Nagy János szobrászművész alkotásánál, a Diktatúrák áldozatainak emlékművénél Bíró Éva köszöntötte a megjelenteket, a város elöljáróit, Magyarország pozsonyi nagykövetségének helyettes konzulját, az egyház, valamint az 56-os Szövetség Országos Szervezetének képviselőit és minden érdeklődő megjelentet.
A megemlékezés során Karaffa Attila alpolgármester többek között a következőket mondta:
Itt állunk, annál az emlékműnél, amely előtt Dunaszerdahelynek is fejet kell hajtania azok előtt, akiket a nyilas- majd a kommunista terror kivégzett vagy megfélemlített. Itt állunk, ahol az 56-os halálraítélt és hős Wittner Mária is jelen volt az emlékmű átadásán. Ő, aki élő tanúja volt az akkori embertelen kommunizmusnak és a megtorlásnak. (…) A hátam mögötti emlékműn jól láthatjuk, hogy a vörös tömb megtörik és az emlékmű talapzatán pedig ott a híres 56-os zászló, amelyet nemrég kapott városunk az 56-osok szövetségétől. Köszönjük, hogy gondoltak ránk!”
Az alpolgármester, a fiatalsághoz is szólva, mondandóját így zárta:
Mély alázattal és nagyrabecsüléssel emlékezünk a Csallóköz szívében 56 hőseire, a fiatalokra, a vörös csillagot a kalapjelvényükről ledobó magyar katonákra, a pesti és vidéki polgárokra, gazdákra és mindazokra, akik ki merték mondani: elég volt! Tartsuk tiszteletben örökségüket és a jövő fiatalsága ápolja tovább a forradalom tüzét a szívében, és ha kell, merje kimondani: elég volt! Gloria victis! Dicsőség a legyőzötteknek!”
A megemlékezésen az ünnepi szónok dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere volt, aki kiemelte azt, hogy a magyarok, ha kell, s ha úgy érzik, szabadságuk veszélyben van, össze tudnak fogni. Elmondta azt is, nem az a lényeg, hogy pontosan, részleteiben felidézzük a 69 évvel ezelőtt történteket, hanem az, hogy megértsük, miért is történt a forradalom, és mi az üzenete.
A magyar emberek egy emberként összefogtak. Megelégelve az állami terrort, az önkényuralmat, a besúgáson, a megfélemlítésen és a hazugságon alapuló rendszert és kinyilvánították, hogy a magyar nemzet egy szabad Magyarországot akar építeni (...) szovjet csapatoktól mentes országot, ahol biztosítva van a szólás és a vallásszabadság”,
mondta Hájos, majd párhuzamot vont a magyar történelem későbbi időszakával:
A magyar nemzet igyekezete a szabadság és a függetlenség elnyerésére, így a rendszerváltást követően 1991. június 16-án teljesedett be, amikor is az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét. Ez a hosszú évtizedes küzdelem a szabadság és a függetlenség elérésére ad nekünk felhatalmazást arra, hogy szabadon adjunk hangot a véleményünknek a demokrácia és a demokratikus intézmények működése mellett.”
Az ünnepi szónok röviden kitért a világban, és Európában jelenleg történő eseményekre; többek során megállapította:
Úgy tűnik, hogy most a gondolatok diktatúrájának időszakát éljük, amikor megmondják nekünk Brüsszelből, hogy mi lehet a véleményünk (...) és kötelezően mit cselekedjünk. Ha nem, akkor szélsőségesnek nyilvánítanak bennünket.”
A szónok feltette azt a kérdést is, vajon milyen keretek között élünk ma:
A felsoroltakból levonva a konzekvenciát feltehetnénk a kérdést, hogy valós demokráciában élünk-e? Vagy ez a »rendszer« is eltorzult, mint a kommunizmus? Hiszen a kommunizmus megálmodói is egy igazságos társadalmat képzeltek el, ahol mindenki egyenrangú, viszont a megvalósítás félresiklott és elnyomáson alapuló politikai rendszer alakult ki. Most úgy tűnik, mintha a demokrácia európai felfogása torzult volna el.”
A polgármester megjegyezte, jó lenne, ha a józan eszünkre hagyatkozva a valós értékek mellé állnánk:
A humanizmus, a tisztelet, a tolerancia, az egymás megbecsülése mellé fontos lenne, hogy a Földünk lakosait sújtó súlyos betegségekre is hatékony gyógymódokat fejleszthessünk ki; a globális felmelegedés kapcsán közös lépéseket tehessünk a világ nemzeteivel összefogásban; valamint olyan politikai megoldásokat találhassunk, amelyek a bolygónkon élő nemzetek között békét teremtenek.”
Az ünnepi megemlékezésen fellépett a Zengő Gyermek- és Kamaszkórus Gaál Zöld Ágnes karnagy vezetésével, valamint Lukács Sára, a Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulója verset mondott; Simon Anikó pedagógus készítette fel. Az ünnepi eseményen a 10. számú Szent György Cserkészcsapat is közreműködött.
