A beszédkészséget fejleszteni kell
A felgyorsult életmódnak, a szülő-gyermek közti kommunikáció hiányának, a digitális technika elterjedésének káros következménye, hogy évről évre nő a beszéd- és nyelvi fejlesztésre szoruló óvodás és kisiskolás gyerekek száma. A beszédhiba később tanulási nehézségeket okozhat, ezért is fontos időben kezelni.
A füleki székhelyű Viakom Polgári Társulás ezért alakult, és a megelőző tevékenységre helyezi a hangsúlyt.
A társulás alapítója, Zupko Mária logopédus 10 éve foglalkozik óvodai beszédfejlesztéssel.
Riasztó adatot mond: egy évtized alatt megnégyszereződött a beszédzavaros gyermekek száma. Míg korábban évi 6-8 gyermeket kezelt, jelenleg 26-tal foglalkozik a szűkebb régiónkban. Az aggasztó számok azonban országos viszonylatban is érvényesek. Sorra nyílnak a fejlesztőközpontok, a meglévőket pedig folyamatosan bővítik, akkora az igény rájuk. Természetesen fontos, hogy a gyermekek megkapják a szükséges szakmai segítséget, de nem ez a járható út. Az elsődleges és legfontosabb feladat, hogy a szülő már magzati kortól beszéljen a babával, és ezt folytassa a születés után is.
– A mai felgyorsult világban a szülőknek alig jut idejük a csemetéjükre. A törődést ajándékokban fejezik ki, és egyre kevesebb időt szánnak a beszélgetésre, a meseolvasásra, a közös játékra, mozgásra. Pedig mindez elengedhetetlen a gyermek egészséges fejlődése szempontjából – mondja a szakember.
A huszonéves anyukáktól egészen a negyvenéves korosztályig terjed azoknak a szülőknek a köre, akik nem tudatosítják, milyen kihívással jár a gyermeknevelés.
A digitális kütyük elterjedése csak ront a helyzeten. A szakember szerint a kisgyermekek kezébe legalább hároméves korig egyáltalán nem valók ezek az eszközök.
Mozgást, vibrációt látnak rajtuk, ami felhergeli őket. Ezt pedig úgy próbálják levezetni, hogy utánozzák a korábban látottakat. A gyereknek nem mobiltelefonra, tabletre, vagy televízióra van szüksége, hanem a szülői odafigyelésre, gondoskodásra, amelynek köszönhetően nem marad el az egészséges fejlődés sem.
csupán arról van szó, hogy a viselkedési formák és a viselkedési minták nem feleltek meg a korának.
Először a nagymozgásnak, majd a finommozgásnak kell fejlődnie, és amikor elkezd a gyermek rendesen fogni, akkor jön a beszéd.
Ha a gyermek nem beszél a saját korának megfelelően, érdemes logopédushoz fordulni. Ötéves korig mindenképpen, mert addig még egyszerűbben kialakíthatók az agyban a megfelelő kapcsolódások. A szülő nagyjából másfél éves kortól észlelheti, hogy gond van a gyermeke beszédfejlődésével. Zavart a nyelvi fejlődése, nem beszél, szűkös a szókincse, esetleg nem is figyel a beszédre. Egy egészséges gyermek hároméves korára két-három szavas mondatokat már el tud mondani. Ötéves korára pedig összefüggően kell tudnia beszélni.
Annak ellenére, hogy a gyermek még nem beszél, a szülőnek tisztán, érthetően kell vele kommunikálnia, mondja Mária. Ha a hallásával nincs gond, elkezdhetünk építkezni, különféle fejlesztőjátékokat játszani. Hogyan lehet a nyelvet hintára tenni, hogyan lehet belőle gombócot csinálni, van mindenféle huncutság. Akinél szervi elváltozás van, természetesen egészen máshol kell kezdeni, de a nagy átlagnál csak a kiejtési zavarok észlelhetők. És ami sajnos a velejárója, hogy egyre több a diszlexiás, diszgráfiás gyermek.
Zupko Mária jó kezdeményezésnek tartja a Szülők iskoláját, hiszen az előadások során a szakemberek a legégetőbb kérdésekről beszélnek a szülőkkel,
mint a mozgás- és beszédfejlődés, a szoptatás, az anya-apa szerep, és még sorolhatnánk. Az általa alapított Viakom polgári társulás szintén a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A szülőknek és a pedagógusoknak előadásokat tartanak, a gyermekek részére pedig játékos gyakorlati foglalkozásokat, melyek fejlesztik a beszédkészséget.
– Régen a kisgyerekek kenyérhéjat, répát rágcsáltak, ezáltal a szájizmok és a nyelv edződött.
Ilyenkor az első lépés a nyelv megerősítése. A szülők sokszor nevetnek, amikor azt mondom, hogy kenyérhéjat etessenek a gyerekkel, de a dolog valóban ilyen egyszerű.
A logopédus hangsúlyozza az anyanyelvi környezet fontosságát, és rámutat arra is, milyen sokk érheti a gyermeket, ha kiragadják a természetes nyelvi közegéből,
és más nyelvű intézménybe küldik, hogy az államnyelvet minél kisebb korban elsajátítsa.
– Mikor az iskolaválasztásnál kérik a véleményemet, mindig elmondom, hogy az óvoda választásánál kezdődik a dolog. Az egészséges beszédfejlődést, vagyis, hogy szép, kerek mondatokban el tudja mondani a gondolatait, kb. 5 éves korára éri el a gyermek.
Kicsi korban a biztos alapokat az anyanyelven elsajátított készségek és tudás jelentik. Négy-öt éves kor körül befejeződik a beszédfejlődés, bőven elég akkor elkezdeni más nyelv tanulását. Már Komenský megmondta, hogy minden gyermeknek az anyanyelvén kellene az általános műveltséget megkapnia. Ez évszázadok óta ismert, és így igaz. Az anyanyelven szerzett tudás a legmélyebb, a legbiztosabb, amelyre könnyebben lehet építeni.
Az írás megjelent a Magyar7 2020/9. számában.
