Népesség-előreszámítás: 40 év alatt 3 millióval kevesebb magyar lesz a Kárpát-medencében? - PODCAST

2021. március 23., 18:45
Langschadl Mátyás

A Kárpát-medencei magyarság száma a következő 40 évben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre csökken. A felvidéki magyarság száma pedig 320 és 370 ezer fő között várható – derül ki egy friss tudományos kutatásból, amely arra vállalkozott, hogy megjósolja a magyarság jövőjének alakulását. A kép meglehetősen lehangoló, ám a kutatást vezető szakember szerint a csökkenő számok mögött meg kell tudnunk látni a pozitív tendenciákat, hiszen ezekből is akad bőven.

2021. március 23., 18:45
:: / ::

A Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs szerzősége alatt megjelent tanulmány arra vállalkozott, hogy helyzetfeltárást nyújtson a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, és hogy ehhez kapcsolódóan bemutassa a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását.

A kutatás nemcsak azért érdekes, mert több mint másfél évtizeddel ezelőtt készült ehhez hasonló tudományos munka, hanem azért is, mert Magyarország népessége mellett kiterjed a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre és Vajdaságra is.

Van-e jövőnk a Kárpát-medencében? Hogyan változik meg a felvidéki magyarok számaránya 2051-re? Hány százalékponttal csökkenhet 40 év alatt a szlovákiai magyarok aránya az összlakosságon belül? És vajon miben bízhatunk?

A ma7 médiacsalád podcastműsorában, az Adásidőben Péti Mártonnal, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettesével videókonferencia-alkalmazás segítségével beszélgettünk.

Részletek a műsorból:

Már a megmaradás is nagy eredmény

Péti Márton elmondja, érdemes történelmi kontextusban is vizsgálni a demográfiai jelenségeket. Ha ugyanis a külhoni magyar nemzetrészek elmúlt százéves történetét szemléljük, láthatjuk, hogy noha kifejezetten nehéz helyzetekkel – sok esetben üldöztetésekkel – kellett szembesülniük annak érdekében, hogy egyáltalán megmaradjanak, ezek ellenére megmaradási törekvésük sikeresnek bizonyult.

Olyannyira, hogy még harminc év múlva is igen komoly százezres közösségek lesznek a legnagyobb külhoni régiókban. Az elmúlt száz évben nagyon kevés alkalommal voltunk kedvező helyzetben. Az tehát, hogy a külhoni magyar közösségeknek sok-sok nehézség ellenére is sikerült megmaradniuk, már önmagában is nagy eredmény”

– véli Péti Márton.

Asszimiláció: minden bajnak ez az oka?

Péti Márton szerint a felvidéki magyarok fogyásában döntő szerepet játszanak az asszimilációs folyamatok. Mint mondja, ezek a külhoni magyar közösségek közül éppen a Felvidéken érzékelhetők a leginkább.

„Székelyföldön például egyáltalán nincs, vagy csak alig jelentkezik ilyen veszteség, Kárpátalján talán még nyereség is, Vajdaságban ugyan ellentmondásos a helyzet, mert a vajdasági magyar társadalom ugyan rendkívül elöregedett, de újabban egy bizakodásra okot adó fordulatra lehet számítani a Délvidéken. Felvidék ebben a tekintetben csak az erdélyi szórvánnyal említhető egy lapon, tudni kell ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarságnak csak egy nagyon kis töredéke él szórványban” – emeli ki Péti Márton.

Szerinte az asszimiláció olyan jelentős probléma a Felvidéken, hogy ha csak ezen sikerülne változtatni, már sokkal kedvezőbb helyzetben találná magát a felvidéki magyarság, és egy perspektivikusabb jövőkép bontakozna ki előtte. De vajon miért Felvidéket sújtja leginkább az asszimiláció?

Péti Márton úgy véli, leginkább azért, mert amíg a felvidéki magyarok kulturálisan sokkal kevésbé különülnek el a többségi nemzettől, addig a többi külhoni magyar közösség sokkal nagyobb kulturális-vallási különbségekkel találkozik.