120 perc a világ körül – Biztonságpolitika testközelből Feleden
Bő két évvel korábbi előadása után ismét Feledre látogatott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A "120 perc a világ körül" című rendezvényen ezúttal Benkő Tibor volt honvédelmi miniszterrel, a Magyar Honvédség korábbi vezérezredesével közösen elemezték a világ aktuális politikai és katonai folyamatait.
A beszélgetésnek a helyi kultúrház adott otthont. Az eseményt Mihályi Gábor, Feled polgármestere nyitotta meg, köszöntve a vendégeket és az érdeklődő közönséget. A szervezők – a Csemadok helyi alapszervezete, a Magyar Szövetség, Feled község és a Nosztalgia étterem – egy olyan fórumot kívántak biztosítani, ahol a résztvevők első kézből kaphatnak képet a jelenlegi globális biztonságpolitikai kihívásokról.
Egy békétlen világ
Nógrádi György előadását történelmi kitekintéssel kezdte. Úgy fogalmazott: a második világháború befejezése óta nem volt igazán békés nap a Földön, és véleménye szerint a jövőben sem várható teljes nyugalom. Jelenleg mintegy 60–70 fegyveres konfliktus zajlik világszerte, a terrorcselekmények jelentős része pedig a Száhel-övezethez köthető.
A szakértő beszélt az orosz–ukrán háborúról, amely lassan négy éve tart. Megjegyezte, hogy a konfliktus kitörését a briteken kívül szinte senki sem látta pontosan előre. A háború európai hatásai, valamint a béketárgyalások – amelyek jelenleg Abu-Dzabiban zajlanak – komoly viták tárgyát képezik a nemzetközi politikában.
Nógrádi kitért a nagyhatalmi erőviszonyokra is. A 20. század elején három meghatározó hatalom – az Egyesült Államok, Németország és Nagy-Britannia – létezett, míg a század végére közülük csak egy maradt globális szereplő: az USA, amely mellé feljött Kína és Oroszország. Hangsúlyozta, azonban, hogy Kína erősödése ellenére a mai napig az Egyesült Államok a meghatározó tényező a nemzetközi politikában.
Az előadáson szó esett a közel-keleti konfliktusokról, a Gázai övezet helyzetéről, továbbá az iráni és venezuelai folyamatokról is. Utóbbi kapcsán Nógrádi kiemelte, hogy az Egyesült Államok részben annak tudatában is avatkozott be Venezuelában, hogy ott található a világ legnagyobb ismert olajtartaléka. A Perzsa-öböl térségében és Afrikában is új geopolitikai helyzet alakult ki, különösen a francia befolyás gyengülése nyomán, miközben a stratégiai nyersanyagokért és a geopolitikai pozíciókért komoly verseny zajlik.
Érdekes geopolitikai kérdésként merült fel Grönland helyzete is. Az olvadó jég új északi hajózási útvonalakat nyit meg, ami stratégiai szempontból felértékeli a térséget. Nógrádi rámutatott: az Egyesült Államok nem kíván lemondani Grönland megszerzésének lehetőségéről, miközben az európai országok Dánia mellett állnak. Az előadás során ennek kapcsán felidézte a német szociáldemokraták korábbi elnökének gondolatát: „El kell dönteni, hogy a jognak van-e ereje, vagy az erőnek van-e joga.”
A szakértő szerint Európa szerepe jelentősen meggyengült, az Európai Unió ma már nem számít globális játékosnak. Egy szemléletes hasonlattal élve úgy fogalmazott: míg az Európai Unió „vegetáriánus”, addig az Egyesült Államok, Kína és Oroszország „húszabáló”.
Hangsúlyozta, hogy Európa a NATO nélkül nem képes megvédeni magát, és emlékeztetett arra, hogy a NATO kiadásainak mintegy 70 százalékát az Egyesült Államok fedezi. Problémaként említette azt is, hogy az EU-ban sokkal többféle fegyverrendszer, harckocsi és repülőgép van rendszerben, mint az USA-ban, ami kompatibilitási nehézségeket okoz.
Benkő Tibor katonai szemszögből egészítette ki az elhangzottakat. Elmondta, hogy több mint ötven éve ismeri Nógrádi Györgyöt, ő maga pedig 43 éven át szolgált katonaként, majd négy évig honvédelmi miniszterként.
Rámutatott: a nagypolitika hatása mindenre kiterjed, a gazdaságtól a mindennapi életig. A probléma szerinte az, hogy a politikai szereplők gyakran beszélnek párbeszédről, de azt ritkán alkalmazzák a gyakorlatban. Ugyanez igaz a békére is: sok szó esik róla, de valódi lépések alig történnek érte.
Hangsúlyozta, hogy a világ eseményei rendkívül gyorsan változnak, szinte lehetetlen lépést tartani velük. Az erőszakpolitika egyre inkább előtérbe kerül, a nagyhatalmakat pedig alapvetően önös érdekek vezérlik. Míg korábban a kelet–nyugat tengely mentén értelmeztük a geopolitikai viszonyokat, ma egyre inkább észak–dél irányú átrendeződésről beszélhetünk.
Az orosz–ukrán háború kapcsán Benkő Tibor leszögezte: nem kérdés, hogy Oroszország az agresszor, hiszen ő indította a háborút. Ugyanakkor fontosnak nevezte annak vizsgálatát is, milyen folyamatok és döntések vezettek a konfliktus kirobbanásához. Véleménye szerint az orosz–ukrán háború proxiháborúként is értelmezhető.
A korábbi vezérezredes kiemelte továbbá, hogy minden országnak rendelkeznie kellene megfelelő békefenntartó és védelmi képességgel. Véleménye szerint a jelenlegi, GDP-arányosan 2–5 százalékos védelmi kiadás nem elegendő; akár 8–10 százalékra is szükség lehetne. A haderő fejlesztésben jelenleg Lengyelország jár az élen.
A V4-ek helyzetéről szólva rámutatott: az orosz–ukrán háború alapvetően meggyengítette az együttműködést, mivel a tagállamok eltérően viszonyulnak a konfliktushoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy új lendületet kellene adni a visegrádi együttműködésnek.
A közönség soraiból érkezett kérdések között szerepelt a közös európai haderő létrehozásának lehetősége is. Benkő Tibor úgy vélekedett, hogy az Európai Unió nem képes egyszerre saját, teljes értékű hadsereget fenntartani és a NATO keretében is azonos szinten részt venni; inkább egy hatékony készenléti erő kialakítása lehet reális cél.
A feledi rendezvény átfogó képet adott a jelenlegi globális politikai és katonai folyamatokról, miközben lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők közvetlenül tegyék fel kérdéseiket a téma két elismert szakértőjének.
