45 éve történt – Kiállítás a legnagyobb csehszlovák légiszerencsétlenségről
Hetvenhat áldozatot követelt Csehszlovákia történetének legtragikusabb repülőgépszerencsétlensége. Július 28-án volt pontosan 45 éve annak, hogy a pozsonyi Aranyhomok tóba zuhant az az Iljusin Il-18-as repülőgép, amely Prágából Pozsonyba repült 79 emberrel a fedélzetén. A légiszerencsétlenséget hárman élték túl, két csehszlovák és egy francia polgár.
Az Aranyhomok partján több száz ember élvezte a kora délelőtti nyári nap simogató sugarait. Röviddel fél tíz után, azonban hirtelen végeszakadt az idillnek – a közeli repülőtéren való sikertelen leszállási kísérlet után a tóba zuhant egy Il-18-as, és a víz alatt végezte. A repülőgépet tapasztalt pilóta vezette, aki korábban katonai gépeket vezetett.
Dávid Púchovskýval, aki a légiszerencsétlenség 45 éves évfordulója alkalmából egy kiállítást szervezett a pozsonyi Közlekedési Múzeumban, a TA3 hírtelevízió készített beszélgetést.
Púchovský hosszabb ideje kutatja a témát, a balesetről, annak lehetséges okairól egy könyvet is megjelentetett, A 001-es járat katasztrófája az Aranyhomokon címmel.
Bár a hírek szerint a roncsokat már néhány nappal a baleset után kiszedték a tóból, 2000-ben egy újabb kutatás során további roncsokra bukkantak a búvárok, majd 2019-ben egy hobbibúvár talált valamit a tóban, ami repülőgéproncsra emlékeztetett. Ezért 2020 márciusában, közvetlenül az első lockdown előtt Púchovskýék szerveztek egy újabb „roncsvadászatot”, és további repülőgép-maradványokat hoztak felszínre a mélyből. Olyanokat is, amelyeken jól láthatók még a feliratok.
Akkor találták meg azt a gyerekkocsironcsot is, amelyik a most megnyílt kiállítás részét képezi, több más újonnan fellelt repülőgépronccsal együtt. A kocsi azé a kisgyereké lehetett, aki szintén az áldozatok közt volt.
Az ügy érdekessége, hogy a repülőgép utasai közt kellett volna lennie a népszerű énekesnek, Pavol Hammelnek is. Ő azonban az előző este kicsit felöntött a garatra, így lekéste a járatot – szerencséjére.
A prágai indulás előtti napon érkezett meg a repülőgép – utasok nélkül – egy tuniszi útról, és a legénység jelezte, hogy az egyik motorral gond van, állítólag olajszivárgást is észleltek. Púchovský szerint a szerelők egész éjjel azon dolgoztak, hogy kiderítsék ennek okát, de nem észleltek semmilyen hibát, ami miatt a gép nem repülhetne. A biztonság kedvéért a másnapi pozsonyi járatra felültettek azért egy repülőgépszerelőt is, akinek figyelnie kellett a gép működését menet közben. Az Il-18-asokról egyébként az a hír járta, hogy műszakilag nagyon megbízható repülőgépek.
Az egyik túlélő szerint a gondok már a felszállás után jelentkeztek, tűz ütött ki a motorban. Állítólag a pilóta kényszerleszállást akart végrehajtani Brünnben, de a torony elutasította, mert a repülőtéren egy vietnami delegáció tartózkodott.
A bécsi leszállást meg a csehszlovák hatóságok nem engedélyezték. Púchovský szerint azonban ez csak amolyan konspirációs elmélet lehet, ha ugyanis a gondok mindjárt a felszállás után megmutatkozhattak volna, a pilóta visszafordult volna és leszállt volna a prágai reptéren. A repülőgép három vagy két motorral is tud repülni, vagy kényszerleszállást hajthatott volna végre bárhol, Csehország területén.
Szerinte a gondok akkor jelentkeztek, amikor a gép már Szlovákia területe felett repült, s kiderült, hogy a gép repülési magassága 300 méterrel nagyobb, mint ahogyan azt a diszpécser gondolta.
A gép hirtelen ereszkedni kezdett – gyorsabban a megengedettnél – mivel egyértelművé vált, hogy ekkora repülési magassággal ilyen közel a reptérhez nem tud biztonságosan leszállni.
Púchovský szerint a pilóta ekkor követte el a hibát, a magasságot ilyenkor ugyanis többnyire körözéssel csökkentik, addig, amíg el nem éri a gép az ideális leszállási magasságot. A pilóta azonban úgy döntött, hogy nem fog körözni, hanem meredekebben teszi le a gépet a szokásosnál. (Döntésében szerepet játszhatott a korábbi katonai pilóta múltja is.)
A repülőgép 22 métert ereszkedett másodpercenként a megengedett 15 helyett, a sebessége eközben 435 km/ó volt a normális 270 km/ó helyett.
– mondta Púchovský. A repülőgép 30 méteres magasságban repült a két kiiktatott motorral az egyik oldalán.
– magyarázta hozzáfűzve, ehelyett azonban egy újabb hibás lépés jött: a pilóta úgy döntött, tesz még egy kört, és megismétli a leszállási kísérletet. S jött a további hiba, amikor a repülőgép még nem volt megfelelő repülési magasságon, a fedélzeti mérnök érthetetlen módon bekapcsolta a 4-es motort, és a légcsavar lapátjai olyan ellenállást okoztak, hogy a gép, mint egy kő a tóba zuhant.
A pozsonyi Közlekedési Múzeumban az évforduló kapcsán egy kiállítás nyílt, amely a 45 évvel ezelőtt történt légikatasztrófára emlékezik. A kiállítás olyan repülőgéproncsokat mutat be, amelyeknek a korabeli tanúvallomások szerint már rég meg kellett volna semmisülniük. Az a búvárcsapat emelte ki őket a tó fenekéről, amelyik a tavalyi év során újra lemerült, hogy a roncsok után kutasson.
– jelentette ki Dávid Púchovský, a kiállítás szervezője.
– mondta Púchovský, aki szerint ennek egyik oka nyilván az volt, hogy felsőbb parancsra elejét kellett venni annak, hogy megkérdőjelezhessék a szovjet gépek megbízhatóságát. Púchovský azt reméli, hogy a kiállítás talán hozzájárul a repülőgép-szerencsétlenség okaival kapcsolatos találgatások, összeesküvéselméletek és hamis információk elhallgattatásához is.
A kiállítás 2022. május 31-éig tekinthető meg.
