A bennünk élő Szent László-kultusz
A pozsonyi Szent László-kultusz gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, és a lovagkirály országos tiszteletéből, valamint a város koronázóvárosi státuszából táplálkoznak. Pozsonyban van egy Szent László-templom, de van egy Szent László-kápolna is a Prímási palotában, amelynek története szorosan összefonódik az esztergomi érsekség és a magyar katolikus egyház történetével. A kápolnában rendezi meg a Csemadok a hagyományos Szent László-napi ünnepi megemlékezést Tisztelet Szent László királynak címmel.
Szent László élete nagyon szorosan kötődött a kereszténységhez.
– Újjászervezte az egyházat is, templomokat, kolostorokat épített, s ő volt az is, aki Szent Istvánt szentté avattatta, s az akkori szokás szerint oltárra emelték a pápa engedélyével – mondta az atya. Hozzátette, Vazul unokája, tehát nem a lázadó nagyapa útját követi, hanem a Szent István-i utat: rendet, békességet, erős keresztény hitet hozott.
Szent Lászlót nem egészen száz évvel a halála után szentté avatták.
– A sírjánál Nagyváradon számtalan csoda történt, az emberek annyira igazságosnak tartották Szent Lászlót, hogy a nagy vitákat a sírjánál döntötték el – mondta az atya, hozzátéve, a nevéhez számtalan legenda is fűződik.
– Szent László a példaképünk, aki megtette a kötelességét, mint király békességet, rendet teremtett, harcosként pedig a legelső volt a csatákban, és minden harca győzelemmel ért véget – fogalmazott Zsidó János, hozzátéve, az ő példájából kiindulva nekünk is keresnünk kell azokat a pontokat, amelyeket meg tudunk valósítani: meg tudjuk tenni, hogy jó keresztények legyünk, példamutató házastársak, szülők, nagyszülők legyünk, hogy kisebbségben is kitartsunk magyarságunk mellett itt, Pozsonyban is.
A boltozat záróköveinek egyike egy koronás királyfejet ábrázol, amelyen kivehető a korabeli markáns arc, ahogyan a szakállas Szent Lászlót ábrázolták abban az időben. II. Jakab városbíró idején készülhetett az egész alakos Szent László-szobor is, mely a városháza külső falán látható. Az alkotás az uralkodót lovagkirályként ábrázolja, jobb kezében az országalmát tartja, a bal keze a kettős keresztet ábrázoló címerpajzson pihen.
– Bár az 1350 körül épült Szent László-kápolna freskói megrongálódtak, a szentély boltív alatti freskója valószínűleg a névadót, Szent Lászlót ábrázolja. A képen egy koronás fővel ábrázolt alak ismerhető fel, bal kezével egy kettős keresztes pajzsra támaszkodik, a pajzs épségben megmaradt a képen – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, a szobor és a kápolna a Nagy Lajos király uralkodása alatt kiteljesedő Szent László-kultusz szép példája.
– Ezekkel a rendezvényekkel emléket kívánunk állítani Szent Lászlónak, aki a lovagi eszmény megtestesítője volt: bátor harcos, aki megszilárdította a keresztény államot, kiterjesztette az ország határait, és törvényeivel védte a magántulajdont – zárta Neszméri Tünde.
