A 2026-os költségvetésről, múzeumi pályázatról, útfejlesztésekről a Nyitra Megyei Önkormányzat hétfői ülésén
A Nyitra Megyei Önkormányzat november 3-án tartotta 23. rendes ülését. Az újabb fontos döntésekről Farkas Iván, a Magyar Szövetség megyei frakcióvezetője tájékoztatta portálunkat. A képviselőtestület a jövő évi költségvetést és Paterka Pál, a Duna Menti Múzeum igazgatója múlt héten benyújtott felmondását is elfogadta.
„A ma napirendre került három legfontosabb téma egyikeként jóváhagytuk Nyitra megye jövő évi, kiegyenlített költségvetését, amely bevételi és kiadási oldalán is 335 millió euró szerepel. Örvendetes, hogy abban két számunkra nagyon jelentős prioritás teljesült. Az egyik az, hogy a konszolidáció ellenére, 2026-ban a megye fennhatósága alá tartozó 62 középiskola, 25 idősotthon, 13 kulturális intézmény mindegyike működésének anyagi kerete biztosított lesz. A másik pedig az, hogy ezen összegből 63 millió eurót beruházásokra lehet majd fordítani, ami szintén csodának számít e nehéz gazdasági helyzetben. A 63 millióból hozzávetőleg 30 millió euró a 2. és 3. osztályú utak felújítására lesz költhető. További 9 millióból az oktatási, 6,5 millió pedig a szociális infrastruktúra fejlesztése végezhető el. A fennmaradó összegből pedig több kisebb fejlesztés valósulhat meg” – magyarázta a megyei frakcióvezető.
Hangsúlyozta: a kulturális és sporttámogatások nagysága 2026-ban az idei szinten marad. Jövőre is minden olyan település, amely azt időben kérvényezi, megkapja az évi 5 ezer eurós megyei dotációt, bár többen javasolták annak csökkentését. „Az üzenetünk az érintett 354 településnek az, hogy januárban mindenképp kérvényezzék ezt a kisebb beruházásokra, kulturális vagy sporttevékenységre költhető támogatást!”
Majd az olvasóinkkal is tudatta, hogy elfogadták Paterka Pálnak, a Duna Menti Múzeum igazgatójának múlt héten, egészségügyi okokból benyújtott felmondását.
„Ezt a lépését megvitattuk, felmondását elfogadtuk, és eldőlt, hogy a direktor december végéig tölti be a tisztségét. A Nyitrai Megyei Hivatal hamarosan kiírja a pályázatot a megüresedő igazgatói posztra, s talán a jelöltek meghallgatására is már novemberben sor kerül. Ma döntöttünk a 7 tagú pályázati bizottság összetételéről, amelynek a szakembereken kívül 4 megyei képviselő is a tagja. Közülük frakciónkat Orosz Örs bizottsági elnök, valamint Bauer Ildikó és dr. Viola Miklós képviseli, a független bizottsági tag pedig Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere” – ecsetelte a részleteket. Kérdésünk nyomán az eredetileg ötéves megbízatásából csupán 22 hónapot letöltő, régész végzettségű direktor saját döntését nem kívánta részletezni.
Harmadik fontos témaként a magasabb szintű közlekedési infrastruktúra állapotáról tanácskoztak.
„Négy évvel ezelőtt ez ügyben kezdeményeztünk egy találkozót az akkori közlekedési miniszterrel és szakmai csapatával. Már akkor is sajnálattal közöltük, hogy megyénk nagyon elhanyagolt állapotban van az uniós és állami szintű közlekedési infrastruktúra, vagyis az 1. osztályú utak szempontjából. Egye szembetűnőbb az ellentmondás, hogy eközben Nyitra megye folyamatosan újítja fel a fennhatósága alá tartozó 2. és 3. osztályú utakat, valamint hidakat” – ismertette a különbségeket.
Azt is elárulta: országos viszonylatban Nyitra ez egyetlen olyan megyeszékhely, amely nem rendelkezik villamosított vasúti pályával. Nyitra megye pedig a két olyan hazai megye egyike, ahol legrövidebb szakaszon található gyorsforgalmi út, valamint itt folyami kikötőből is csak kettő, Komáromban és Párkányban található. Azok esetében sincs arra vonatkozó állami koncepció, hogy azokat miként lehetne zöldebbé tenni a teherszállítás számára. A siralmas állapotú 1. osztályú utak kapcsán pedig kijelenthető: az Állami Útkarbantartó Vállalat (SCC) azok közül Nagysuránytól és Lévától délre egyet sem újít fel.
„Úgy tűnik, hogy az állam végre megépíti a vágsellyei körforgalmat, hiszen az előkészületek után már a közbeszerzés zajlik. Ellenben Komárom és Érsekújvár elkerülőútja, valamint az izsai körforgalom esetében nincs előrelépés. Ugyan a nagysurányi akkumulátorgyár megépítése kapcsán igyekezet mutatkozik az R7-es gyorsforgalmi út megépítésére: elhozzák Nagysurányig vagy Érsekújvárig, de az észak-dél irányú fejlesztés sokkal égetőbb gondot jelent, mint ez a kelet-nyugat irányú fejlesztés, mert a brutális kamionforgalom megfojtja a településeinket” - mutatott rá interjúalanyunk.
Azt gondolja, hogy e nagy problémára gyógyírt jelenthetne az R8-as gyorsforgalmi út elkészítése, s nincs tudomása olyan koncepcióról, miszerint az R7-es utat le akarnék dél felé vezetni. Hozzátette: foglalkozni kéne az Ipolyságról Zsolna felé vezet úttal is, amely csak nyolc kilométeren érinti Nyitra megyét...
„A lényeg az, hogy e siralmas helyzetben az államnak valamit tennie kéne észak-dél irányban! Ez ügyben a megyei önkormányzat mai ülésén eldöntötte: felszólítjuk a kormányt és a közlekedési tárcát, hogy az akkumulátorgyár kapcsán hamarosan lásson hozzá az R7-es út kivitelezéséhez. Továbbá azt is, hogy 2021-es évi szakmai találkozónkhoz hasonlót mielőbb össze kell hívni a mostani közlekedési miniszter jelenlétében. Ez utóbbin is kérjük majd azt, hogy ezentúl Nyitra megyét se kerüljék el a jelentős állami beruházások, s tájékoztatást kérünk az elmúlt négy évben megvalósult feladatokról” – említette terveiket.
Az utóbbiak közül sokáig csak a Pozsony-Zsolna-Tátra-Kassa vonalon található, 5-ös és 6-os számú vasúti korridorok fejlesztéséről volt tudomása, amiből még csak a 200 kilométeres Pozsony-Zsolna szakasz valósult meg úgy, hogy 120-ról 160 km/órára emelték a pályasebességet... "Friss információnak számít az, hogy az állam elkezdte a 4-es számú, nemzetközi vasúti korridor felújítását, ami Szlovákiát Jókút (Kúty) és Párkány között érinti, s ott a tervezett pályasebesség már jobb, 200 km/ó lehet” – zárta tájékoztatását Farkas Iván.
