A Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra Kallós Zoltánt

Kallós Zoltán végső búcsúztatása szombaton 13 órától lesz a református egyház szertartása szerint a válaszúti Kallós Kúrián, majd ezt követően a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra. Pénteken virrasztást tartanak Válaszúton.

Budapesten pénteken 21 órától a Fonóban tartanak virrasztást mindazokkal, akik tisztelték Kallós Zoltán munkásságát és szerették emberségét. Kérik a résztvevőket, hogy a virágra szánt összeggel a válaszúti templom felújítását támogassák, az adományokat a Fonóban aznap este lehet leadni az erre kijelölt gyűjtőládákban. A virrasztás miatt a péntek esti rövidített koncertek 21 óráig tartanak.

A Kossuth-nagydíjas néprajzkutatót, népzenegyűjtőt, a Corvin-lánc kitüntetettjét, a nemzet művészét szerdán, életének 92. évében, rövid szenvedés után válaszúti otthonában érte a halál.

Áder: nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg emlékét

Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg Kallós Zoltán emlékét - írta Áder János államfő részvétnyilvánító levelében az erdélyi néprajzkutatóra emlékezve csütörtökön. 

"Egy nemzet lelkiségét leginkább a népzene, a néptánc és a néprajz mutatja meg. Régi századok örökségét - az élet rendje szerint - sajátjaként éli meg és formálja minden szerencsés nemzedék" - írta az államfő, rámutatva: ehhez nyújtott pótolhatatlan segítséget a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő és iskolaalapító.

A köztársasági elnök Kallós Zoltánt elhivatott néprajzosként jellemezte, aki Erdély és Moldva földjét bejárva népénekek, tánclépések, kották bőséges tárházát gyűjtötte össze és mentette át a 21. század magyarságának.     

Moldvában csángó fiatalokat tanított anyanyelvükre, szülőfalujában, Válaszúton a környékbeli szórványban élő gyermekek számára alapított magyar iskolát - sorolta Kallós Zoltán érdemeit az államfő. Emlékeztetett arra is: néprajzi gyűjteményében varrottasok és népviseletek páratlanul gazdag anyagát állította ki, az erdélyi táncházmozgalom szervezőjeként és a válaszúti táborokban fiatalok sokaságának tette meghatározó élménnyé a magyar néptáncot - olvasható a levélben.     

"Lélekemelő élmény volt, amikor Válaszúton négy évvel ezelőtt meglátogathattam őt, és lelkes beszámolóival, jövőt tervező elképzeléseivel vezetett be a válaszúti központ értékmentő életébe" - idézte fel személyes élményét Áder János.

Sebestyén Márta: nélküle nem lenne a térképen Magyarország népzenéje

Nem lehet felmérni és elmondani szavakban, mi mindent köszönhetünk neki, nélküle nem lenne a térképen Magyarország népzenéje - emlékezett a szerdán elhunyt KallósZoltán néprajztudósra Sebestyén Márta.

A Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész az MTI-nek csütörtökön kiemelte: szükséges, hogy akik még itt maradtak, olyan méltón tudják folytatni, feldolgozni, valamint élni az ő örökségével, ahogyan várná. "Továbbra is rajtunk tartja azokat a jellegzetesen szúrós, de nagyon szeretetteljes nagy fekete szemeit" - fogalmazott.     

"Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk" - idézte Kallós Zoltán szavait, hozzátéve: ez öt földrész magyarságára vonatkozik, és kötelességünk, hogy ezzel éljünk, hogy a maga területén mindenki a hozzá legméltóbban folytassa a munkáját.     

Amit Kallós Zoltán véghezvitt, az páratlan, sok emberéletre való. Éjjelét-nappalát ez tette ki, rengeteg embernek segített, mérce volt és tekintély - jellemezte a néprajztudóst Sebestyén Márta. Felidézte, hogy nyáron találkoztak utoljára, s már akkor is úgy érezte, ez volt a búcsú. "A mindig viccelődő, csipkelődő Zoli bácsi nagyon szomorúan maga elé nézett, mint az idős sas egy szirt fokán, aki tudja, hogy vége vagy egy idős sziú indián, aki leszámol az élettel" - fogalmazott.    

Az előadóművész döbbenetesnek nevezte, hogy a szomorú hír előtti estén egy jótékonysági koncerten énekelt a Mátyás-templomban, ahol a záróénekként elhangzó moldvai csángó dal olyan, mint egy elszámolás, s mintha neki szólt volna, tőle búcsúzott volna.     

Sebestyén Márta megtisztelő és különleges dolognak nevezte, hogy akadémikus társak lehetettek a Magyar Művészeti Akadémiában (MMA), ahova Kallós Zoltán és Erdélyi Zsuzsanna védjegyével csatlakozhatott. Kitért arra is, hogy élete háromnegyed részében ismerhette a néprajztudóst, első lemezére ő írt ajánlást, valamint sok közös út, gyűjtőélmények fűzték össze őket. Ajánlócédulát adott, megmondta, hogy kikhez menjen gyűjteni és mindenütt bizalommal, szeretettel fogadták, mert Kallós Zoltán ajánlója menlevél volt - hangsúlyozta. Elmondta, hogy Kallós Zoltán vigasztalt, erőt és hitet adott, ha kellett, s számára a halála olyan, mintha egy édesapát veszített volna el.