2022-ben végre megnyílhat a krasznahorkai vár?
Folytatódnak a krasznahorkai vár felújításának előkészítő munkálatai. A várban augusztus eleje óta régészeti feltárást végeznek, ami egészen novemberig tart. Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum vezérigazgatója jelezte, továbbra is tartják magukat a tervezett határidőkhöz, vagyis az első látogatók valószínűleg 2022-ben érkezhetnek a várba, a felújítás 2024-ben érhet véget.
A megelőző régészeti feltárás augusztus eleje óta folyik, amire a felújítás megfelelő előkészítéséhez van szükség, ugyanis a törvények is előírják és a kerületi műemlékvédelmi hivatal is megköveteli. A feltárás két részre osztható. Az első a terepmunkák elvégzése, a leletek konzerválása, feldolgozása és kiértékelése, a második pedig a feltárásról szóló jelentés elkészítése.
A munkálatok többsége a vár legrégebbi részein zajlik, ide tartozik a gótikus torony és a gótikus palota, az északkeleti bástya, az ún. zwinger és a sütöde, illetve az ötödik várudvar.
A feltárást a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Régészeti Intézete végzi. Peter Bednár régész szerint a terepmunkák novemberig tartanak. Egyébként a tervek szerint addig a vár látképét igencsak rontó toronydarut is el kellene szállítani, ugyanis alatta is ásni akarnak. A feltárás pedig a műemlék felújításának van alárendelve, elsősorban olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek a rekonstrukció tervezői számára fontosak lehetnek. Tizenhárom szondában dolgoznak, amelyek nagyrészt a vár középkori magjához köthetők. A munkálatok különböző fázisban tartanak, néhány szondában már be is fejezték a munkát, két továbbit terveznek még nyitni.
Eddig előkerült a vár legrégibb részének, egy 13. század végén, 14. század elején épült falnak a maradványa. Gyakorlatilag csak egy malterréteg maradt, illetve egy további szakasz, amely a gótikus palota külső falának részét alkotja.
Ennek ellenére fontos információkkal szolgálnak, a további szondákkal összevetve megmutatják, hogyan nézett ki a vár legrégebbi része, magyarázza Matej Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója.
Bednár hozzáteszi, sikerült megerősíteni az 1960-as években végzett feltárás eredményét azzal kapcsolatban, mekkora volt az eredeti, kora gótikus vár kiterjedése, s arra is sikerült rávilágítani, hogyan fejlődött a vár a 15–16. században. A 13. századból származó tárgyi leletet nem találtak, amire rábukkantak, az nagyrészt a 16-17. századból származik. Előkerültek egyebek mellett kerámiatöredékek, cserépmaradványok, virágmintás kályhacsempék darabjai, egy sarkantyú és egy csontból készült dísz, amely ruháról vagy szíjról származhat. Találtak továbbá egy kerek rézlemezt, amelyről azt hitték, hogy pénzérme lehet. Mint később, a tisztítás után kiderült, ez csak félig-meddig igaz.
– Az ezüsttartalma kizárja, hogy valódi érméről lenne szó. A fémlemez hamis pénz verésére szolgált – fejti ki Bednár, hozzátéve,
ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy a krasznahorkai várban is vertek hamis pénzt. Nem meglepő, hiszen a 15. században ez szinte minden várról elmondható volt, de Krasznahorkán ennek eddig nem találták nyomát.
Branislav Panis vezérigazgató rámutat, amíg az előkészítő munkálatokat, köztük a régészeti feltárást be nem fejezik, addig nem kezdhetnek hozzá az utolsó lépéshez, vagyis a közbeszerzés kiírásához és magához a felújításhoz. Az a terv, hogy a 2022-es nyári szezonban megnyitják a vár egyes részeit, két évvel később pedig lezárulhat a teljes felújítás.
Az alsó és a középső vár befejezésének határideje 2021 vége, illetve 2022 eleje. Az egész felújítás befejezésének határideje 2024.
Természetesen mindez attól függ, hogy sikeresen lezajlanak-e a különböző folyamatok, főként a közbeszerzés.
Bízom benne, hogy a 2022-es nyári szezonban a látogatók nemcsak az újonnan felépült információs központot, hanem az alsó és a középső várat is felkereshetik. A most zajló régészeti feltárás célja, hogy segítse az építészek és a tervezőmérnökök munkáját. Érdekes dolgok kerültek elő, amelyek biztosan segítségükre lesznek az építészeinknek, hogy a vár autentikusabb legyen, mint a tűzeset előtt, a ’60-as években végzett rekonstrukció után. Arra törekszünk, hogy az államnak nem kevés pénzébe kerülő felújítás úgy valósuljon meg, hogy a következő ötven évben ne legyen szükség további javításokra.
Máté Tímea, a Betléri Múzeum igazgatója elmondja, számára az volt a legérdekesebb, hogy a saját szemével láthatta a vár legrégebbi részét, a 13–14. században épült falszakaszt. Erre jó ideig nem lesz lehetőség, hiszen a falat konzerválják és ismét betemetik. Érdekesnek tartja még a 16–17. századi cserepek, kályhacsempék darabjait, amelyek később a betléri múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.
Tájékoztatása szerint a betléri kastélyban is komplex felújításra lenne szükség, az épületet ugyanis nem 90 ezer ember fogadására tervezték. Bár a látogatók magas száma örömteli, egyúttal gondokat is okoz. Főként statikai problémákról van szó, elsősorban ezeket kellene megoldani.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/36. számában.
