megkérdezte tőle, mit adott neked a TSMT, azt felelte, „végigmentem az állatkert drótkötélpályáján, és nem féltem”.

Hát, ilyen apró örömökből áll a mi családunk élete, fűzte hozzá az anyuka. A konferencia érdekes színfoltja volt három szlovákiai TSMT-terapeutával – Almási Silviával, Rusznyák Annával és Csenger Ferenccel – elhangzott beszélgetés, amely során egy-egy számukra meghatározó történetet is megosztottak a résztvevőkkel.

Azt, hogy a szakmai konferencia rendkívül hasznos volt a szakemberek számára is, lapunknak Szép Mónika fejlesztőpedagógus, Szlovákiai egyik legrégebbi fejlesztőközpontja, a pozsonyi Dialóg Centrum munkatársa is megerősítette.

Jómagam már ismertem ezt a módszert, nem volt tehát idegen számomra. Szeretnék nálunk is meghonosítani, s úgy látszik, van is rá igény. Én magam is fontolóra vettem, hogy elsajátítom ezt a módszert

– fogalmazott a fejlesztőpedagógus. Mint mondta, rendkívül érdekesnek tartja a módszert, hiszen tudvalévő, hogy a szenzomotorosság összefügg a beszéddel. Az itt elhangzott előadások pedig megerősítették őt abban, hogy az a fejlesztőmunka, amit végez, jó.

Tapasztalataink szerint az utóbbi időben sajnos megduplázódott azoknak a gyerekeknek a száma, akik fejlesztésre szorulnak, vagy valamilyen problémával küszködnek.

Több olyan esetem is van, hogy a gyerek nem akar együttműködni, bemászik az asztal alá, különféle ételeket elutasít, befogja a fülét, mert nem bírja a sok embert, vagy az iskolában a pad alá bújik. A Covid alatti bezártság sem tett jót ennek a folyamatnak, a gyerekek szocializálódása sok esetben lelassult – mondta a szakember hozzátéve, minden gyerekhez vezet azonban út, csak meg kell keresni, de ez szeretet és elfogadás nélkül nem megy.

Megjelent a Magyar7 2025/21. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.